Jules VERNE
DÉL CSILLAGA
Dél-Afrikában, a nagy gyémántbányák, gyémántlelőhelyek színhelyén játszódik
Verne regénye. Főhőse, egy fiatal francia mérnök, Cyprien Méré aki tudományos
kutatásokat végez ezen a területen, és halálosan beleszeret házigazdájának, a
gazdag gyémántbánya-tulajdonosnak, Watkinsnak szép, művelt és emberséges
lelkű leányába. Megkéri a kezét, ám az apa mereven visszautasítja, leányának
legnagyobb bánatára. Időközben azonban Cyprien egyik kísérlete, hogy mesterséges
gyémántot állítson elő, óriási sikerrel jár: a világrekord gyémánt, a Dél
Csillaga egyszerre kívánatos vővé teszi a leendő após szemében. Csakhogy a
frissen elkészített gyémántnak hamarosan nyoma vész: tolvajra gyanakodnak és
Watkins annak ígéri a leányát, aki megszerzi, visszaszerzi a hatalmas kincset. A
feltételezett tolvajok utáni kutatás - keresztül-kasul Dél-Afrika őserdein - adja a
regény terjedelmesebbik részét, sok kalanddal, izgalommal, tipikus vernei megoldásokkal.
A kalandozások eredményeképpen sem találtatik meg azonban a gyémánt, viszont kiderül
- egy földrajzi felfedezés kapcsán -, hogy annak az emberséges öreg búrnak van igaza,
akit Watkins kiforgatott földjeiből: a térképészek tévedtek, a föld és rajta a bánya
Vandergaart úré. Watkinst csak egy dolog vigasztalja: a játékos háziállat, leánya kedvenc
strucca gyomrából előkerül a Dél Csillaga. De amikor kiderül, hogy a csodagyémánt nem
Cyprien zseniális technikai tudásának köszönheti létét (az egyik hű néger szolga csempészte
a páratlan ásványt a laboratóriumi üvegek közé), hanem természetes, saját bányájából,
vagyis immár Vandergaart bányájából előkerült kincs, akkor a lelki felindulás
végez a kapzsi, önző Watkinsszel. A fiatalok így egymáséi lesznek, Vandergaart
pedig önzetlenül még a gyémántot is nekik ajándékozná, de az időközben ismét
eltűnik: felrobban. A boldogságnak ez azonban már nem akadálya. - A Verne
kevésbé ismert művei közé tartozó regény minden tíz-tizenkét éves gyereknek
ajánlható.
|