SZOMBATHY Viktor
MEGSZÓLAL A TÖRÖKSÍP
A fiataloknak szóló könyv a regény és az útleírás sajátos ötvözete;
cselekménye ugyanis egy hosszú és a korban - a 16-17. század
fordulóján - viszontagságos utazás története. Két rimaszombati polgár
rőzsegyűjtés közben sebesült török bégre bukkan, s a korabeli
törvények értelmében kötelesek őt otthonába hazavezetni. Miután Murza
bég fölépül, hárman indulnak útnak - egyenesen Konstantinápolyba. Az
útikalandok jellegű cselekménysor elmondása közben Szombathy Viktor az
útleírás műfajára emlékeztető ábrázolásmóddal érzékletes képet rajzol
a felvidéki kisváros nehéz hétköznapjairól, a törökök megszállta Buda
életéről, a kecskeméti vásárról, Bosznia zord hegyeiről és különös
lakóiról, a bogumilokról, a skodrai tó börtönszigetéről, az
Égei-tenger kalózháborúiról, valamint az isztambuli porta és bazár
egyaránt vásárias forgatagáról. A kalandok regényessége és a
látnivalók - a kor atmoszféráját megérzékítő - leírásai szövődnek
tehát izgalmas, érdekes és kivált tanulságos történetté. De hogy
együtt legyen az ifjúsági regények valamennyi szükséges kelléke, korán
csatlakozik a vándorokhoz Szente Bence, az árván maradt furfangos
kunsági fiú, hogy mindenkor segítsen ott, ahol a felnőttek tudománya
véget ér. S itt érhető tetten a regény nyilvánvaló pedagógiai célzata:
a minden nehézségen felülkerekedő ifjúság erejébe vetett bizalom,
hűség a társakhoz, a hithez, az anyanyelvhez.
|