Mario VARGAS LLOSA

MAYTA TÖRTÉNETE

Az először 1984-ben megjelent Mayta története meglehetősen zavarba hozta a kritikusokat. A történet egy forradalmárról, marxista-kommunista-trockista mozgalmárról és az ő tragikomikusan elbukott, mindössze néhány órán át "győztes" forradalmáról szól. Az író sok-sok évvel az események után - a forradalom 1958-ban tört ki - kezd kutatni annak eseményei, elsősorban vezére, kirobbantója, valahai osztálytársa, Mayta után, és a zavart épp az okozta, hogy nincs az írónak, nincs a regénynek határozott, "elkötelezett" álláspontja. A sok-sok beszélgetésből, visszaemlékezésből, tanúvallomásból villódzóan sokoldalú, színes kép alakul ki ugyanúgy Maytáról, a forradalmáról is, a perui baloldal különböző árnyalatairól, irányzatairól is, arról is, hogy elviselhető-e az élet Peruban, hogy az iszonyú nyomor, a rendszer korrupciója, a vidéki kiskirályok rémuralma jobb-e, avagy az egyszerre naiv, eleve bukásra ítéltetett, jóhiszemű és lelkes, ugyanakkor véres és még véresebb megtorlást kiváltó, a "néptömegek" rokonszenvére alig-alig számítható felkelés.
A regényt a bal- és a jobboldal egyként bírálta, mára azonban épp a mondandó bizonytalansága, az író tanácstalansága, sajátos, filozófiátlan, elfogulatlan történelemfilozófiája teszi vonzóvá, érdekessé, elgondolkoztatóvá a művet. Maytáról végül is igen rokonszenves kép alakul ki: a szegények iránti, már kisgyerekkorában megmutatkozó önzetlen szeretete, az először az egyház révén megvalósítani igyekvő segítőkészsége (Mayta papnak készül), csúfos és érdemtelen bukása, hosszú börtönbüntetése, kései keserű nyomora és vegetálása melléje állítja az olvasót. A forradalom maga azonban nemcsak naiv, de kegyetlen és dogmatikus is, főként azonban teljesen kilátástalan és fölösleges. A regény nem ad választ, nem mutat "kiutat". De éppen ebben áll szépsége, reflexióra csábító volta. És persze hatalmas ábrázolóerejében, Peru-képében, differenciált, sokoldalú társadalom- és alakrajzaiban.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez