|
TÖRÖK Tamás
KEMÉNY ZSIGMOND HALLGATÁSA
Esszéisztikus novellákból áll a kötet, a nagy író tragikus sorsának
felidézése. Az egyes fejezetek külön is egységesek, de érezhető a
ciklusban a regényszerű koherencia igénye is. Patográfikus folyamatot
ábrázol a "regény"; főhőse, mint már a cím is sejteti, nem az érett
államférfi vagy a nagy író, hanem egy szegény öregember, aki
mindazonáltal folyvást szembesülni kényszerül múltjával, emlékeivel,
alkotó korszaka megítéltetésével. Egyszer Vajda Jánossal, máskor
Erdélyi Jánossal való kapcsolata kerül szóba. Szerelmi és szexuális
gátlásosságát elemzi a kötet egyik legjobb novellája, amely egy buja
és termékeny nő szemszögéből láttatja a nagy ember magánéletének
tragikomédiáját. A témaválasztás érdekessége (újabban aránylag keveset
foglalkoztak Kemény patográfiájával) nem feledteti, hogy a kötet
színvonala egyenetlen, stílusa olykor modoros, információs értékét
pedig csökkenti, hogy az igazolható életrajzi mozzanatok fiktívekkel
váltakoznak.
|
