TELLER Ede - ZELEY László
LÉGIPOSTA
Teller Edéről a legutóbbi időkig jószerivel csak a legrosszabbakat
hallottuk, személyében látszott a Gonosz megtestesülni: olyan tudósnak
festették le őt, aki az atomháború elkötelezett híveként az egész
emberiség vesztére tör. Az így kialakított Teller-képhez az is
hozzájárult, hogy a tudós közismerten soha nem kedvelte a
nyilvánosságot, a sajtóban nem szerepelt, keletről érkező újságíróknak
pedig végképp nem állt kötélnek. 1987-ben megtört a jég: Zeley
Lászlónak, a Magyar Rádió munkatársának sikerült egy rádióinterjúra
rávennie. Ezután még két interjút készített vele, sőt be tudta vonni a
Magyar Rádió és az Amerika Hangja által közösen szervezett "rádióhíd"
beszélgetésbe is, (magyar partnerei: Marx György, Ágh Attila stb).
Zeley László könyve ezeknek az interjúknak, beszélgetéseknek a
szövegét közli, valamint részleteket Teller Ede két könyvéből (az első
Hirosima hagyatéka címmel, Kossuth kiadásban, úgynevezett zárt
terjesztésben megjelent magyarul is 1965-ben, a másik címe: Jobb a
pajzs, mint a kard). Külön ínyencség, hogy a könyv közli a tudós
néhány - magyar nyelven íródott - zsengéjét. A kötet olvasását
élményszerűvé teszi, hogy az ember óhatatlanul megérzi: kivételes, és
tegyük hozzá - mert nem így tudtuk - mélységesen humánus és hazáját,
nemzetét, kultúráját ma is őszintén szerető, nagy formátumú tudós vall
benne pályájáról, Amerikába elszármazott tudóstársairól (Wigner,
Szilárd, Neumann), az atombomba létrehozásában kifejtett
tevékenységéről, Hirosimáért érzett felelősségéről, az SDI program
létrehozásáról, saját életfilozófiájáról. |