
TAKÁCS Zsuzsa
TÁRGYAK KÖNYVE
Szigorú ethosz hatja át Takács Zsuzsa költészetét: egyszerű kijelentéseket
magukba záró verssorai a közvetlen tapasztalat vállalásának művészetté
lényegített, félelmetes pontosságával már-már ahhoz az objektív nyelvi sávhoz
közelítenek, amelyben minden emberi élet közös értelme összegződik. Új
kötetének álom- és életképeiben különös előszeretettel aknázza ki az elmúlás
fogalomkörében képződő ellentétes pólusok közötti feszültséget; a
bizonytalanságét ("Olyan nehéz élnem, bátorítsatok - írja például Egy
telefonkészülék című versében) és a bizonyosságét: "Zsíros kalapja alól
vizenyős / szemekkel halálfej meredt rám." (Bizonyosság); az
elfogadhatatlanság érzését (Agonia christiana) és az elfogadásét:
"Győztél. Megadom magam. Nem / tolakszom többé élni." (Katasztrófa).
Előző könyvének (Viszonyok könnye) fő szólamát alkotó szerelmes versek
a mostaniban is fontos szerephez jutnak, külön ciklust (Előérzet)
alkotnak: a "lámpa fénykörében" (A szokásos versek) epizáló, a
kihagyás-elhallgatás, majd váratlan kimondás rendkívül erős hatásokat elérő
eszközeivel megformált lírai darabok a szerelmet elemi létállapotként vetítik
az olvasó elé, olyan egzisztenciális élményként, amelyik nem tud emlékké
halványulni: "bőven hullnak azért / álmomban főleg érted, a betűk és a
könnyek." (A betűk és a könnyek). S van szava a szerelmi érzésben rejlő
ellentétekre is; a menekülésre - "Csak szerelmet ne újra!" (Várnak, tehát
megjössz) - ugyanúgy, mint az idill utáni vágyakozásra: "De reggelre
minden megvan. / Tompa elégültség vesz rajtam erőt." (Megváltó álmok,
elkerültök!); az ajzott várakozásra (Gyöngéd szárnyak) éppoly
hitelesen hangzón, mint az emlék sugárzása ellen védekező magatartásra (A
félig kinyílt ajtó). A címadó ciklus halványan fölidézheti ugyan
Babits korai lírájának egyik remekét (Sunt lacrimae rerum), de
Takács Zsuzsa nem a bús lelküket kitáró tárgyakról ír, az ő verseiben
vészjósló sejtelmeket, elfojtott döbbenetet, létösszegző, sugallatos
jelentéseket "könnyezik"-hordoz a vállfa, az Evőeszköz-készlet, egy táska, a
kút, egy deszkalap. - Egy érett költészet szép ajándéka a Tárgyak
könnye.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a
kereséshez
|