KÁNYÁDI Sándor

NÉMA TULIPÁN
Versek, mesék, történetek kicsiknek és nagyoknak

Nagy úr az éhség, de vajon elég nagy-e a hatalom ahhoz, hogy összefűzze a szabadság fiait, a farkasokat és a szolga-szellemű, csaholó kutyákat? A kötet történeteinek egyike, az Éhes mese meggyőző művészi erővel válaszolja meg a kérdést. Az állatfigurák érvényes üzenetet tolmácsolnak az emberek számára is, s mindezt a makáma, a rímes próza lehetőségeinek felhasználásával valósítja meg a szerző. Művészi erő és sallangtalan szépség sugárzik az egyszeri aratóasszony elbeszéléséből, mely Csaba királyfi legkedvesebb lányának történetét eleveníti föl (A bánatos királylány kútja). A gépek világa, a technika és a természet harcának példázata a tücsök esetét megörökítő mese (A tücsök és a kaszálógép).
Az emlékezetes mesefigurák egész sora lép az olvasó elé, közöttük ott van az öreg juhászbojtár, Duka bá, aki érezve, hogy ereje fogytán, szívet melengető gesztusként cifra botját és furulyáját hagyja örökül az egykori kisfiúnak (ő idézi föl emlékezetében a történetet), hogy jó pakulár, nagy juhász legyen belőle (Farkasűző furulya). Furfangos ész és ügyes kéz kell ahhoz, hogy valaki még az egyszeri bölcs király eszén is túljárjon, de akad a kötetben ilyen mesehős nem is egy, közöttük a Fából vaskarika mesterembere. Érvényes üzenete van az állatmeséknek, akkor is, ha prózában (Pacsirtapör), akkor is, ha dallamos-rímes versekben "jegyezték le" (Az okos kos). A természeti világ él és létezik e mesékben, e versekben, és megjelenítése gyakorta a megszemélyesítés eszközeivel történik (Csikorgó, a fagykirály).
A magyar népmesekincs örökbecsű darabjai ihlették a szép, - színes rajzokkal illusztrált - mesekönyvet, amely már az óvodás korú gyerekeknek is ajánlható.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez