TÖRÖK Tamás

ERDÉLYI MEFISZTÓ

János Zsigmond uralkodása idején Erdélyt hitviták dúlják, a szászok kitartanak Luther tanai mellett, a polgárság jó része Kálvin követője, ám a radikális gondolkodók újítása forradalmi rengést idéz elő, mely Karácsony György és Békés Gáspár vezette fölkelések révén még fegyveres harc alakját is ölti. Török Tamás esszéisztikus történelmi tényregényében - az unitárius vallás elterjedését az első lépcsőfoknak tekinti abban a világléptékű folyamatban, melyben az ember kezdi kiharcolni magának a földi paradicsomhoz való jogát. S aki ezt a hitvallást Erdélyben elterjeszti, Blandrata György, akinek eszménye a fauszti mindent megismerni és megélni vágyás. Az ő alakját rajzolja körül a "kétfelvonásos" regény, melynek első részében (Az öröklét kádenciái) monológok, vallomások, levelek, epikus narráció segítségével megszólal a híres író-nyomdász, Heltai Gáspár; a szerencselovag Gromo; a katolikus főpap és történetíró Forgách Ferenc; az olasz reformátor "Mefisztó-tanítványa" Dávid Ferenc. A megszólalók megannyi sajátos látószögből világítják meg az eszményeket, az eltérő optika a megszólalás műfajában - monológ, levél, napló - adekvátan tükröződik.

A regény második szerkezeti egysége (A lét kádenciái) Báthori István országlását követő időszakban mutatja föl a teret nyert, ám mártíromságot követelő unitárius vallás fönnmaradásának történetét, szintén tényműfaji elemek montázsával. Csakhogy itt a lélektani motívumok válnak vezető szólammá, a Mefisztójától cserbenhagyott Dávid sorsa beteljesedésének és Blandrata önmarcangolásának drámája adja meg e rész epikai karakterét.
A kívánatos ismeretek föltételezése nem teszik könnyű olvasmánnyá a regényt, ám a magyar históriában jártas olvasóknak nem mindennapi szellemi izgalmat kínál.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez