SZENTKUTHY Miklós

BEZÁRULT EURÓPA

A legeurópaibb modern magyar író, Szentkuthy Miklós egy eddig ismeretlen regényét rendezte sajtó alá Tompa Mária; a Bezárult Európa - befejezetlen - kéziratát a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Szentkuthy-hagyaték fokozatos feltárása-feldolgozása során találta meg, és - a 162 sűrűn teleírt fólión csak keveset javítva - regénnyé szerkesztette.
A regény - hasonlóan minden más Szentkuthy-íráshoz - többrétegű: a fikció, vagyis a regénytörténet történelmi korszakok megjelenítése (az egykori Róma, illetve az 1945 utáni magyar diktatúra kiépülésének időszaka), magának az írónak korszakos életérzései, filozófiai-teológiai elmélkedések és a valóságot meseszerű epizódokkal leíró részletek váltakozásából bontható ki. Az első ötven oldal (az első rész) Tarquinius Superbus száműzött római király történetét meséli el párhuzamosan a keleti limesek (a Kárpátok havasaiban) egyik kaszárnyájában történtekkel. Emlékképek, a görög-római mitológia alakjai népesítik be ezt a történelmi mesét, amely hirtelen megszakad, és átalakul személyes naplóvá. 1949. szeptember 7-én valami történt Szentkuthyval, amely annyira feldúlta, hogy abbahagyta a római király viszontagságainak bemutatását, és egy személyes élményeket feldolgozó, újabb történet írására késztette.
A második rész (Közjáték) hőse a Velencében élő Guistiniani (Szent) Lőrinc. Az író ekkor olvasta életrajzát, erről a szentről, aki minden pillanatában maga volt a legkatolikusabb imádság, és ebben az időszakban - párhuzamosan a Lőrinc- életrajz olvasásával, feldolgozásával - írta saját imádságoskönyvét, a Szent Orpheus Breviáriumát . A napló tehát fontos filológiai adatokat szolgáltat egyrészt a Szent Orpheushoz, másrészt a kéziratos regény keletkezésével kapcsolatos tényekre is következtetni lehet: Szentkuthy 1949- ben készítette a kéziratot, siralomházi magányban. Álomszerű, fiktív epizódok, Lőrinc kétségei és elhivatottsága, Keresztelő János Heródes elleni vádbeszédje, a világtól búcsúzó ember életérzései - mindezek összefonódva bontják ki a sztálini mintára kiépülő diktatúra értékeket felbontó közelségét. A naplóban a szerző Lőrinc kétségeit értelmezve jut el végül is hősei - és saját - sorshelyzetének megértéséhez és egyfajta megoldásához: az üldözöttek nem mindig képviselik az igazságot, és amikor bezárul körülöttük a világ, nem marad más számukra, mint az imádkozás. A kézirat Szentkuthy imájának is tekinthető, aki hitte és vallotta, hogy a művész teológiai kötelessége, hogy isten-módra tovább folytassa a teremtést: alkotó, formáló urai vagyunk a világ nyersanyagának, amelyből ornamentikát kell építenünk.
A regény címét a szerkesztő a szövegtestből kiemelt két szó összekapcsolásával saját maga alkotta meg: a Bezárult Európa nemcsak hangulatilag foglalja össze a szöveget, de mindenképpen megfelel Szentkuthy stílus- és eszmevilágának, miközben eszenciálisan érzékelteti azt a történelmi légkört is, amelyben - vagy amely ellenében - az írás létrejött. A mű olvasása koncentrált figyelmet követel az olvasótól, de az bizonyos, hogy - minden Szentkuthy-kedvelő számára ritka csemegének ígérkezik.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez