TOVÁBB....TOVÁBB....TOVÁBB...

Mihail Satrov nagy port kavart színművének a címét választotta válogatása címéül Szilágyi Ákos. Nem véletlenül, hiszen mindkét mű a desztalinizálás jegyében született.
A sztálini "államszocializmus" jelenségének legkülönbözőbb oldalairól tájékozódhatunk, hiteles forrásokból, őszinte, nemegyszer megrázó képet rajzolhatunk magunknak a sztálinizmusról. A kötetbe felvett anyagot a szerző négy részre, ciklusra osztotta. Az első (Az igaz ügy győzedelmeskedik) egészen 1953-ig, Berija letartóztatásáig, Hruscsov hatalomra kerüléséig nyúlik vissza, végigkíséri Hruscsov működését, szól a reformkísérletek meghiúsulásának okairól és arról az eszmei offenzíváról, amely az "eszmeileg idegen művészeti irányzatok elleni harc" jelszavával a nonfiguratív képzőművészek egy csoportja és egyes írók és költők (Ajtmatov, Voznyeszenszkij) ellen indult. Brezsnyev hatalomra kerülésével kezdődő második korszakot a neosztálinizmus felé fordulás jellemzi, az ennek szentelt ciklus (Az elbukott reform) szemelvényei között szép számmal találunk híradást a kor jellegzetes irodalmi pereiről (Szolzsenyicin- Szaharov-ügy stb)., de olvashatunk Viszockij hányatott életéről is. A Brezsnyev nevével fémjelzett pangásos időszak eseményeivel foglalkozik a harmadik rész (Plusz Leonyid Iljics), amelyből a Brezsnyev-rezsim legkülönbözőbb negatív társadalmi jelenségeire vetődik fény (alkoholizmus, bűnözés, korrupció), szó esik a Brezsnyev rokonság viselt dolgairól, az afgán-probléma hátteréről, a szovjet elmegyógyászat időszerű kérdéseiről stb. A könyv negyedik részébe (Árnyékvilág) került szemelvényekből a sztálinizmussal való végső leszámolás igénye érződik ki, foglalkoznak a poncepciós perekkel és áldozataikkal, a Kirov-gyilkossággal, a Sztálin-kultusz sokféle okával és következményeivel.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez