TÖRÖK Tamás

A VÉRTANÚ

A regény a 17. századi Erdélyben játszódik, hősei az úgynevezett szombatosok, elsősorban Péchi Simon és tanítványa, az ötvösmester Thoroczkai János. Az író újszerűen nyúl a témához: regényének nincs elbeszélője, az ügy szereplői maguk vallanak az eseményekről. Péchi Simon naplójával indul a regény. Feljegyzéseiből értesülhetünk a szombatosok elleni tiltó rendelkezésekről: ezek lényege, hogy 1637 elejéig át kell térniük a három bevett vallás egyikére. Péchi nem tesz eleget a rendelkezésnek, magában vívódva mérlegeli a következményeket. Megismerjük politikai múltjának részleteit is, s azt a törekvését, hogy a Habsburg és a török birodalomhoz fűződő jó viszonyban látja Erdély létének biztosítékát és a maga alapította vallásban látja Erdély felemelkedésének zálogát, mert ennek a vallásnak ő politikai aspektust is ad. A naplóból megtudjuk, hogy hívei közül sokan áttértek, és itt kérdőjelezi meg tanítványának, Thoroczkai Jánosnak a hűségét is. Thoroczkai azonban nem tántorodik meg, ezzel szemben Péchi egyik rossz pillanatában maga tesz rá vádló megjegyzéseket Kassai István, Erdély kancellárja előtt. Ekkor azonban már Kassa börtönében ül Thoroczkai. Kassai feljegyzéséből egy nagyon ravasz, gátlástalan politikus képe rajzolódik ki. Ravasz színjáték után megindul a hadjárat a szombatosok ellen, mindenkit beidéznek Désre. Péchi nem megy el, de az időközben szabadonbocsájtott Thoroczkait a kihallgatás után halálra kövezik. A névtelen krónikás művének rövid részlete zárja a kisregényt, melyből megtudjuk Péchi további sorsát.

A regény szerkezete különösen alkalmas arra, hogy a kort jobban megértse az olvasó, s jobban eligazodjék a különböző szereplők indítékai, céljai között. A könyv kiérlelt alkotás.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez