Alfred de VIGNY

CINQ-MARS ÖSSZEESKÜVÉSE

A történelmi regény a francia birtokarisztokrácia és az erőszakosan központosító abszolut monarchia összeütközését jelenítve meg a 17. század harmadik évtizedébe vezet, s habozás nélkül helyezi előtérbe a történelem főszereplőit, a királyt, Ausztriai Annát, s legfőképpen Richelien bíborost. A becsvágyó, hatalomra törő bíboros, a gyönge királyt befolyásoló agyafurt manipulátor működése aláássa a francia nemzet fő értékhordozóját, a független nemesi osztályt, s így a centralizált monarchia voltaképpen a másfél száz év múlva bekövetkezett forradalmat, - Vigny szemében a társadalmi értékrend összeomlását - készítette elő - ezt sugallja a regény. A fő történelmi figurák beállítása meglehetősen önkényes, hiszen a többségük szélsőséges tulajdonságokat, a gonoszság és jóság végleteit testesíti meg. Mégis, ami a műfaji formákhoz képest fogyatékosság, az az egyedi mű szempontjából érték is lehet. Telitalálatnak érezheti pl. az olvasó a hatalom manipulatív természetének szatírikus bemutatását. Összetettebb egyéni karaktert, sőt még a 20. században is eleven típust alkot az összeesküvő Cinq-Mars alakjában, akinek közösségi szerepvállalását nem annyira politikai eszme, mint inkább belső lélektani ok motiválja: a szerelme előtti dicsőség érdeke. Az író személyiségeszménye is már-már készen áll a fiatal nemesben: Cinq-Mars nem menekül, inkább önként elébe megy a végzetének.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez