TÖRÖK Sándor

VALAKI KOPOG

Az erdélyi származású író máig legjelentősebb műve. Tizenkét lazán összefűzött fejezetből álló regény tizenkét pesti albérlet története, egyben önéletrajzi regény is, a vidékről fővárosba került író indulásának krónikája. A fiatalember az első időkben idegenül bolyond ebben a világban - a főbérlők rigolyáinak, gonoszkodásainak védtelen prédájaként - később megismeri, sőt meg is szereti a harmincas évek Budapestjét, felfedezi humorát, romantikáját. Az albérleti hétköznapok humoros eseményei mellett szomorú, néha tragikus élettörténeteket ismerünk meg. A főbérlők szinte kivétel nélkül különös emberek: vad családanyák, szépasszonyok, magányos vénkisasszonyok, panziók rejtélyes lakói, hajdani színészek. Közös jellemzőjük, hogy lecsúszóban lévő, hajdan jobb napokat látott polgári-kispolgári egzisztenciák. Mindannyian őrültek egy kicsit, csak mindenki másképpen. Mulattató formában szerzünk tudomást az egyes albérletrangokról, a lefelé, az ágyrajárás felé tendálókról, a felfelé a "szobaúrság"-ra kacsintókról, a "lakótárs" viszonyról és a családi penzió forgalmáról.

A regény a harmincas évek kispolgári életének kitűnő keresztmetszete. Török Sándor írását mélységes emberszeretet hatja át, ezért tudja egyszerre belülről és kívülről ábrázolni figuráit. Remek megfigyelő, alakjaival hétköznapi életünk során bármikor találkozhatunk. Szelid humora és öngúnya, könnyed stílusa élvezetes olvasmánnyá teszi könyvét.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez