KARINTHY Frigyes

FELVESZNEK A CSECSEMŐKLINIKÁRA
(kötetben eddig meg nem jelent írások)

Urbán László, a magyar fantasztikus irodalom múltjának - s benne Karinthy Frigyes szerepének - fáradhatatlan szorgalmú kutatója többéves munkával "előbányászott egy vaskos kéziratköteget az újságokból" (így fogalmaz az író szövegeiből montázsszerűen összeállított előszó: Képzelt riport Karinthyval) - s ebből született ez a könyv, egy színvonalas válogatás a kötetben eddig még meg nem jelent írásokból.
Karinthyt különleges, irodalomtörténeti fogalmakkal nehezen körülírható hely illeti meg a Nyugat legendás, első nemzedékében; művészi karakterét nyugtalan kíváncsiság, szenvedélyes kísérletező kedv jellemzi, valószínűleg ebből is ered oeuvre-jének műfaji és tematikai gazdagsága. Ambíciói közt a líra kitüntetett helyen szerepelt, bár erről az oldaláról ismerjük a legkevésbé. Ám az a néhány lírai rögtönzése, amely a mostani (1992) kötet élén szerepel, is bizonyítja, hogy költői nyelve - Nagy Zoltán szavait idézve -: "akció és dikció". Sőt, az ugyancsak ebben a ciklusban (Már tetszik érteni?) található bájos, pikáns kuplék és sanzonok (pl. Tyúkszemdal) sem csak játékosságukkal, hanem nyelvi kifejezőerejükkel is hatnak. A gyűjtemény további ciklusai már Karinthy ismerősebb oldalát mutatják: a Rájöttem, hogy a nő olyan, mint egy virág ciklus ugyanis humoreszkeket, krokikat, szatírákat, tárcákat és karcolatokat tartalmaz, míg a Szerkesztő úr, kérem! reflexiókat közöl írókról (pl. Szép Ernőről, Kaffka Margitról, Kosztolányi Dezsőről), művekről. A legnagyobb érdeklődést valószínűleg a kötetzáró ciklus (Revü) fogja kelteni, amelyben aforizmák, paradoxonok olvashatók: ezekben a gondolatszilánkokban - nem egy esetben: viccekben - tündöklik föl ugyanis legkáprázatosabban Karinthy porszemet is aranyporrá varázsoló tehetsége.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez