Emile ZOLA

TISZTES ÚRIHÁZ

A regény hőse, Octave szegényen, de ambicióval tele érkezik a nagy lehetőségek Párizsába. Csinos fiatalember, és elsősorban a nők révén szeretne karriert csinálni. Egy "igazán úri", "igazán rendes" ház negyedik emeletén bérel lakást, és a Hölgyek Öröme nevű áruházban vállal állást első eladóként.
Az eleinte elfogódott fiatalember lassan-lassan megismeri az előkelő ház szalonjait, cselédszobáit, s a bennük élő embereket. A konyhák ablakai egy aknaszerű szűk udvarra nyílnak, s ezeken át pletykálkodnak a cselédlányok uraik, úrnőik viselt dolgairól. Octave alkalmanként fel is használja ezeket az értesüléseket, mikor szeretőket és barátokat válogat a ház lakói közül. Sok botrány, halál és születés teszi változatossá a ház életét. A "tisztes" polgárokat a számító önzés, a szabadjára engedett alantas indulatok jellemzik. Ebben a környezetben az Octave-hoz hasonló lelkiismeretlen akarnok megcsinálhatja szerencséjét: pénzhez, testi szerelemhez jut, ha nem válogat az eszközökben.
Zola kíméletlenül leplezi le a kor képmutatását, a polgárság erkölcsi hanyatlását. A regény utolsó mondatai általánossá teszik az író kritikáját, mikor az egyik cselédlánnyal kimondatja, hogy a többi polgári ház is ugyanilyen: "Az egyik csak olyan szemétdomb, mint a másik".

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez