SZABÓ Magda

NE FÉLJ

Élő irodalmunk egyik klasszikusa, a nyolcvanesztendős Szabó Magda vall az impozáns kötetben önmagáról, családjáról, munkásságáról, elveiről, eszméiről. A beszélgetések, illetve interjúk egész életét átölelik, éspedig úgy, hogy születésük ideje bő harminc esztendő: a legkorábbi 1962-ben készült, az utolsó ebben az évben, 1997-ben. A megjelenések helye széles skálájú: napilap, hetilap, folyóirat, kötet, rádiófelvétel. Az interjút készítők névsora is tanulságos. szinte valamennyien ismert irodalmárok és újságírók: Földes Annától Kabdebó Lóránton, Tóbiás Áronon át Mezei Andrásig. Több, mint negyven beszélgetés, melyeknek érdekességét és értékét Szabó Magda izgalmas, szellemi lényén túl az is adja, hogy tehát a kérdezők is irodalmunk alkotói, róluk is képet kapunk, kérdéseik őket is jellemzik.

A könyv nem véletlenül jelent meg Debrecenben, hiszen a hajdúsági város Szabó Magda szülővárosa, a most Budán élő írónőnek "Holtig haza: Debrecen". Onnan indulva teremtett otthont önmagának és író férjének, a jó néhány éve elhunyt Szobotka Tibornak. Általában is Szabó Magda - ahogy az interjúkból is kitetszik - otthonteremtő ember és alkotó, művészi kérdései a lehetséges rendteremtés irányába mutatnak. Simon Zoltán a könyv elején hosszasan és kitűnően elmélkedik az irodalmi interjúról, mint műfajról, végigtekintve annak történetét. Itt írja Szabó Magdáról: "ama nagy kérdésekre próbál érvényes választ találni., hol az ember helye a világban, és mi a kötelessége önmagával és azzal a közösséggel szemben, amelyből vétetett?" Ez Szabó Magda éltének és életművének lényege, erről szólnak versei, novellái, regényei, színdarabjai, ezeket a kérdéseket körbejárva, a magyar valóság szeleteit megörökítve teremtett minőséget, s ez a minőség, illetve minőségkeresés az interjúk legfőbb jellemzője is.


Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez