
ELDORÁDÓ.
Perui ősmondák.
A sorozat legújabb kötetébe a válogató az inkák és a csicsba
indiánok mondáit gyűjtötte össze. Keletkezési idejük, mint a mitoszoké
általában, az idők homályába vész. Magukba foglalják az inkák által
leigázott csimu indiánok istenekkel és démonokkal népes
természetszemléletét. Hiteles szövegük ismeretlen. Az inkák és a
csicsbák ugyanis magas kultúrájuk ellenére, nem tudtak írni. Papok,
konkvisztádorok, kultúrára fogékony kalandorok jegyezték le a 15-16.
században e mitoszokat, s így többszörös áttétellel jutnak el hozzánk.
A rögzítők keresztény mitoszvilága belejátszik végső kialakulásukba.
Az inka birodalom és csicsba, indiánok lazább, törzsszövetségben
élő országa a mai Peru, Bolívia, Ecuador, Kolumbia területén feküdt.
Itt volt valahol Eldorado, az aranyváros, melyről Belalcazár, spanyol
zsoldoskapitány az 1530-as években egy elfogott indiántól szerez
tudomást. A mondákban megtaláljuk az úgyszólván minden népnél közös,
kollektív mitológiai "emlékképeket". A világ teremtése és a vízözön
(Virakocsa, A világ eredete, A vízözön története), a teremtő és a
pusztító isten harca (Tauapaka és Virakocsa), a túlvilági bűnhődés és
jutalom (A halottak országa), a társadalmi rétegződés isteni eredete
(Pacsakámak és Uicsama), az ember és a félisten szerelme (A pásztor és
a napszűz), az emberáldozatról az állatáldozatra való áttérés
(Pariakáka háborúja), az istentől született uralkodó (Napisten smarag
gyermeke). A gyűjteményt a válogató (Boglár Lajos) alapos, a
délamerikai indiánok kultúráját és történetét bemutató utószava,
valamint részletes jegyzetanyag kíséri.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|