ELDORÁDÓ.
Perui ősmondák.

A sorozat legújabb kötetébe a válogató az inkák és a csicsba indiánok mondáit gyűjtötte össze. Keletkezési idejük, mint a mitoszoké általában, az idők homályába vész. Magukba foglalják az inkák által leigázott csimu indiánok istenekkel és démonokkal népes természetszemléletét. Hiteles szövegük ismeretlen. Az inkák és a csicsbák ugyanis magas kultúrájuk ellenére, nem tudtak írni. Papok, konkvisztádorok, kultúrára fogékony kalandorok jegyezték le a 15-16. században e mitoszokat, s így többszörös áttétellel jutnak el hozzánk. A rögzítők keresztény mitoszvilága belejátszik végső kialakulásukba.

Az inka birodalom és csicsba, indiánok lazább, törzsszövetségben élő országa a mai Peru, Bolívia, Ecuador, Kolumbia területén feküdt. Itt volt valahol Eldorado, az aranyváros, melyről Belalcazár, spanyol zsoldoskapitány az 1530-as években egy elfogott indiántól szerez tudomást. A mondákban megtaláljuk az úgyszólván minden népnél közös, kollektív mitológiai "emlékképeket". A világ teremtése és a vízözön (Virakocsa, A világ eredete, A vízözön története), a teremtő és a pusztító isten harca (Tauapaka és Virakocsa), a túlvilági bűnhődés és jutalom (A halottak országa), a társadalmi rétegződés isteni eredete (Pacsakámak és Uicsama), az ember és a félisten szerelme (A pásztor és a napszűz), az emberáldozatról az állatáldozatra való áttérés (Pariakáka háborúja), az istentől született uralkodó (Napisten smarag gyermeke). A gyűjteményt a válogató (Boglár Lajos) alapos, a délamerikai indiánok kultúráját és történetét bemutató utószava, valamint részletes jegyzetanyag kíséri.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez