|
SZABÓ Magda
SZILUETT A Sziluett című "alkalmi darab" Vörösmarty Mihály millenniummal egybeeső 200. születési évfordulójára készült el, és nyolc jelenetben (medajjonban) ábrázolja a költő életét és halálát. Ebben a dramatikus mozaikképben a nagy költő nem csupán szellemóriás és termető zseni, hanem a maga korának fölérzője, megfogalmazója, rezonőrje, ahogyan Szabó Magda mondja: "hárfahúrja". Ezért is tükröződik sorsában a reformkor, a szabadságharc, a világosi katasztrófa és az önkényuralom korszaka. Azaz Vörösmarty sziluettje a kor történelmének, egész magyar világának képe. Szabó Magda a haldokló költő csapongó emlékezése szerint nyolc helyzetben, nyolcféle emberi környezetben, nyolc különböző időszakban mutatja meg Vörösmartyt: a halála napján 1855-ben, majd öt évvel előbb a katonai bíróság előtt, azután a Perczel gyerekek nevelőjeként, a Fóti dal szerzőjeként, kisgyermekként a nyéki szülőházban, A merengőhöz alkotójaként, a szabadságharc debreceni epizódjában, valamint pályakezdőként, vagyis a Zalán futása megjelenésekor. És miközben az agónia által keretezett jelenetekben sorra-rendre gazdagszik a 'hárfahúr'-költő képe, Szabó Magda az olvasót valósággal visszaringatja a 19. századba, nem utolsósorban lenyűgöző, archaikusan lírai nyelve által, amely tökéletesen rásimul a dráma műfajára, a dialógus természetére. A lepke logikája egyrészt jelentős a minősége miatt: kiváló és szakszerű tanulmányok Vörösmartyról, illetve egy-egy alkotásáról. Jelentős másrészt azért is, mert Vörösmarty Szabó Magda egyik 'mestere', így az elemzések alkalmával nem csupán a zseniális 19. századi költő világába lépünk be, hanem az írónő alkotói műhelyébe is. A lepke logikája valójában tizenkét nagy 'színképelemzés'. Közülük az első és a legterjedelmesebb (Az atonalitás Vörösmarty művészetében) egy teljes Vörösmarty-portré, középpontjában a költő korabeli korszerűsége, a világról és az emberről vallott nézeteinek szomorú aktualitása. Ez a tanulmány egyébként Szabó Magda akadémiai székfoglalója volt.
A többi rövidebb-hosszabb írás egy-egy mű, egész pontosan egy-egy vers értő és alapos elemzése, új és érdekes szempontok garmadájával, mára mutató tanulságok levonásával. Csak fölsorolásképpen azok a művek, amelyek a szerző értő vizsgálódásába kerültek: A szegény asszony könyve; A haldokló leány; A hű szerető; A magyar költő; Az ifjú költő; A Délsziget; A hős sírja; Szép Ilonka; Szózat; Késő vágy; A merengőhöz; A vén cigány. Nagy versek ezek, sokszor elemzett alkotások, Szabó Magda mégis megannyi új vonatkozásra mutat rá, teszi mindezt hallatlan fölkészültséggel, aprólékos, bizonyító munkával. A Sziluett - minden drámakedvelő érdeklődésére számít, A lepke logikája - inkább hozzáértők, szakemberek olvasmánya.
|
