|
Lev TOLSZTOJ
ANNA KARENINA
A címszereplő a világirodalom legvonzóbb nőalakjai közül való,
szenvedélyének, szerelmének, tragédiájának érvénye egyetemes - az
emberi érzelemvilág bonyolultságáról rajzolt tolsztoji kép
"mélységélesége" - akárcsak a Háború és béke monumentalitása -
páratlan. Annát sokalakos társasági tablóban mutatja be az író:
Moszkvába bátyja házassága válságát jön elsimítani - bálok,
udvarlások, kérők és hozományvadászok körében tűnik fel a szép, szürke
szemű, pétervári hivatalnokfeleség. Vronszkijt, a gárdatisztet első
látásra megragadja az asszony. Hirtelen támadt kapcsolatuk mindkét
embert zuhanásszerűen sodorja a szerelmi szenvedélybe: Annát az idős
férj, gyerek, társadalmi tisztesség, szeretőjét viszont a karrier, a
hírnév csak ideig-óráig tarthatja vissza. A hősnőt a gyermekágyi láz,
a fiatal katonatisztet a megkísérelt öngyilkosság ragadja majdnem el.
Külföldre utaznak, vállalják a megyvetést a kihívó lázadást. Az
olaszországi út után a megszokás, a köznapi elhidegülés jelei
mutatkoznak Vronszkijon - Anna azonban erre az érzelemre tette fel
életét, úgy érzi, mindent feláldozott; s büntetésül, bosszúból, s az
elkeseredés kiúttalanságában öngyilkos lesz.
|
