Oscar WILDE

A BOLDOG HERCEG ÉS MÁS MESÉK

Oscar Wilde meséi alapgondolatát a szegények, elesettek, nyomorékok és a szerelem áldozatai iránt érzett részvétből merítette. Az első három mese (A boldog herceg; A csalogány és a rózsa; Az önző óriás) a másokért való áldozatvállalás példabeszédei. A Híres-nevezetes rakéta; Az önfeláldozó jóbarát a butaságot, a gőgöt és az önzést gúnyolja. Az ifjú király hőse rádöbben, hogy a kincseihez, csodálatos ruháihoz szegény emberek halála árán jut hozzá. Szakítana a fényüzéssel, de ez lehetetlen, mert a szegények a gazdagok fényűzéséből élnek, a királyt csak pompás ruhája különbözteti meg az egyszerű emberektől. Az utolsó három történetben a szépségimádó Wilde egyik fontos problémáját fogalmazza meg: lehet-e a szép erkölcsileg rút; lehet-e a szép testben okos lélek?

Wilde varázsát és valósággal elbűbölő hatását formaművészetében kereshetjük, amely a népmesék egyszerűségének és szépséget mindennél többre becsülő író stíluseszményének szerencsés találkozásából önálló műalkotássá ötvöződik.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez