Összegzés

Ez a dokumentum irányelveket fogalmaz meg olyan felhasználói webágensek tervezéséhez, melyek a fogyatékkal élők (látás-, hallás-, mozgáskorlátozottak, kogníciós vagy idegrendszeri rendellenességekkel élők) számára megkönnyítik a web-tartalom használatát. A webes ágens az itt használatos értelemben lehet HTML-böngésző, vagy egyéb, más jellegű szoftver, mely webes tartalmat tölt be és jelenít meg. Az irányelveknek megfelelő ágens saját felhasználó felülete és egyéb adottságai útján jobb hozzáférhetőséget biztosít, például azáltal, hogy eredményesen kommunikál egyéb eszközökkel (főként a kisegítő technológia terén). A megfelelő ágensek ezen kívül könnyebben kezelhetők minden felhasználó (nemcsak a fogyatékkal élők) számára.

A HTML böngésző- és médialejátszó alkalmazásokon kívül a dokumentum irányelvei a kisegítő technológiai eszközök fejlesztésénél is megfontolandóak, mert kifejtik, hogy adott eszköz milyen típusú információt és utasításokat kaphat a szabványos alkalmazásoktól. Az irányelvekben közvetlenül esetleg nem szabályozott megoldások (pl. braille-megjelenítés technológiája) létfontosságúak lehetnek egyes fogyatékkal élők számára.

A dokumentum státusza

Ez a fejezet leírja, hogy mi a dokumentum állapota a közzététel pillanatában. A dokumentum-sorozat státusz-változásait a W3C felügyeli.

Ez a"User Agent Accessibility Guidelines 1.0." ("Felhasználói Ágensek Hozzáférhetőségi Irányelvei 1.0") 2002 december 17-re datált változata. A dokumentumot véleményezték a W3C tagszervezetei, fogyatékkal élő felhasználói csoportok képviselői, programfejlesztők, további W3C-csoportok és érdekelt partnerek, az Igazgatóság pedig jóváhagyta azt Ajánlásként. A dokumentum stabil hozzáférésű, hivatkozási alapot képez, és egyéb szabályozások előírásképpen idézhetik azt. A W3C célja az Ajánlássá nyilvánítással, hogy felhívja a figyelmet a szabályozás létére és elősegítse széleskörű elterjedését, ezzel is hozzájárulva a web hatékonyabb és interoperábilis működéséhez.

Az irányelveket a Felhasználói Ágensek Hozzáférhetőségi Irányelvei Munkacsoport ("User Agent Accessibility Guidelines Working Group", továbbiakban "Munkacsoport") készítette. A dokumentum céljai az UAAG-tanúsítványban találhatók. Az esetleges változások külön listában tekinthetők meg a weben. (A lista angolul itt érhető el.)

A Munkacsoport további segédleteket biztosít a dokumentum értelmezéséhez (pl. FAQ (Gyakran ismételt kérdések) az UAAG 1.0-val kapcsolatban, alkalmazási beszámolók, teszt-sorok), mindez a Munkacsoport honlapján található.

A szabadalmi nyilatkozatok a W3C-gyakorlattal összhangban a Konzorcium vonatkozó weboldalán találhatók.

A dokumentum hibajegyzéke a http://www.w3.org/WAI/UA/UAAG-errata címen található. További hibákat a wai-uaag-editor@w3.org címen lehet bejelenteni.

A dokumentummal kapcsolatos egyéb észrevételek megejthetők a szabályozás nyilvános levelezőlistáján: w3c-wai-ua@w3.org; illetve megtekinthetők a lista nyilvános archívumában.

A dokumentumnak csak az angol változata irányadó. Egyéb nyelvű fordításai megtalálhatók a http://www.w3.org/WAI/UA/UAAG-translations címen.

Az irányelvek a W3C- Konzorcium (W3C) Web Accessibility Intiative (WAI) ("Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés") keretében folyó általános hozzáférhetőségi szabályozásának részeként jöttek létre. A WAI Hozzáférhetőségi irányelvek a WAI Technical Activity (WAI Módszertani intézkedések) keretében születnek.

A jelenleg érvényes W3C-Ajánások és egyéb módszertani dokumentumok a W3C-weboldalán találhatók.

1. Bevezetés

Ez a dokumentum előírásokat tartalmaz, melyek figyelembe vétele elhárítja a webtartalom hozzáférésének akadályait. A dokumentum részei:

• Jelen bevezető, mely értelmezési kontextust biztosít a 2. részben felsorolt előírásokhoz.
• A 2. fejezet a hozzáférést elősegítő programtervezés 12 pontját, azaz "irányelveit" fogalmazza meg. Minden egyes irányelv ellenőrző pontok listája, melyeknek meg kell felelni, ha a dokumentumban megfogalmazott előírásokat teljesíteni akarjuk. Megjegyzés: A második fejezet a többitől eltérő rend szerint számozódik, mivel az irányelvek önállóan rendezett listájából áll. A 2. fejezetben a 1.2 pont az első irányelv második ellenőrző pontját jelenti. A 1.2 fejezet a Bevezetés egyik alfejezetére utal.
• A 3. fejezetben olvasható, hogyan kell megfogalmazni a megfelelési nyilatkozatot, mely kimondja, hogy ez egyes programkomponensek megfelelnek a 2. fejezetben található irányelveknek.
• A dokumentum legfontosabb célkitűzéseit és felépítését tükröző összefoglalás található a függelékben. [UAAG10-SUMMARY].
• A második függelék az ellenőrző pontok listája [UAAG10-CHECKLIST], mely a gyors tájékozódást hivatott elősegíteni (hasznos például fejlesztők számára, annak ellenőrzéséhez, hogy az adott szoftver megfelel-e az előírásoknak).

A "Techniques for User Agent Accessibility Guidelines 1.0" ("Módszertani útmutató a webes ágensek hozzáférési irányelveihez 1.0") című, különálló dokumentum (továbbiakban "Módszertani dokumentum", angol nyelven) [UAAG10-TECHS], tanácsokkal és példákkal lát el azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet megfelelni az egyes pontoknak. Ezen kívül további, hozzáféréssel kapcsolatos forrásokra vonatkozó hivatkozásokat tartalmaz (pl. platformfüggő szoftver-működtetési irányelvek), melyek további információkkal szolgálnak arra nézve, hogy adott ágens hogyan felelhet meg az egyes ellenőrző pontoknak. A módszertani dokumentumokban közölt megoldások pusztán tájékoztató jellegűek, azaz más módszerek is alkalmazhatók (illetve lehetnek szükségesek) a megfelelés biztosításához. A Munkacsoport várhatólag nagyobb gyakorisággal bővíti vagy frissíti a Módszertani dokumentumokat mint az Irányelveket, és köszönettel veszi azok kiegészítését programfejlesztők, W3C munkacsoportok illetve bárki más részéről.

1.1 Kapcsolat a WAI Hozzáférhetőségi irányelvekkel

A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0" (UAAG 1.0) a Web Accessibility Initiative (WAI) ("Web-hozzáférhetőségi kezdeményezés") által közreadott hozzáférhetőségi irányelvek sorába illeszkedik. Ezen irányelvek összessége egy olyan használhatósági modellt képvisel, melyben szoftverfejlesztők, formátum-tervezők és tartalomfejlesztők együttes munkája révén a fogyatékkal élők számára is lehetővé válik a web problémamentes használata. A résztvevők felelőssége ebben a munkában a következőképpen oszlik meg, illetve egészíti ki egymást:

• Formátumtervezők (pl. HTML, XHTML, XML, SVG, SMIL, MathML, és Xforms) illetve protokollalkotók (pl. HTTP-protokoll) szabványokat alkotnak, melyek útján lehetséges a weben való kommunikáció. A formátumtervezők jellemzőket határoznak meg a szabványokban, melyekhez a közreadóknak alkalmazkodni kell, ha használható tartalmat akarnak előállítani, s melyeket az ágensek nyílt kezelőfelületének értelmezni és biztosítani kell. Az "XML Accessibility Guidelines (XAG)" [XAG10] például leírja, hogy milyen felelősség hárul az XML formátum-tervezőkre, de a XAG számos előírása érvénnyel alkalmazható nem-XML-formátumokra is.
• A közreadók hatékonyabban élhetnek a különböző formátumok hozzáférést elősegítő jellemzőivel, nagyobb pontossággal alkalmazhatják az elemjelölést, egyértelműen és egyszerűbben fejezhetik ki magukat és egységesebb arculatú weboldalakat készíthetnek az ajánlások figyelembevételével. A "Web Content Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10] ("Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvei 1.0") írja le, hogy mire kell ügyelniük a közreadóknak annak érdekében, hogy a web-tartalom a fogyatékkal élők igényeinek is megfeleljen. A "Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 1.0" az UAAG 1.0 szempontjából a használható tartalmat biztosító előírások hivatkozási alapja. Az "Authoring Tool Accessibility Guidelines 1.0" [ATAG10] tartalmazza a szerkesztő-ágensek fejlesztőinek feladatait. A jól használható szerkesztő eszköz elősegíti a könnyen hozzáférhető web-tartalom előállítását, és kezelhető a fogyatékkal élők számára is.
• A webágensek fejlesztői egyéb szabványok előírásait figyelembe véve olyan szoftvereket alkotnak, melyek tekintettel vannak a fogyatékkal élők igényeire, használható kezelőfelületeket és dokumentációt, valamint más programokkal (főként a kisegítő technológiai eszközökkel) való együttműködési lehetőségeket biztosítanak.
• Ebben a dokumentumban megfogalmazott előírások több ponton érintkeznek a WCAG 1.0 [WCAG10]-ban mondottakkal:
  • A UAAG 1.0 8.1 pontja megköveteli a különböző formátumszabványokban meghatározott hozzáférést elősegítő jellemzők alkalmazását. Hozzáférést elősegítő jellemzőnek az minősül, ami megfelel a WCAG 1.0 [WCAG10] összes előírásának.
  • Az UAAG 1.0 12.1 pontja elvárja az ágensekhez készített dokumentációtól, hogy megfeleljen a WCAG 1.0-ban előírtaknak.
  • Az UAAG ezen felül számos kifejezést és fogalmat kölcsönöz a WCAG 1.0-ból, annál is inkább, mivel a két dokumentum megalkotásánál eleve az volt a cél, hogy azok kiegészítsék egymást.

  Egyes előírások ebben a dokumentumban figyelembe veszik a formátumok, közreadók, és tervezők lehetőségeinek korlátait. Nincs egyetlen olyan formátum sem, melyben a közreadók abszolút teljességgel kifejezhetnék szándékukat, úgy hogy azt az ágensek fel is ismerjék. Bizonyos formátumok pedig egyszerűen nem rendelkeznek egyes, hozzáférhetőséget biztosító jellemzőkkel. Lehetséges továbbá, hogy a közreadó nem használ ki minden ilyen jellemzőt, vagy hibásan alkalmazza az adott formátumot (ami a megjelenítő ágens számára okozhat nehézségeket). Az is előfordulhat viszont, hogy a megjelenítő ágens készítői hibáznak, vagy kihagynak bizonyos részleteket a formátum sajátosságainak programba való ágyazásánál.

  Ezekre az esetleges korlátokra a következőképpen készül fel a szabályozás:

  • Az UAAG10-ban előírásai az előfeltételezik a WCAG10 "hacsak az ágens" kitételekeinek figyelembevételét. Ezek a kitételek a közreadókra érvényes megszorításokat tartalmaznak, melyek segítségével figyelmen kívül hagyhatók az adott megjelenítő programok bizonyos hibái.
  • Az UAAG 10 számos javítási mechanizmust ír elő (pl.2.7 and 2.10 pont) arra az esetre, ha a megjelenítendő tartalom nem felel meg a WCAG 1.0 elveinek. Ezen felül további előírások utasítanak arra, hogy az ágensek felkészüljenek számos olyan, széles körben elterjedt közzétételi gyakorlatra, melyet a szabványok kifejezetten nem ajánlanak, mert korlátozhatják a hozzáférést és a használhatóságot (pl. a HTML-keretek bizonyos használati módjai).
  • A feljebb említett javítási gyakorlatot megkövetelő pontoktól eltekintve, a UAAG 1.0 csak olyan jellemzők kezelését várja el az ágensektől, melyek felismerhetők pusztán a protokollok és formátumok segítségével. Az ágensnek nem kell tisztában lennie például azzal, hogy a szerző világosan fogalmazta-e meg a gondolatait (WCAG 1.0 14.1 pont). A egyes pontok alkalmazásáról szóló részben olvasható több arról, hogy pontosan mit kell észrevennie az ágenseknek.

  A Web Accessibility Initiative számos további, a web használhatóságát elősegítő forrást és oktatási anyagot tett közzé. Dokumentumok állnak rendelkezésre a használhatóságra kidolgozott irányvonalakról, megtalálható a WAI dokumentumok angolból való fordításaira mutató hivatkozások listája, információ speciális web-ágensekről és eszközökről, oktatóanyagok és sok egyéb.

  Megjegyzés: A Web Accessibility Initiative jelenleg a "Web Content Accessibility Guidelines" és az "Authoring Tool Accessibility Guidelines" újabb változatán dolgozik (Ford. megj.-.: a WCAG 2.0 elkészült, de státusza még mindig "Draft"). A Munkacsoport figyelemmel kíséri a két dokumentum változásait. A UAAG 1.0 azonban csak az WCAG 1.0-ra és az ATAG 1.0-ra hivatkozik, melyek továbbra is hozzáférhetőek lesznek, változatlan formában.

  1.2 Az ajánlásban megcélzott ágensek

  Ez a dokumentum kifejezetten olyan alkalmazások használhatóságának hivatott elősegíteni, melyek képesek multimédiás anyagok kezelésére, és az alábbi infrastruktúra-típusban működnek (főleg személyi számítógépeken):

  • A működési környezet feltételezi a billentyűzet (vagy annak megfelelő eszköz) jelenlétét.
  • A működési környezet lehetővé teszi kisegítő technológiai eszközök használatát, melyek képesek együttműködni az ágenssel.

  A megcélzott ágensek az átlag felhasználóknak szánt programok, melyek bárki számára hozzáférhető, közhasznú tartalom megjelenítésére használnak, általános működési feltételek között.

  Más típusú alkalmazások megfelelését sem zárja ki, de nagyon valószínűtlen, hogy eltérő környezetben (pl. kézi számítógépen vagy webterminálokon) futó ágensek megfelelnének bizonyos elvárásoknak (mint pl. bizonyos API-felületek alkalmazása). A Munkacsoport a jövőben esetleg kidolgozat előírásokat például a kézi számítógépeken futó programokra is.

  Ebben a dokumentumban közvetlenül nem érintett technológiák (pl. a braille megjelenítők) létfontosságúak lehetnek bizonyos fogyatékkal élő felhasználók számára. Tény azonban, hogy annak lehetősége, hogy a megfeleltetendő ágensek együttműködhessenek a kisegítő eszközökkel, azon eszközök fejlesztőinek együttműködő-készségétől függ, azaz attól, hogy mennyiben hajlandók egységes előírásokat és elterjedt módszereket alkalmazni az ágensekkel való kommunikáció biztosításához.

  1.2.1 A megfeleltetendő ágensek felépítése

  Egy megfeleltetendő ágens több együttműködő komponens összességét jelentheti, például: web-böngésző, multimédia-lejátszó, számos plug-in, az operációs rendszer által biztosított kiegészítők és segédprogramok, valamint a szoftverrel együtt terjesztett, vagy weben elérhető dokumentáció. Ezek az ágensek futhatnak a felhasználó számítógépén vagy szerveren. A megfeleltetendő ágens részei lehetnek továbbá az operációs rendszer kisegítő technológiai eszközei és segédalkalmazásai. A megfeleléshez semmiféle korlátozás nem áll fenn a lehetséges komponensek számára nézve.

  Ez nem jelenti azt, hogy bármely, a webes alkalmazás részének tekintett komponensnek eleget kell tenni minden egyes előírásnak; bizonyos előírásoknak nincsen jelentősége bizonyos összetevőkre nézve. Például, ha egy bizonyos komponens nem rendelkezik felhasználói felülettel, akkor annak elbírálásakor értelemszerűleg nem kell a felhasználói felületre vonatkozó előírásokkal foglalkozni. Ha azonban van felhasználói felülete, akkor azok az előírások figyelembe veendők, a komponensre nézve is. A megfelelőség mindig az ágens egészére nézve áll fenn.

  1.2.2 A működési környezet jellemzőinek használata

  A Munkacsoport azt ajánlja a fejlesztőknek, hogy a megfogalmazott előírásoknak való megfelelés érdekében vegyék át az működési környezet használhatóságot megkönnyítő megoldásait. Ha egy rendszerkörnyezetből kölcsönzött elem (pl. az operációs rendszer hangbeállításokat vezérlő panele, a kezelőfelülettel együtt) segítségével felel meg az ágens az előírásoknak, akkor azt az elemet az elbírálás szempontjából az ágens részének kell tekinteni.

  Ezzel kapcsolatban további információ a többféle rendszerkörnyezetben futtatható ágensek megfeleltetéséről szóló fejezetben található.

  1.3 Mire nem terjedhet ki ez a szabályozás?

  Nagyon változó, hogy a felhasználók - mind a fogyatékkal, mind az anélkül élők - milyen körülmények között, milyen hardveres és szoftveres felkészültséggel használják az Internetet. A fogyatékkal élők közül van aki

  • Nem lát, hall, vagy képtelen beszélni, illetve mozogni.
  • Egyáltalán nem, vagy csak nehézségek árán képes információt befogadni, elolvasni és feldolgozni.
  • Nem képes billentyűzet vagy egér használatára, illetve nem rendelkezik ezekkel az eszközökkel.

  Ez a dokumentum nem írhatja elő, hogy az ágensek felkészüljenek az összes ismert nehézségre. Az alábbi esetekre nem terjednek ki az itt megfogalmazott előírások:

  Beviteli csatornák

  Az irányelvek csak a billentyűzet, egér és hang útján történő beviteli modalitásokra vannak tekintettel. A hangbevitel számos pontnál az általános beviteli követelmények részeként kerül említésre (pl. a 7. és 11. Irányelv pontjaiban), de ezen kívül önállóan nem kerül terítékre a hang útján történő vezérlés vagy navigáció).

  Megjegyzés: A Munkacsoport a jövőben együttműködést tervez a Voice Browser Activity és aMultimodal Interaction Activity-vel a hangbevitel és a mesterséges beszéd webes visszaadásának szabályozására.

  Kimeneti csatornák

  Ez a dokumentum nem tartalmaz a Braille megjelenítésre vonatkozó előírásokat. Bizonyos előírások kifejezetten a grafikus megjelenítésre vonatkoznak, mások kifejezetten hangzó vagy mesterséges beszéd formájában visszaadott tartalomra. A beszéd útján való megjelenítésre vonatkozó előírásokat a 4.9-4.13 pontok fogalmazzák meg. Az előírások többsége azonban kellően általános ahhoz, hogy többféle megjelenítési módra vonatkozhasson, tehát akár a Braille-ra is. Az ágensek a grafikus és audió/beszéd kimeneti megoldások kombinációjának támogatásával felelnek meg az előírásoknak, erről bővebben ld. a tartalomtípus-jelölők című részt.

  Nem szöveges tartalom mérete és színe

  Az irányelvek egyes pontjai előírják, hogy a felhasználó mindig beállíthassa a vizuális megjelenítésű szöveges tartalom betűméretét és színét (4.1 és 4.3pont). A nem-szöveges tartalom (pl. képek) színeinek és méreteinek állítási lehetőségeivel azonban nem foglalkozik.

  Megjegyzés: Az átméretező eljárások alkalmazása azonban része lehet más szabályozásoknak (pl. Scalable Vector Graphics [SVG]).

  Háttérkép-interferencia

  A 3.1 pont értelmében módot kell adni a felhasználónak arra, hogy letiltsa a háttérképek megjelenítését, de ez a szabályozás nem terjed ki a többrétegű megjelenítésre.

  A kezelőfelület minden elemének felhasználói beállítása

  Ez a dokumentum különbséget tesz az ágens felhasználói felülete, illetve a felület tartalom részét képező elemei között. Bizonyos pontok (pl. az 5. Irányelvben) a tartalom által meghatározott megjelenítés és eljárások teljes körű beállítási lehetőségeit írják elő. Az előírások azonban nem mindig határozzák meg hasonló beállítási lehetőségek biztosítását kifejezetten az ágens felhasználói felületére nézve. Ugyanakkor a szoftver üzemeltethetőségére vonatkozó rendelkezések követése kötelező előírás (ld. a7.3 pontot). A Munkacsoport feltételezi, hogy ezek a szoftverüzemeltetésre vonatkozó irányelvek magukban foglalják a kezelői felület feletti felhasználói felügyeletre vonatkozó előírásokat.

  Megjegyzés: Sokkal nehezebb a megkülönböztetni a tartalmat a kezelőfelület részeitől, ha mindkettő hang formájában jelenik meg, egyetlen, időbeli kiterjedéssel, mint ha mindkettő vizuális megjelenésű, két, térbeli dimenzióval. Éppen ezért, a Munkacsoport az audiókimenetet vagy beszédszintetizátort tartalmazó ágensek fejlesztőinek azt javasolja, hogy mind a tartalomra, mind az ágens komponenseire nézve tekintsék kötelező érvényűnek ezen dokumentumban megfogalmazott előírásokat.

  Időparaméterek

  Egyes előírások az időparaméterek befolyásolhatóságát írják elő (ld. a 2.4, 4.4, 4.5 és 4.9 pontokat). Ezek az előírások az ágens által felismerhető és irányítható időparaméterekre vonatkoznak. Nincsen előírás a szerver által irányított időparaméterekre nézve.

  Digitális jogkezelés

  A Munkacsoport tisztában van azzal, hogy a digitális jogkezelés terén sok a további tennivaló, mivel ez a kérdés befolyásolja a hozzáférhetőséget is. A digitális jogkezelés a web-forrásokkal kapcsolatos szerzői jogi megkötések leírásának, valamint esetleges érvényre juttatásának módozatait jelenti.

  Megjegyzés: Lehetséges, hogy a Munkacsoporta jövőben ezeket és egyéb területeket is beépíti az UAAG következő változatába. Bár a fentebb felsorolt szempontok jelenleg nem képezik a szabályozás részét, az UAWG tanácsolja a fejlesztés során azok figyelembevételét.

  1.4 Kapcsolat egyéb általános szoftverfejlesztési irányelvekkel és további szabványokkal

  A dokumentum egyik célkitűzése, hogy a megfogalmazott előírások összhangban álljanak minden bevált szoftverfejlesztési gyakorlattal. Ugyanakkor a szerzőknek  szándéka a szoftvertervezés átfogó útmutatójának megalkotása. A felhasználói felületek kialakításának általános kérdései például messze meghaladják ezeknek az irányelveknek a hatáskörét, ugyanakkor egyes, kezelőfelülettel kapcsolatos előírások helyet kaptak a szabályozásban, mert fontosak a hozzáférhetőség szempontjából. A Módszertani dokumentumban [UAAG10-TECHS] számos hivatkozás található általános szoftverfejlesztési  és platformspecifikus hozzáférhetőségi irányelvekre (ld. főként a checkpoint 7.3). Fogyatékkal élő felhasználók bevonása a fejlesztésbe és tesztelésbe az esetek többségében a program használhatóságának javára válik.

  Az irányelvek szempontjából az egyéb szabványoknak való megfelelés a használhatóság jele. Minél több előírásnak felelnek meg az ágensek, annál egyszerűbb a kisegítő technológiai eszközök kifejlesztése, és annál könnyebb a beépített használhatóságot elősegítő funkciók alkalmazása.

  Az irányelvek időnként kötelező jelleggel írják elő egyes olyan használhatóságot elősegítő jellemzők alkalmazását, melyeket egyéb dokumentumok csak ajánlanak.

  Ritkán ugyan, de előfordul, hogy A UAAG 1.0 előírásai ellentmondásban állnak egyéb szabályozások követelményeivel. Ilyenkor a fejlesztőknek kell mérlegelni a hozzáférhetőség függvényében az ellentmondó szabályozások közötti döntéskor.

  1.4.1 Telepítés

  A telepítés mind a hozzáférhetőség, mind az általános használhatóság szempontjából lényeges tényező. Az olyan környezetekben, ahol a felhasználó telepítheti az ágenseket, fontos, hogy végrehathatók legyenek a telepítési és frissítési eljárások. Ezen kívül ajánlatos, hogy a telepítési folyamat során a jelen dokumentumnak való megfeleléshez szükséges összes komponens (pl plug-in-ek) elérhető legyen, mivel minél több összetevőt kell külön telepíteni, annál nagyobb a hiba lehetősége.

  Az irányelveknek nincsen a telepítési folyamatok elérhetőségére vonatkozó ellenőrző pontja. Mivel ez a dokumentum a telepítést a szoftver-használat részeként kezeli, annak különböző aspektusait (pl. kezelőfelület, dokumentáció és a működési környezet megoldásai) együttesen lefedik az ellenőrző pontok.

  1.5 Biztonsági megfontolások

  Egyes előírások biztonsági kérdéseket vethetnek fel, mint például az API-felületeken való kommunikáció, vagy a tartalomhoz és a kezelőfelület vezérlőelemeihez való írás- és olvasásjogú hozzáférés igénye. A dokumentum feltételezi, hogy az ágensek minden előírt jellemzője egy mögöttes biztonsági architektúrára épül rá. Ebből következik, hogy hacsak az ellenőrző pont külön nem említi (mint pl. a 6.5 pont), az előírásoktól való eltérés biztonsági okokra való hivatkozással nem elfogadható.

  A fejlesztés során kell ügyelni arra, hogy az ágensek képesek legyenek kommunikálni megbízható kisegítő technológiai eszközökkel. Az ágens felhasználói felületén keresztül elérhető érzékeny információt szintén továbbítani kell a kisegítő technológiai eszközök felé, a lehető legbiztonságosabb módon. Ha a felhasználó például jelszót gépel be az ágens kezelőfelületén, akkor az ne a helyettesítő karaktereket (pl. csillagokat) küldje tovább az API-felület felé, hanem a tényleges jelszót, megfelelően rejtjelezve.

  Az ágensek működésének biztonsági jellemzői ugyanakkor nagymértékben függhetnek a felhasználási környezettől. A jelszavak csillag-karakterekkel való elrejtése például csak akkor fontos, ha az illető mások jelenlétében gépeli be az információt. Ugyanígy, a jelszavak mesterséges beszéddel való visszaadása nem tanácsos mások előtt, de nem jelent problémát, ha a felhasználó például fejhallgatót visel ilyenkor. A biztonsággal kapcsolatos kérdésekről a következő két dokumentumban olvasható több: "XML-Signature Syntax and Processing" ("XML Aláírás-szintaxis és -feldolgozás") [XMLDSIG] and "XML Encryption Syntax and Processing" ("XML Rejtjel-szintaxis és -feldolgozás") [XMLENC].

  1.6 Felhasználói vezérlés

  Az előírások nagy súlyt fektetnek arra, hogy a felhasználók - főként a fogyatékkal élők - minél több ponton befolyásolhassák a web-böngészés körülményeit. Erre nézve célravezető módszer lehet például az időzítés egyéni szabályozhatósága, a beállíthatóság, eszközfüggetlenség, technológiai átjárhatóság, a grafikus és hangzó kimenet közvetlen támogatása és a dokumentált konvenciók alkalmazása. Ezzel bővebben a 2. fejezet foglalkozik.

  A szabályozás hangsúlyt fektet továbbá a dokumentum-előállítók preferenciáira és a szabványok alkalmazására. Bizonyos szerkesztői preferenciákat azonban mellőzni kell, ha azok által a tartalom hozzáférhetetlenné válna.

  1.6.1 Automatikus események vezérelhetősége

  A szabályozás elvárja a felhasználói beavatkozás lehetőségét számos, általában automatikus eseményre nézve. Szükség van például olyan beállítási lehetőségre, mely megakadályozza kimeneti ablak automatikus megnyílását (5.3 pont), vagy például az űrlap-küldést csak falhasználói jóváhagyás után engedi (5.5 pont). Ezek a manuális beállítási lehetőségek fontosak lehetnek egyes fogyatékkal élők számára, mivel az automatikus események zavart vagy navigációs problémákat okozhatnak.

  1.6.2 Beállíthatóság

  A dokumentum a fogyatékosság több formájára is tekintettel van, részben mivel egyetlen embert is több tekintetben jellemezhet korlátozottság. Időnként úgy tűnhet, hogy bizonyos előírások ellentmondanak egymásnak. A mozgáskorlátozottaknak például hasznosak az automatikusan bekövetkező események (mert kevesebb mozgással jár a munka), míg a kogníciós zavarokban szenvedőknek hátrányt jelentenek (mert esetleg nem követhetők számukra). Így a dokumentum számos előírása annak biztosítékaként tekinti a beállítási lehetőségeket, hogy egyes felhasználók munkájának elősegítésére irányuló jellemzők ne korlátozzák a hozzáférést más felhasználók számára. Továbbá, mivel az alapértelmezett értékek hasznosak lehetnek egyesek számára, de korlátozók másoknak, előírás az alapértelmezett értékek befolyásolhatósága is. Előfordulhat végső soron még az is, hogy egyes, itt előírt jellemzők nem működnek, vagy bizonyos tartalmak esetében korlátozzák annak elérhetőségét. Ilyenkor lehetőséget kell biztosítani az adott jellemző mellőzésére.

  Hogy a beállítási lehetőségek sokasága ne menjen a használhatóság rovására, előírások születtek a hozzáférhetőséget elősegítő jellemzők beállításainak és dokumentációjának egyszerűsítésére (12. Irányelvek).

  1.6.3 Eszközfüggetlenség, térbeli és időbeli függetlenség

  Az előírások több tekintetben követelnek független működést:

  • Beviteli és kimeneti eszközök. Egyes elvek az alapvető eszközfüggetlenség elősegítésére irányulnak, mások kifejezetten a kiegészítő beviteli és kimeneti funkciókat biztosító kisegítő technológiai eszközökkel való együttműködésére.
  • Térbeli függetlenség. Nem mindenki tud hatékonyan mozogni egy kétdimenziós vizuális felületen (pl. akinek nincsen egere), sőt lehet, hogy egydimenziós kimenetre van szorulva (pl. a csak hangzó kimenettel dolgozó felhasználók).
  • Időbeli függetlenség. Az időben változó, vagy időérzékeny tartalom kezelése nehézségeket okozhat (pl. a fizikai vagy kogníciós fogyatékossággal küzdőknek).

  1.6.4 Az ágensek hozzáférést elősegítő kialakításával járó egyéb előnyök

  A fogyatékkal élők igényeinek figyelembevétele hasznára válhat a szélesebb felhasználói köröknek is. Lehet például, hogy egyes, fogyaték nélkül élő felhasználók:

  • csak karakteres vagy kisméretű képernyővel rendelkeznek, vagy lassú az Internet-kapcsolatuk (pl. mobiltelefonos böngészőnél). A vakok és csökkentlátók érdekeit szolgáló jellemzők ezekben az esetekben is hasznosak.
  • olyan helyzetben dolgoznak, ahol szemük, fülük vagy kezük nem szabad, illetve interferencia korlátozza azokat (pl. utazás közben vannak, illetve zajos környezetben tartózkodnak). Itt célszerűnek bizonyulhatnak a hallás-, látás-, vagy mozgáskorlátozottság okán egér vagy billentyűzet használatára képtelen felhasználókra való tekintettel felvett előírások.
  • nem beszélik folyékonyan a tartalom természetes nyelvét. Számukra előnyt jelenthetnek a tartalmat vizuálisan megjelenítő szöveges helyettesítők, melyek a halláskárosultakra való tekintettel előírásosak.

  A Munkacsoport reményei szerint az előírásnak megfelelő szoftverek rugalmasabbak, kezelhetőbbek, fejlődőképesebbek lesznek és általában használhatóbb eszközöknek tekinthetők. Az olyan ágens-architektúra például, mely programszintű elérést biztosít a tartalomhoz és a kezelőfelülethez, elősegíti a program modularitását és újrafelhasználását, és lehetővé teszik az együttműködést nemcsak a kisegítő technológiai eszközökkel, hanem scripting alkalmazásokkal és automatikus tesztmotorokkal.

  2. A hozzáférhetőségi irányelvek

  A dokumentum 12 pontja általános irányelveket fogalmaz meg a webes ágensek fejlesztéséhez. Minden irányelv tartalmazza

  • az irányelv sorszámát
  • az irányelv címét (Informatív)
  • némileg bővebb leírást arról, hogy mire irányul az elv (Informatív)
  • az irányelv indokolását és azon felhasználói csoportok felsorolását, melyeknek javára válik az irányelv betartása (Informatív)
  • az ellenőrző pontok meghatározását. Ezek listája esetenként osztódhat az összefüggő pontok csoportjaira. Például két részre oszthatjuk a listát, "a vizuálisan megjelenített szöveget érintő pontok" és "a hangzóanyag hangerő-szabályozását érintő pontok" csoportjaira. Az egyes csoportokon belül az egyes pontokat prioritási sorrendben rendezzük el, azaz az "1" a "2" prioritás elé kerül. Adott irányelven belül a pontok csoportosítása és sorrendje nincsen kihatással a megfelelésre.

  Minden ellenőrző pont az alább következő részekből áll. Egyes részek normatívak (a megfeleléshez előírtak), mások pusztán informatívak.

  • Az ellenőrző pont sorszáma
  • Az ellenőrző pont címe. A cím nem előírás, inkább hasznos, mert az olvasók ezáltal gyorsan felidézhetik a pontban előírtakat. (Informatív)
  • Az ellenőrző pont prioritása (Normatív)
  • Hivatkozás a Módszertani dokumentum [UAAG10-TECHS] vonatkozó részére, ahol az adott ponttal kapcsolatban található további információ: indoklás, az előírás előnyeit élvező felhasználói csoportok felsorolása, megvalósítási technikák, hivatkozások, stb. (Informatív)
  • Az ellenőrző pont rendelkezéseinek pontokba szedett listája, mely a tulajdonképpeni előírásokat tartalmazza. Ezeknek az előírásoknak kell eleget tenni a megfeleléshez. (Normatív)
  • Az ellenőrző pont egyes rendelkezéseinek vagy egészének való megfelelés elfogadható módszerei. (Normatív, ha fel van tüntetve)
  • Hatókör és kivételek. Ezek a pontosító megállapítások fejtik ki, hogy a pont mire nézve kötelező (hatókör) és mire nézve nem (kivétel). A hatókör időnként csupán emlékeztető a megfeleléshez szükséges részletekről.
    1. Ha például nem világos, hogy adott pont csak tartalomra, csak az ágens felhasználói felületére, vagy mindkettőre vonatkozó megszorításokat tartalmaz, akkor a megfelelési típusjelölője itt fel lesz tüntetve. Ld. a tartalomra, ágensre és mindkettőre együttesen vonatkozó előírásokról szóló részt.
    2. Csak a megfelelési típusjelölővel ellátott pontok hagyhatók el adott megfelelési profilból. akkor azt van ellátva. A megfelelési profilokról szóló részben olvasható, hogyan felelhet meg egy ágens ennek a szabályozásnak, anélkül, hogy teljesítené az összes pontot.
    (Normatív, ha szerepel)
  • A ponttal kapcsolatos megjegyzések (mindig a "Megjegyzés" szó után), melyek pontosítják a rendelkezések hatáskörét, bővebb magyarázatot, példákat , hivatkozásokat és egyéb kiegészítéseket tartalmaznak. (Informatív, ha szerepel)

  Első olvasásánál célszerű a pontok kontextusának tanulmányozása, tehát pl. az irányelv bevezetője, a környező pontok (mivel azok tartalmilag általában összefüggnek), valamint a Módszertani dokumentumban [UAAG10-TECHS] található technikai részletek. A pontok ellenőrző listája [UAAG10-CHECKLIST] szintén hasznos (pl. egy ágens megfelelésének elbírálásakor), de nem biztosít rálátást az összefüggésekre.

  A pontokról

  Az irányelvek egyes pontjai általában technológia-függetlenek, tehát érvényesek számos meglévő és esetleg jövőben megjelenő technikai megoldásra. A Módszertani dokumentum [UAAG10-TECHS] fontos forrás arra nézve, hogy az előírások hogyan alkalmazhatók a HTML, CSS, SMIL és SVG technológiákra, illetve az egyes rendszerkörnyezetekre.

  Minden egyes pont a megfeleléshez szükséges elvárás-szint "minimum"-át határozza meg. A megkövetelteken felül természetesen mindig beépíthetők további, a hozzáférést megkönnyítő jellemzők. Bizonyos esetekben egyszerűbb (vagy célszerűbb) egy általánosabb funkciójú elem beépítése, mint külön minden előírt funkcióhoz külön jellemző létrehozása. Például a tagolt nézet, melyben lekérhetők az egyes tartalomrészek tulajdonságai, több szempontból is hasznos lehet a munkához és az irányelvek több pontjának való megfelelésben van szerepe.

  Bizonyos előírások az átlagosnál nagyobb kihatással bírnak az ágensek kialakítására. Az 1.1 pont billentyűzettel kapcsolatos elvárásai pl. befolyásolják a bevitellel kapcsolatos összes előírást: minden bevitelre vonatkozó előírásnak teljesülnie kell billentyűzet útján. Miután az 1.1 pontmegfogalmazása részletező, a többi pont már rövidebben mondhatja el ugyanazt, fogalmazhat például így: "Legyen beállítható...", míg az 1.1 pont pontosabban így fogalmaz: "Legyen beállítható a billentyűzet segítségével..."

  A pontokon belül minden egyes rendelkezés általában csak egy előírást tartalmaz. Némelyek azonban több előírást is megfogalmazhatnak, ha azok hangsúlyozottan szoros kapcsolatban állnak egymással. A 4.4 pont előírásai például mind hanganyagra, mind animációra vonatkoznak, mert olyan jellegzetességről szólnak, mely minden, időben folytonosan változó tartalomtípusnak sajátja. Ha egy ponton belüli rendelkezés egynél több előírást tartalmaz, akkor előfordulhat, hogy adott megfelelési profil szempontjából nem mindegyik fontos, erre nézve a megfelelési profil összeállításáról szóló részben található példa.

  Prioritások

  Az irányelvek összes pontjához prioritás-érték társul, mely azt jelöli, hogy a pont tartalma mennyire fontos a fogyatékkal élők számára.

  1. prioritás (P1)

  Ha az ágens nem felel meg ennek a pontnak, akkor egyes felhasználói csoportok képtelenek lesznek azzal használni a webes tartalmat. Az adott pontnak való megfelelés alapfeltétel ahhoz, hogy egyes csoportok számára lehetővé váljon a web használata.

  2. prioritás (P2)

  Ha az ágens nem felel meg ennek a pontnak, akkor egyes felhasználói csoportok számára nehézkes lesz azzal a web használata. Ha megfelel a pontnak, akkor egyes csoportok számára jelentősen megkönnyíti a web használatát.

  3. prioritás (P3)

  Ha az ágens megfelel ennek a pontnak, akkor egyes felhasználói csoportok számára sokkal könnyebbé válik azzal a web használata.

  Az egyik lehetséges megfelelési mechanizmus a prioritás-értékek figyelembevételével leválogatott előírás-listákhoz való igazodás. További információért ld. a megfelelési szintekről szóló részt.

  1. Irányelv: A beviteli és kimeneti eszköz szabad megválasztásának támogatása

  Pontok: 1.1, 1.2, 1.3

  Biztosítsuk, hogy a felhasználó működtethesse az ágens (és a megjelenített tartalom) összes funkcióját különböző beviteli és kimeneti eszközök útján.

  Mivel a használt beviteli és kimeneti eszközök igen sokfélék lehetnek, a fejlesztőknek redundáns felhasználói felületeket kell tervezniük. A felhasználó többféle beviteli eszközzel dolgozhat a kezelőfelületen (pl. billentyűzet, egér, vagy hangbevitel), és többféle kimeneti mód lehetséges (grafikus vagy braille megjelenítés, beszéd).

  Bár ellentmondásosnak tűnhet, a felület billentyűzet útján való teljes körű működtetésének biztosítása fontos az ágens eszközfüggetlenségéhez. Amellett, hogy a legtöbb rendszerkörnyezet magában foglalja valamiféle billentyűzet működtetését, számos egyéb indok sorolható fel:

  • Egyes felhasználók (például vakok vagy mozgáskorlátozottak) számára nehézséget okozhat az ágens egérrel való kezelése, mivel ez azzal jár, hogy az eszköz pozícióját kétdimenziós vizuális térben kell követni. A billentyűzet használata általában kevesebb érzékelési/motorikus nehézséget támaszt.
  • Egyes kisegítő technológiai eszközök, melyek többféle kimeneti és beviteli konfigurációt biztosítanak, billentyűzet API-felületek segítségével kommunikálnak az ágensekkel (ld. a 6.7. pontot). Azon felhasználók, akik nem használ(hat)nak egeret, működtethetik a felhasználói felületet a billentyűzettel, hangbevitellel, head wand-dal, érintőképernyővel, vagy egyéb eszközök alkalmazásával.
  Ez a dokumentum - bár csak a billentyűzettel való működést írja elő a megfelelőség feltételeként - hangsúlyt fektet a beviteli eszköz szabad megválasztására, azaz lehetővé teszi, hogy az egér vagy hangbemenet teljes körű támogatására nézve is alkotható legyen megfelelési nyilatkozat.

  A kimeneti eszköz szabad megválasztásának érdekében a dokumentum előírja, hogy a felhasználói felület szöveges üzeneteket alkalmazzon a felhasználóval való kommunikáció során, mivel a szöveg megjeleníthető vizuálisan, közölhető beszédszintetizátor útján vagy Braille írással is.

  A 6. irányelv API-felületekre vonatkozó előírásai szintén az eszközfüggetlenség elősegítése érdekében követelik meg a kommunikációt egyéb szoftverekkel, ezek között kisegítő technológiai eszközökkel.

  Ellenőrző pontok

  1.1 Teljes körű billentyűzetes elérés (P1)

  1. Biztosítsuk, hogy a felhasználó kizárólag billentyűzet útján is képes legyen működtetni az ágens által felajánlott összes funkciót, mely elérhető a felhasználói felületről.

  Hatókör és kivételek

  1. Ez a pont kizárja az 1.2. pontban előírtakat.
  2. Megfelelési utasítás: Tartalomra és ágensre együttesen.

  Megjegyzés: Biztosítsuk például, hogy a felhasználó kezelhesse a működtethető elemeket, alkalmazhasson kijelölést, válthasson kimenetet, konfigurálhassa az ágenst, hozzáférhessen a dokumentációhoz, telepíthesse az ágenst és használhassa a felhasználói felület vezérlőelemeit, pusztán a billentyűzet használatával.

  Az ágensek általában támogatják a billentyűzet-vezérlés alábbi három típusát:

  1. Közvetlen (azaz például az "F1" gyorsbillentyű megnyitja a "súgó" menüpontot; ld. a 11.4 pontot a gyorsbillentyűvel kapcsolatos megkötésekről),
  2. Lépésenkénti (pl. navigáció lenyíló menükben), valamint
  3. Térbeli (pl. mikor kétdimenziós vizuális térben mozgatjuk az egérkurzort a billentyűzet segítségével és ezzel bitképet manipulálunk).

  Ajánlatos, hogy az ágensek támogassák a direkt és lépésenkénti billentyűzet-műveleteket minden funkcióhoz. Ezen kívül megfelelhetnek ennek a pontnak azáltal, ha egyidejűleg biztosítanak billentyűzettel működtethető vezérlőelemeket (például billentyűzettel működtethető nyomtatási menüt vagy beállításokat) a felhasználói felületen, és közvetlen gyorsbillentyűket (pl. az adott oldal kinyomtatására).

  A megfelelés érdekében megcélozható továbbá az egér és/vagy hangbevitel útján való irányíthatóság. Ld. a beviteli csatorna-jelölőkről szóló fejezetet.

  1.2 Eseménykezelők aktiválása (P1)

  1. Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó pusztán a billentyűzet segítségével is aktiválhassa az összes beviteli eszközhöz társított eseménykezelőt, melyek a tartalmi fókusz által kiemelt elemhez kapcsolódnak.
  2. Ezen pont egyes számú előírásának való megfeleléshez lehetővé kell tenni, hogy a felhasználó egyidejűleg aktiválhassa az összes eseménykezelőt, melyek egy beviteli eszköz adott eseménytípusát irányítják. Azaz ha például 10 kezelő kapcsolódik az onmousedown eseménytípushoz, akkor a felhasználónak lehetővé kell tenni, hogy mind a tizet egyidejűleg aktiválhassa, akár csak a billentyűzet használatával.

  Hatókör és kivételek

  1. Az irányelv első kikötése vonatkozik minden eseménykezelőre attól függetlenül, hogy az adott esemény milyen beviteli eszközhöz - billentyűzet, egér vagy hangbevitel - kapcsolódik.
  2. Az ágensnek csak olyan sorrendben kell aktiválni az eseménykezelőket, ahogy a vonatkozó eszköz működése azt megkívánja (pl. "mouse down-drag-mouse up" sorrendben).
  3. Ezek az előírások minden kifejezetten adott eseményhez társított beviteli eseménykezelőre vonatkoznak, függetlenül a megfeleltetendő beviteli csatornától. Tegyük fel például, hogy adott elemnél található egy kifejezetten "egér" eseményekkel társított eseménykezelő. Ha az ágens csak a billentyűzettel való bevitelre nézve célozza meg az előírásoknak való megfelelést (egérre pedig nem), ennek a pontnak értelmében az egér-eseménykezelő aktiválását billentyűzet segítségével akkor is lehetővé kell tenni.
  4. 4. Ez a pont és az checkpoint 1.1 pont kölcsönösen kizárják egymást, mivel ez a pont elhagyható adott megfelelési profilból, míg a billentyűzetre vonatkozó előírások semmiképp sem.
  5. Megfelelési típus-jelölő: Esemény

  Megjegyzés: Ld. a 9. irányelvet a fókuszt érintő előírásokkal kapcsolatban

  1.3 Szöveges felhasználói üzenetek (P1)

  1. Legyen szöveges megfelelője minden egyes üzenetnek (figyelmeztetés, felszólítás vagy tájékoztatás), mely az ágens felhasználói felületének részét képező nem-szöveges elem.

  Megjegyzés: Ha például hangjelzés hívja fel a felhasználó figyelmét adott eseményre, akkor az állapotsoron egyidejűleg megjelenő szöveges üzenet elég a pontnak való megfeleléshez. A 6.5 pont értelmében minden üzenet szöveges megfelelője elérhető kell hogy legyen API-felületen keresztül. A kezelői felület változásaival kapcsolatos programszintű tájékoztatásokkal kapcsolatban ld. a 6.6 pontot.

  2. irányelv: Biztosítsuk a felhasználó hozzáférését a teljes tartalomhoz

  Ellenőrző pontok: 2.1, 2.2, 2.3, 2.4, 2.5, 2.6, 2.7, 2.8, 2.9, 2.10

  Biztosítsuk, hogy a felhasználók elérjék a tartalom egészét, különösen a feltételes tartalmat, melynek célja főleg az, hogy az adott tartalom teljesítse a Web Content Accessibility Guidelines 1.0 (Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvei 1.0) [WCAG10] előírásait.

  Ezen irányelv pontjai előírják, hogy az ágens lehetővé tegye a hozzáférést a teljes tartalomhoz egymást kiegészítő mechanizmusok sorozatával, melyek közül az egyik sikertelensége esetén a másik nyújt hozzáférést, más módon. A pontokban a következő preferenciák öltenek testet:

  • A hozzáférhetőség szempontjából egyformán fontos, hogy mind, manuális mind az automatikus kijelölés útján meghatározható legyen, hogy milyen feltételes tartalom jelenítendő meg.
  • A hozzáférhetőség biztosításához egyformán fontos a tartalomhoz való strukturált navigáció, és nem-strukturált hozzáférés
  • A formátum követelményeihez igazodó megjelenítés a javasolt, de szükség lehet a szöveges tartalom forrásának megjelenítésére is (például felhasználói oldalon jelentkező hibafeltételek, fogalmazási hibák, elégtelen specifikáció miatt, vagy nem megfelelő ágens használata esetén). Lehetséges például, hogy a keresett információ megtalálásához a felhasználónak ellenőriznie kell az Egységes forrásazonosítókat (URI), esetleg a HTML-megjegyzéseket, az XML elemneveket vagy a script jellemzőit.
  • A hozzáférhetőséghez egyaránt fontos a megjelenítés beállíthatósága és vezérlése . Az ágensnek például tekintettel kell lenni a megfelelő időkoordinációt biztosító közreadói jelzésekre időben változó tartalom kezelésekor, de azt is lehetővé kell tenni, hogy a felhasználó állítsa be az idő-intervallumokat, ha ez mégis szükségesnek bizonyul.

  A dokumentumok készítői használhatják a különböző szabványok által biztosított feltételes tartalmi mechanizmusokat, hogy megfelelhessenek a Web Content Accessibility Guidelines 1.0-nak [WCAG10] ("Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvei 1.0"). A feltételes tartalomhoz való hozzáférés biztosítása minden felhasználói csoportnak hasznára válik, mivel egyes felhasználók esetleg nem érik el a tartalom bizonyos részeit technológiai korlátok miatt (pl. hordozható eszközön működő böngészőjük nem jelenít meg grafikus elemeket), vagy konfigurációs értékek következtében (pl. lassú Internet-hozzáféréssel rendelkeznek, ezért nem tudnak képeket vagy filmfájlokat letölteni).

  Ellenőrző pontok

  2.1 A vonatkozó előírásoknak megfelelően jelenítsük meg a tartalmat. (P1)

  1. 1. A tartalom visszaadásakor legyünk tekintettel az adott formátumra (pl. a jelölőnyelvre vagy stíluslap-nyelvre) vonatkozó előírásokra.

  Hatókör és kivételek

  1. A megjelenítésre vonatkozó előírások elvárják az előállító igényei és felhasználó igényei/lehetőségei közötti formátumfüggő egyeztetést is (pl. arra nézve, hogy megjelenjen-e a HTML alt attribútumánaktartalma, vagy hogy milyen sorrendben jelenjenek meg a HTML beágyazott OBJECT elemei, az SMIL teszt attribútumai vagy CSS2 lépcsőzetes sorrendje).
  2. Ha bizonyos megjelenítési előírások ellentétben állnak az UAAG 1.0-ban megfogalmazottakkal, a webes ágens figyelem kívül hagyhatja a másik szabályozást és azzal együtt megfelelhet ennek a pontnak (további információért ld. a jelen dokumentum és általános szoftver design irányelvek, valamint egyéb specifikációk közötti kapcsolatról szóló fejezet vonatkozó részét).
  3. Az ágensnek nem kötelező az összes előfordulható szabványra nézve megfelelni az előírásoknak (további információért ld. a megfelelési profilokról szóló részt).
  4. Ezen a pont előírásai kizárják a 2.6 pontban írtakat.

  Megjegyzés: Ha egy, az előírásnak megfelelő ágens nem tud visszaadni bizonyos tartalomtípust, lehetővé kell tennie, hogy a felhasználó olyan eljárást válasszon, mellyel eléri az adott tartalmat (pl. másik ágenst indítson el, vagy lemezre mentse a tartalmat).

  2.2 Biztosítsunk szöveges nézetet (P1)

  1. Szövegformátumban létrehozott tartalomnál biztosítsuk a szöveg forrását megjelenítőnézetet.

     Hatókör és kivételek

     1. Ezen pont értelmezési körében a szövegformátum:
        • bármely objektum (hordozótól függetlenül), melyet a "text" Internet média típus (IMT) jellemez (pl. "text/plain", "text/html", vagy "text/"), a RFC 2046  [RFC2046] 4.1 fejezete alapján vagy
        • bármely objektum (hordozótól függetlenül), mely a jellemző Internet média típus alapján XML dokumentumnak (az [XML]-szabvány 2. fejezetében lévő meghatározás alapján), vagy SGML alkalmazásnak minősül. Ld. továbbá az "XML médiatípusok"-ban meghatározottakat [RFC3023].
     2. Az alkalmazásnak csak olyan formátumokra nézve kötelező a megfelelés, melyeket a megfelelési nyilatkozat említ. Ezzel kapcsolatban ld. a megfelelési profilokról szóló részt. Ugyanakkor, ajánlatos minden alkalmazott szöveges formátum esetén biztosítani a szöveges nézetet.

     2.3 A feltételes tartalom megjelenítése (P1)

     1. Beállítások útján legyen elérhető, hogy "C" meg nem jelenített feltételes tartalom teljességében hozzáférhető legyen.
     2. Ha adott szabvány nem rendelkezik külön a feltételes tartalomról, akkor a következő módon kell eljárni:
        • Tegyük fel, hogy "C" a "D" tartalom összegzése, címe, változata, leírása vagy kifejtése. Ez esetben az alábbiak közül legalább egy megoldásnak meg kell valósulnia:
          • (1a) "C" megjelenítése "D" helyett
          • (2a) "C" megjelenítése "D" mellett
          • (3a) "C" eléréséhez azt "D"-ből kell lekérni. Ebben az esetben az ágensnek minden egyes elemnél fel kell hívnia a figyelmet "C" létezésére (hogy a felhasználó megkereshesse  azt); valamint
          • (4a) "D"-ben található hivatkozást követve lehessen eljutni "C"-hez.
        • Egyéb esetben az alábbi megoldások közül lehet választani:
          • (1b) "C" helyett térkitöltőt kell megjeleníteni, és lehetővé tenni, hogy igény szerint megtekinthető legyen az eredetileg oda szánt tartalmi elem is.
          • (2b) "C"-t külön lekérés által lehet elérni (pl. ha a felhasználó adott elem attribútumaira kíváncsi). Ebben az esetben az ágensnek minden egyes elemnél fel kell hívnia a figyelmet "C" létezésére; illetve
          • (3b) hivatkozást követve lehessen eljutni "C"-hez.

     Elfogadható megoldás

     1. 1. Ezen irányelv első pontjának teljesítéséhez használható például olyan kétértékű beállítási lehetőség, mely az első és a második pontban leírt két eljárásmód között vált.
     2. 2. A második pont teljesülhet azáltal is, hogy az ágens hozzáférést biztosít külön minden egyes elemhez (például a felhasználó külön lekérheti az egyes elemeket), illetve az összeshez egyidejűleg (pl. olyan beállítási lehetőség felajánlásával, mely előírja, hogy a feltételes tartalom mindig jelenjen meg).
     3. A második pontban előírtakkal kapcsolatosan, a térkitöltőkkel helyettesített tartalom megjelenítése történhet külön kimeneti ablakon, vagy a térkitöltő helyén is.

     Hatókör és kivételek

     1. A kettes pont térkitöltőkkel kapcsolatos előírása nézve, a térkitöltővel helyettesített tartalom megtekintésének igénye az adott tartalom megjelenítésére vonatkozófelhasználói utasításnak minősül.
     2. A térkitöltők elhelyezése nem kötelező a dokumentum objektumban. A dokumentum objektum részét képező térkitöltőknek meg kell felelniük a Web Content Accessibility Guidelines 1.0-ban [WCAG10]leírtaknak. Amennyiben egy térkitöltő nem a dokumentum objektum része, akkor az a felhasználói felülethez tartozik (és többek között az 1.3előírásai érvényesek rá).
     3. Megfelelési utasítás: Minden tartalomtípusra.

     Megjegyzés: Egy HTML-ágens például lehetővé teheti külön-külön minden egyes elem részleteinek megjelenítését, melyek elérhetők az alt, title és longdesc attribútumokban. De beállítható az is, hogy az ágens mindig csak az alt attribútum tartalmát jelenítse meg az IMG elem helyén (más típusú feltételes tartalom pedig más mechanizmus útján jelenjen meg).

     2.4 Időfüggetlen beavatkozási lehetőség biztosítása (P1)

     1. Ha a megjelenített tartalom az ágens által megszabott időkorláton belül a felhasználó beavatkozását követeli, legyen beállítható egy olyan alternatív nézet, melynél a beavatkozásnak nincsen határideje.

     Elfogadható megoldás

     1. Az ágens megfelelhet ennek a pontnak úgy, hogy a tartalom feldolgozását automatikusan szünetelteti, ezzel bevárva a közbeavatkozást, és csak felhasználói utasításra folytatja a munkát. Ennél a módszernél automatikusan fel kell függeszteni a működést minden egyes periódusnál, amikor lehetséges lenne a közbeavatkozás. Felfüggesztés esetén:
        • Tájékozatni kell a felhasználót arról, hogy a tartalom feldolgozása szünetel (pl. a "szünet" gomb kiemelésével a médialejátszó vezérlőpanelén).
        • Ki kell emelni az időérzékeny működtethető elemeket.
        • A működtethető elemeknek aktiválhatónak kell maradni.
        • A felhasználó adhasson utasítást a folytatásra (pl. a "lejátszás" gomb megnyomásával a médialejátszó kezelőfelületén; ld. még a 4.5 pontot).
     2. Az ágens megfelelhet ennek a pontnak időfüggetlen (azaz "statikus") nézet generálásával, mely az eredeti tartalmon alapul és ugyanúgy lehetőséget biztosít a felhasználói beavatkozásra. A statikus nézetnek tükröznie kell az eredeti, időérzékeny megjelenés szerkezetét és feldolgozási irányát; a közbeavatkozási lehetőségek pontjaira irányjelölőknek kell felhívni a figyelmet.

     Hatókör és kivételek

     1. 1. Valós idejű tartalom esetén az ágens figyelmen kívül hagyhatja a statikus nézet legenerálása után fogadott csomagokat (pl. a statikus nézet megalkotásakor vagy után felfüggeszti az érkező tartalom feldolgozását).
     2. Ez a pont nem vonatkozik arra az esetre, ha az ágens számára nem felismerhető az adott megjelenítési formátumban alkalmazott időzítési mód, vagy ha az időzítés nem az ágens hatóköre (hanem pl. a szerveré).

     Megjegyzés: Ha a megfelelés érdekében az ágens az automatikus szüneteltetés módszerét alkalmazza, akkor lehetséges, hogy egymás után többször fel kell függesztenie a munkát, ha több beavatkozási lehetőség adódik egy pontnál. Szüneteltetéskor a 2.6pont értelmében a szinkronizált tartalom közlését is fel kell függeszteni (akár ugyanazon, akár különböző kimeneten jelenik meg). Az SMIL 1.0 [SMIL] esetében például a begin, end és dur attribútumok hangolják össze a megjelenítendő részegységeket. Ld. továbbá a 3.5 pontot a kliens-vezérelt tartalombetöltéssel kapcsolatban.

     2.5 A feliratok, átiratok, és leírások mindig legyenek elérhetőek (P1)

     1. Beállítások vagy vezérlés útján legyenek elérhetők a tartalomban található szöveges átiratok, párhuzamos szöveges átiratok, feliratok és hangzó leírások a kapcsolódó audio- vagy vizuális sávok megnyitásával egyidejűleg.

     Hatókör és kivételek

     1. 1. Megfelelési típus-jelölő: Videóanyag, Hanganyag
     2. Megfelelési utasítás: Minden tartalomtípusra

     2.6 Az időzítési jelek figyelembevétele (P1)

     1. A megjelenítés során mindig követni kell az időzítési jeleket (melyek pl. elemjelölés útján vannak megadva).

     Hatókör és kivételek

     1. 1. Ez a pont és 2.1 kölcsönösen kizárják egymást, mivel ez kihagyható a megfelelési profilból.
     2. Megfelelési típus-jelölő: : Videoanyag, Hanganyag

     2.7 A hiányzó tartalom pótlása (P2)

     1. Beállítások útján legyen lehetséges, hogy az ágens pótlás-szöveget generáljon, ha felismeri, hogy hiányzik a megjelenítendő formátum által előírt feltételes tartalom.

     Elfogadható megoldás

     1. Az ágens megfelelhet ennek a pontnak bármely alábbi információforrás alapján generált pótlás-szöveggel: URI hivatkozás (meghatározását ld. [RFC2396] 4. fejezet), tartalomtípus vagy elemtípus. Lehetséges azonban, hogy ennél hasznosabb kiegészítő információ található, csak nem a kiegészítendő rész környezetében. Ezért például lehet, hogy automatikusan generált URI hivatkozás helyett hasznosabb információ található a hivatkozás egyéb előfordulásainak környezetében, vagy abban a forrásban, melyre a hivatkozás mutat.

     Hatókör és kivételek

     1. 1. Megfelelési utasítás: Mindentartalomtípusra

     Megjegyzés: Egyes elemjelölő nyelvek (pl. HTML 4 [HTML4] és SMIL 1.0 [SMIL] előírják, hogy bizonyos elemeket a készítéskor ki kell egészíteni feltételes tartalommal (pl. az IMG elem alt attribútumának kitöltése).

     2.8 Pótlás-szöveg elhagyása (P3)

     1. 1. Legalább két beállítási érték szükséges arra az esetre nézve, ha az ágens felismeri, hogy az adott formátum előírásainak megfelelően a feltételes tartalom kötelező, de az éppen üres:
        • ne generáljon pótlás-szöveget
        • generáljon pótlás-szöveget a 2.7 pont előírásai szerint

     Hatókör és kivételek:

     1. Megfelelési utasítás: Minden tartalomtípusra.

     Megjegyzés: Bizonyos esetekben az üres tartalom (pl. alt="") használata jogos szöveges helyettesítőként, például ha adott nem-szöveges tartalomrész szerepe puszta dekoráció, vagy ha az adott kép nagyobb "mozaik" egy kockája és a mozaikon kívül nincs önálló funkciója. A szöveges helyettesítőkről több információ a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0"-ban [WCAG10] található.

     2.9 Feltételes tartalom automatikus megjelenítése (P3)

     1. Beállítások útján legyen lehetséges a feltételes tartalom automatikus megjelenítése
     2. Ezen pontnak való megfelelés részeként az adott szabvány előírásainak megfelelően kell a megjelenítést biztosítani, illetve, ha erre nézve nem létezik szabályozás, akkor a 2.3 pont második rendelkezésének (1a), (2a) vagy (1b) megoldás-lehetőségeit kell követni.

     Elfogadható megoldás

     1. 1. Az ágens alkalmazhat többszörös beállítási lehetőségeket, hogy megfelelhessen ennek a pontnak (azaz az egyik érték egy bizonyos típusú feltételes tartalom megjelenítését irányítja, a másik más típusét).

     Hatókör és kivételek

     1. Nem kötelező az összes feltételes tartalomtípus egyidejű megjelenítése egy kimenet használatánál.
     2. Megfelelési utasítás:Minden tartalomtípusra

     Megjegyzés: Lehetséges például, hogy egy HTML-ágens úgy van beállítva, hogy az alt attribútum tartalmát mindig megjeleníti az IMG elem helyén (más típusú feltételes tartalom pedig más módon jelenik meg).

     2.10 Nem támogatott írásrendszerben készített szöveg mellőzése (P3)

     1. A grafikus ágensek esetében beállítások útján legyen elkerülhető a nem támogatott írásrendszerekben készített szövegek megjelenítése (még akkor is, ha az adott szöveg egyébként megjelenítendő).
     2. Ha jelen pont első rendelkezésében előírt beállítások vannak érvényben, akkor a felhasználóval tudatni kell, hogy a tartalom megjelenítendő részét képező szöveg nem adható vissza, mivel az ágens nem támogatja annak írásrendszerét.

     Hatókör és kivételek

     1. Ez a pont nem írja elő, hogy az ágensek egyéni beállítási lehetőségeket biztosítsanak a különböző írásrendszereknek.

     Megjegyzés: Ezen pont fő funkciója azon felhasználók segítése, akik soros hozzáférés vagy lépésenként navigáció útján használják a tartalmat. Így lehetővé válik számukra azon tartalomrészek átugrása, melyek grafikus megjelenítés esetén csak "ákombákomnak" bizonyulnának.

     3. Irányelv: Tegyük lehetővé, hogy az ágens ne jelenítse meg a használhatóságot veszélyeztető tartalmat

     Ellenőrző pontok: 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 3.6

     Biztosítsuk, hogy az felhasználó letilthassa olyan tartalomtípusok kezelését (pl. audio, video, scriptek), melyek korlátozhatják a használhatóságot azáltal, hogy zavart keltenek egyéb tartalom elérésében, vagy összezavarják a felhasználót.

     Előfordulhat, hogy a tartalom egyes elemei, vagy az azokban meghatározott eljárások miatt az ágens hibásan fog működni, vagy információvesztést okoz. A villódzó megjelenésű tartalom például rohamot válthat ki fényérzékeny epilepsziában szenvedőknél, vagy zavarossá teheti egy weboldal tartalmát, olyannyira, hogy az követhetetlenné válik a kogníciós nehézségekkel küzdő felhasználók számára. A villódzó szöveg akadályozhatja az automatikus felolvasók működését (mely braille kijelzőhöz vagy beszédszintetizátorhoz kapcsolódik), mivel azok esetleg minden villanást új megjelenítésként foghatnak fel. Felesleges háttérképek, -színek vagy hangok miatt a tartalom esetleg nehezen láthatóvá vagy hallhatóvá válik. A kisegítő technológiai eszközök esetenként nem tudják értelmezni a dinamikus weboldalakat. A scriptek váratlan változásokat idézhetnek elő (pl. figyelmeztetés nélküli kimenetváltást, vagy automatikus letöltést kezdeményezhetnek), melyek összezavarhatják a kogníciós nehézségekkel küzdőket.

     Ez az irányelv előírja, hogy web-dokumentumok betöltésekor az ágens ne jelenítsen meg tartalmat, ha esetleg működési problémákat kockáztat vele. A megjelenített tartalommal kapcsolatos interaktív vezérlésre vonatkozó előírásokat a 4. irányev tárgyalja.

     Ellenőrző pontok

     3.1 Letiltható háttérképek (P1)

     1. Beállításokkal legyen letiltható a háttérkép-tartalom megjelenítése.

     Elfogadható megoldás

     1. Az ágens megfelelhet ennek a pontnak úgy, hogy letilthatóvá teszi minden képi tartalom megjelenítését, így a háttérképekét is. Ajánlatos ugyanakkor, hogy a megfelelés érdekében lehetséges legyen kizárólag a háttérképek mellőzése, a többi képi tartalomtól függetlenül.

     Hatókör és kivételek

     1. Ezt az előírást az összes alkalmazott képformátumra nézve teljesíteni kell, ld. a megfelelési profilokról szóló fejezetet.
     2. Amennyiben a háttérképek megjelenítése ki van kapcsolva, azok letöltése sem szükséges, hacsak a felhasználó nem ad erre külön utasítást. Ha a háttérkép nem jelenik meg, helyette homogén háttérszínt kell betölteni; a szöveg színeiről ld. a 4.3 pontot.
     3. Ez a pont csak a "kétrétegű" megjelenítés esetében írja elő a háttérképek vezérlésének lehetőségét, melyben a háttérkép alkotja az első réteget és minden egyéb megjelenítendő a másodikat.
     4. Megfelelési típus-jelölő: Kép

     Megjegyzés: A meg nem jelenített háttérkép feltételes tartalomnak minősül. Ld. a 2.3 pontot a feltételes tartalomhoz való hozzáférés módjáról.

     3.2 Hanganyag, videóanyag és animált képek letiltása (P1)

     1. Beállítások útján legyen elérhető, hogy az ágens ne adjon vissza audio-, video- vagy animált képi tartalmat, hacsak arra a felhasználó külön utasítást nem ad..

     Elfogadható megoldás

     1. Az ágens megfelelhet ezen elvárásnak úgy, hogy a videoanyagot és animált képanyagot láthatatlanná teszi, a hangot pedig elnémítja, de az a megoldás nem javasolt.

     Hatókör és kivételek:

     1. Ez az előírás érvényes a felhasználó aktív közreműködése nélkül megnyitott (ebbe beleértendő a script utasítására betöltéskor megjelenített tartalom is), illetve a felhasználó közreműködésével, de nem kifejezett utasítására (pl. hivatkozás aktiválásakor) megjelenített tartalommal kapcsolatban is.
     2. Ezt az előírást az összes alkalmazott audio-, video és animált kép-szabványra nézve teljesíteni kell; ld. a megfelelési profilokról szóló fejezetet.
     3. 3. Amennyiben a video, audio és animált kép-tartalmak kezelése ki van kapcsolva, azok letöltése sem szükséges, hacsak a felhasználó nem ad erre külön utasítást.
     4. Megfelelési típus-jelölő: Animáció, Videóanyag, Hanganyag.

     Megjegyzés: A megjelenített audio, video és animált képi tartalom kezelésével kapcsolatos további utasításokat ld. a 4. irányelvben. Amennyiben ezek a tartalomtípusok le vannak tiltva, feltételes tartalomnak minősülnek. Ld. a 2.3pontot a feltételes tartalomhoz való hozzáférés módjáról.

     3.3 Animált vagy villogó szöveg megjelenítésének letiltása (P1)

     1. Beállítások útján legyen elérhető, hogy az animált vagy villogó szöveges tartalmat meg lehessen jeleníteni mozgás és villogás nélkül is. A szöveges megjelenítés "villogó", ha a tartalom - bizonyos időközönként - hol látható, hol nem látható.

     Elfogadható megoldás

     1. A felhasználónak ezen beállítások mellett is el kell érnie a teljes szöveges tartalmat, de megengedett, hogy azt az ágens más kimeneti ablak útján biztosítsa (pl. nagy mennyiségű beáramló szövegként).
     2. Az ágens megfelelhet az előírásnak, ha egyszerű, nem mozgó és nem villogó szövegként jeleníti meg a tartalmat.

     Hatókör és kivételek

     1. Ezt az előírást minden egyes alkalmazható szabványra nézve teljesíteni kell, melynél előfordulhat a villogás; ld. a megfelelési profilokra vonatkozó fejezetet.
     2. Ez a pont nem alkalmazandó olyan villogó vagy animációs effektusra, melyet az ágens nem ismer fel.
     3. A gyors színváltozások miatt előálló villódzással a 4.3 pont foglalkozik.
     4. 4. Megfelelési típus-jelölők: VizuálisSzöveg

     Megjegyzés: Az animáció (ami egy megjelenítési effektus) nem ugyanaz, mint a beáramlás (streaming) (ami közvetítési mechanizmus). A folyamatosan beáramló tartalom megjeleníthető animációként (pl. animated stock ticker, vagy függőlegesen görgetett szöveg), illetve statikus szövegként is (pl. filmfeliratok, melyek csak egy időre jelennek meg, de nem keltik a mozgás benyomását a nézőben).

     3.4 Scriptek letiltása (P1)

     1. 1. Beállításokkal legyen letiltható a végrehajtható tartalmi elemek (pl. script, applet) végrehajtása.

     Hatókör és kivételek

     1. Ez a pont nem alkalmazandó plug-in-ekre és egyéb program(elemek)re, melyek nem a tartalom részei.

     Megjegyzés: Scrpitek és appletek időnként hasznos működési elemekkel társulhatnak, melyek nem feltétlenül nehezítik az ágens használatát. A scriptek felhasználó általi letiltásának lehetősége nem ajánlott, ez a lehetőség ugyanis számos előny elvesztéséhez vezethet. Ehelyett inkább finomabb beállítások lehetőségére kell törekedni, mellyel a felhasználó hatékonyabban tudja szabályozni az ágens, vagy a használhatóságot esetleg zavaró tartalmi eljárások működését. A scriptek letiltása a végső megoldás kell hogy maradjon.

     3.5 Automatikus betöltés letiltása (P1)

     1. Beállítások útján tegyük lehetővé, hogy az ágens csak felhasználói utasításra töltsön be tartalmat.

     Hatókör és kivételek

     1. Amennyiben a felhasználó nem kíván (friss) tartalmat betölteni, az ágens figyelmen kívül hagyhatja a friss tartalmat, nem szükséges annak a memóriába töltése.
     2. Ezt a pontot csak olyan esetekben alkalmazzuk, mikor a felhasználói ágens (nem pedig a szerver) kezdeményezi friss tartalom betöltését. Ugyanakkor az ágens sem köteles megfelelni ennek a pontnak a olyan műveletekre nézve, mint pl. "szerver-oldali átirányítások" (azaz mikor a tartalomban jelölve van, hogy annak egyes részei időlegesek és frissítendők, és újabb művelet van szükség arra, hogy ezt a tartalmat a megfelelő betöltésével helyettesítse).

     Megjegyzés: Ha az ágens például képes automatikusan betölteni tartalmat, célszerű felajánlani olyan beállítási lehetőséget, mely kikapcsolja ezt a funkciót, azt megelőzendő, hogy a felhasználót összezavarják a hirtelen bekövetkező automatikus változások. A beállítás lehetséges értékei lehetnek "sosem tölt be tartalmat automatikusan" vagy "tartalom betöltése előtt jóváhagyást kér".

     3.6 Képek megjelenítésének kikapcsolása (P2)

     1. Beállítások útján legyen elérhető, hogy a képi tartalom ne jelenjen meg

     Elfogadható megoldás

     1. Az ágens teljesítheti ezt az elvárást a képek láthatatlanná tételével, de ez a megoldás nem ajánlott.

     Hatókör és kivételek

     1. Ezt pontot minden alkalmazott képformátumra nézve teljesíteni kell, ld. a megfelelési profilokról szóló fejezetet.
     2. 2. Ha a beállítások értelmében az ágens nem jeleníti meg a képeket, akkor az ágensnek be sem kell töltenie azokat, csak amennyiben erre a felhasználó kifejezett utasítást ad.
     3. Megfelelési típus-jelölő: Kép

     Megjegyzés: A meg nem jelenített képek feltételes tartalomnak minősülnek. Ld. a 2.3 pontot a feltételes tartalomhoz való hozzáférés módjáról.

     4. Biztosítsuk a felhasználói irányítást a megjelenítés felett

     Ellenőrző pontok: 4.1, 4.2, 4.3, 4.4, 4.5, 4.6, 4.7, 4.8, 4.9, 4.10, 4.11, 4.12, 4.13, 4.14

     Tegyük lehetővé, hogy felhasználó kiválaszthassa az igényeinek megfelelő stílust (pl. színek, szövegméret és a mesterséges beszéd jellemzői) az ágens által felkínált lehetőségek közül. A felhasználó döntése itt mindig bírálhassa felül a közreadó által meghatározott vagy az ágens alapértelmezett értékeinek számító beállításokat.

     A tartalomhoz való hozzáféréshez a megjelenítés beállításának és vezérlésének lehetősége is hozzátartozik (ld. a 2. Irányelvet). A gyengénlátó felhasználók számára szükség lehet például a szövegnek a közreadó vagy az ágens alapértelmezett beállításai által előírtaktól eltérő méretben való megjelenítésére. A színtévesztő felhasználóknak pedig sajátos színkombinációkra lehet szüksége, esetleg ki kell küszöbölniük bizonyos kombinációk előfordulását.

     Dinamikus megjelenítésnél, mint pl. az SMIL1.0 [SMIL] szabvánnyal készült multimédia lejátszásakor, a kogníciós nehézségekkel küzdők, valamint a hallás-, látás- vagy mozgáskorlátozott felhasználók esetleg nem tudják a közreadó által felbecsült időkereten belül elvégezni a szükséges interaktív műveleteket. Hogy a tartalom az ilyen korlátokkal küzdő felhasználók számára is elérhető legyen, minden multimédiás (audió, videó és egyéb animáció) tartalmat megjelenítő ágens esetében lehetővé kell tenni a lejátszás ütemének megváltoztatását, a lejátszás megállítását, elindítását, szüneteltetését illetve a gyors pozicionálást a tartalmon belül. Hangzó tartalom esetén lehetővé kell tenni, hogy a felhasználó beállíthassa a hangerőt, mind globálisan, mind az egyes hangsávokra nézve.

     A beszédszintézisre képes ágensek esetében az előállított beszéd számos tulajdonságának beállíthatóságát kell biztosítani a felhasználó számára. Lehetséges például, hogy egyes felhasználók nem hallják a magas vagy alacsony frekvenciájú hangokat, tehát be kell hogy tudják szabályozni a beszédszintetizátort a megfelelő frekvenciára.

     A vizuális úton megjelenített szövegre vonatkozó pontok

     4.1 A szöveg méretarányának szabályozhatósága (P1)

     1. Globális beállítási lehetőségekre van szükség a szöveg vizuális megjelenítésénél. A szövegarány különbségeinek nem szabad eltűnni, ha a felhasználó esetleg nagyít vagy kicsinyít a globális szövegméreten.
     2. Az első pontnak való megfeleléshez szükséges, hogy a beállítási lehetőségekkel mód nyíljon a tartalom közreadója vagy az ágens alapértelmezett értékei által meghatározott szövegméretek felülbírálására a megjelenítés során.
     3. Az első pontnak való megfeleléshez szükséges, hogy az ágens a lehetséges szövegméretek skáláját kínálja fel a beállítások között, melyek magukban foglalják legalább
        • a működési környzeteben elérhető szabványos segédprogram által felajánlott méretlehetőségeket a szövegméretre (pl. fontméret), vagy
        • ha nincsen elérhető segédprogram, a szabványos API-felületek által a szöveg kirajzolásához támogatott szövegméreteket.

     Elfogadható megoldás

     1. Az ágens többféle mechanizmus útján felelhet meg az első pontnak: pl. zoom, nagyítás, vagy pedig azáltal, hogy a felhasználó beállít egy alapméretet minden megjelenítendő szöveghez (pl. egyéni szabályozás híján minden szöveg 36 pontos méretben jelenjen meg). A CSS2 [CSS2] ágenseknél például a font size elem medium értéke nagyjából az alapméretnek felel meg.

     Hatókör és kivételek

     1. A "méretarány" kifejezés ebben a pontban a szöveg általános méretét jelenti.
     2. Az ágensnak nem kell pontos arányokat tükröznie az arányos átméretezésnél. Ami fontos, hogy ha az eredeti beállítás mellett a megjelenített "A" szöveg kisebb. mint "B" szöveg, akkor "A" az új beállítási értékeknél is kisebb legyen "B"-nél.
     3. Megfelelési típus-jelölő: VizuálisSzöveg

     4.2 A betűtípus-család beállítása (P1)

     1. Globális beállítási lehetőségekkel legyen lehetőség a használatos fontcsalád megadására minden vizuálisan megjelenítendő szövegre nézve.
     2. Az első rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges, hogy a beállításokkal mód nyíljon a közreadó vagy az ágens alapértelmezett értékei által meghatározott betűtípus-család felülbírálására a megjelenítés során.
     3. Az első pontnak való megfeleléshez szükséges, hogy az ágens a lehetséges betűtípusok skáláját kínálja fel a beállítások között, melyek magukban foglalják legalább
        • az operációs környezetben elérhető szabványos segédprogram által felajánlott betűtípusokat, vagy
        • ha nincsen elérhető segédprogram, a szabványos API-felületek által a szöveg kirajzolásához támogatott betűtípusokat.

     Elfogadható megoldás

     1. Ha a szöveg helyes megjelenítésére nem alkalmas a felhasználó által kiválasztott betűtípus, akkor ajánlatos, hogy ágens helyettesíthesse azt megfelelő betűtípussal.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési típus-jelölő: VizuálisSzöveg

     Megjegyzés: A felhasználó határozhassa meg például, hogy a szöveg egy bizonyos "sans serif" fontcsaládban jelenjen meg.

     4.3 A szövegszín beállítása (P1)

     1. Biztosítsunk lehetőséget a háttérszín és szövegszín globális beállítására minden vizuálisan megjelenítendő szövegre nézve.
     2. Az első rendelkezésnek való megfelelés érdekében szükséges, hogy a beállításokkal mód nyíljon a közreadó által meghatározott háttér- és szövegszín felülbírálására a megjelenítés során.
     3. Az első pontnak való megfeleléshez szükséges, hogy az ágens a lehetséges színek skáláját kínálja fel a beállítások között, melyek magukban foglalják legalább
        • az operációs környezetben a színbeállításokat vezérlő szabványos segédprogram által felajánlott színeket vagy
        • ha nincsen elérhető segédprogram, az operációs rendszer által támogatott szabványos, színbeállításokat kezelő API -felületek által támogatott színeket.

     Hatókör és kivételek

     1. A fekete, fehér és a szürke árnyalatai itt színnek minősülnek.
     2. Megfelelési típus-jelölő: VizuálisSzöveg.

     Megjegyzés: A háttér- és szövegszín beállításai következtében esetleg lehetetlenné válik kijelölt vagy fókuszban lévő szöveg megkülönböztetése a többi szövegtől. A kiemelési stílusokról bővebben ld. a 10.2 pontot.

     Multimédiás anyagok lejátszására és egyéb, időben folyamatosan változó tartalom megjelenítésére vonatkozó pontok

     4.4 A multimédiás lejátszás lassítása(P1)

     1. A felhasználónak legyen módja lelassítani a hangzó vagy animált (pl. videó vagy animált kép) anyagok lejátszásának ütemét.
     2. Ezen pont első rendelkezésének megfelelően a képi sávok esetén biztosítsunk legalább egy beállítási értéket, mely az eredeti sebesség értékének 40% illetve 60%-a közé esik.
     3. Ezen pont első rendelkezésének értelmében az előre rögzített hangsávok (pl. csak-hangzó anyag) esetén biztosítsunk legalább egy beállítási értéket, mely az eredeti sebesség értékének 75% ill. 80%-a közé esik.
     4. Ha az ágens lehetővé teszi a több szinkronizált sávot tartalmazó multimédiás anyag lejátszásának lassítását az eredeti sebesség 80 és 100%-a közé eső értékre, akkor maradjon meg a szinkronizált sávok közötti időkoordináció (a 2.6 pont értelmében). 80%-os sebesség alatt már nem elvárt a hangsáv visszaadása.

     Hatókör és kivételek

     1. Ezek az előírások nem vonatkoznak olyan hangzóanyag vagy animáció lejátszására, melynek csak esztétikai szerepe van, és ez az ágens számára is felismerhető. Ilyenek például a háttérhangok, az animált díszítőelemek és a stíluslapok által generált animációs képhatások.
     2. Megfelelési típus-jelölő: Animáció, Hanganyag

     Megjegyzés: A stílusra vonatkozó kitétel feltételezi, hogy a közreadók figyelembe veszik a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10] arra vonatkozó utasítását, hogy információt sose közöljünk kizárólag stílus útján (azaz pl. csak szín vagy csak stíluslap segítségével).

     4.5 Multimédiás lejátszás indítása, leállítása, szüneteltetése és pozicionálás a tartalmon belül (P1)

     1. A felhasználó állíthassa le, szüneteltethesse és folytathassa bárhonnan a normál lejátszási tempóval 3 másodpercnél nem rövidebb hangzó vagy animációt tartalmazó anyagok (pl. videó és animált tartalom) lejátszását
     2. A felhasználó ugorhasson azonnal bármely pontra minden, normál lejátszási tempóval 3 másodpercnél nem rövidebb hangzó és animációt tartalmazó (pl. videó és animált tartalom) lejátszásánál.

     Elfogadható megoldás

     1. A második rendelkezésnek való megfelelés értelmében az ágens folyamodhat soros hozzáférési módszerhez, mellyel előre- illetve hátrafelé ugrik a tartalomban (pl. előreugrik 5 másodpercet), vagy alkalmazhat közvetlen hozzáférést (pl. a 10. percet jelölő pontnál kezdi a lejátszást), esetleg élhet a kettő kombinációjával.

     Hatókör és kivételek

     1. Soros hozzáférés esetén a második pontra nézve nem előírás, hogy az ágens le is játssza a tartalmat előre- vagy hátrafelé való keresés közben (bár az megkönnyíti a felhasználó dolgát).
     2. Ha a felhasználó valós-idejű hanganyag vagy animáció lejátszását szünetelteti, akkor az ágens figyelmen kívül hagyhatja a szüneteltetés folyamán érkező adatcsomagokat.
     3. Ez a pont vonatkozik mind az automatikusan (pl. betöltéskor), mind a külön kérésre megjelenített tartalomra.
     4. Ez a pont nem vonatkozik olyan hangzóanyag vagy animáció lejátszására, melynek csak esztétikai funkciója van, és ez az ágens számára is felismerhető. A 4.4 pontban olvasható, hogy mi minősül esztétikai funkciónak.
     5. Megfelelési típus-jelölő: Animáció, Hangzóanyag

     Megjegyzés: Az alsó azért határ 3 másodperc, mert az olyan rövid hangzó és animált tartalomra, mint például a sípjel vagy klip, nem előírás a vezérlés lehetősége. Az időkoordinációra nézve ld. a 2.6 pontot.

     4.6 A feliratok megőrzése (P1)

     1. A grafikus kimeneteknél mindig ügyelni kell arra, hogy az adott képi sávval szinkronban lévő feliratok minden beállítási értéknél megőrződjenek.

     Elfogadható megoldás

     1. A feliratokat mindig a képi sáv "tetején" kell megjeleníteni, valamint, a 4.3 pont értelmében, a megjelenített feliratok szövegének illetve hátterének színe legyen szabályozható.
     2. A videóanyag és a felirat külön kimeneti ablakokban jelenjen meg.

     A hangzó anyag hangerejének szabályozására vonatkozó pontok

     4.7 Globális (teljes körű) hangerő-szabályozás (P1)

     1. Legyen lehetőség minden hangzóanyag lejátszási hangerejének globális beállítására, és ez a beállítási érték bírálhassa felül a közreadó által meghatározott vagy az ágensben alapértelmezésként beállított értéket.
     2. Az első rendelkezés értelmében a beállított hangerő értéke lehessen zéró (elnémítás).

     Hatókör és kivételek

     1. Ezt a pontot minden olyan alkalmazott formátumra nézve teljesíteni kell, mellyel hang jár, ld. a megfelelési profilokról szóló részt.
     2. Megfelelési típus-jelölő: Hanganyag
     3. Megfelelési utasítás: Tartalomra és ágensre együttesen

     Megjegyzés: Az ágensnek a működési környezet rendelkezésre álló mechanizmusait ajánlatos alkalmazni a hangerő szabályozására.

     4.8 Sávonkénti hangerő-szabályozás (P1)

     1. A különböző, de egyidejű lejátszáshoz szinkronizált hanganyagok hangereje legyen szabályozható önállóan is.

     Hatókör és kivételek

     1. A pont által előírt beállítási lehetőség feltételezi, hogy a releváns hanganyagoknál a közreadó által meghatározott hangerő-értékek a felhasználó által felülbírálhatók.
     2. Az előírás nem vonatkozik olyan hangzóanyag lejátszására, melynek csak esztétikai funkciója van, és ez az ágens számára is felismerhető. A 4.4 pontban olvasható, hogy mi minősül csak esztétikai funkciónak.
     3. Megfelelési típus-jelölő: Hanganyag

     Megjegyzés: Az ágens itt eljárhat úgy, hogy lehetővé teszi minden egyes hangforrás önálló szabályozását (pl. audió-keverőpult vagy ahhoz hasonló eszköz beépítésével). A mesterséges beszéd hangerejének szabályozásával kapcsolatban ld. a 4.10 pontot.

     A mesterséges beszéd megjelenítésével kapcsolatos pontok

     4.9 A mesterséges beszéd tempójának szabályozása (P1)

     1. A mesterséges beszéd sebessége legyen állítható, mégpedig a beszédszintetizátor által biztosított összes lehetséges értékben.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési típus-jelölő: Beszéd

     Megjegyzés: A beszédszintetizátor által biztosított lehetséges beszédtempó-értékek különbözhetnek az egyes természetes nyelveknél.

     4.10 A mesterséges beszéd hangerejének szabályozása (P1)

     1. . A mesterséges beszéd hangereje legyen állítható önállóan, minden egyéb hangforrás hangerejétől függetlenül.

     Hatókör és kivételek

     1. A pont által előírt beállítási lehetőség feltételezi, hogy a felhasználó felülbírálhatja a mesterséges beszéd közreadó által meghatározott hangerő-értékét.
     2. Megfelelési típus-jelölő: Beszéd

     Megjegyzés: A különböző hangforrások hangerejének önálló beállítási lehetőségeiről ld. a 4.8 pontot.

     4.11 A mesterséges beszéd jellemzőinek beállítása (P1)

     1. A mesterséges beszéd összes jellemzője legyen szabályozható, mégpedig a beszédszintetizátor által biztosított összes lehetséges értékben.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési típus-jelölő: Beszéd

     Megjegyzés: Egyes beszédszintetizátorok lehetővé teszik, hogy a felhasználók nagyobb hatókörben egyidejűleg állíthassanak be több értéket, például több tulajdonságot egyszerre kezelő beépített konfigurációs lehetőségek között való választással. Ilyen tipikus beállítási értékek lehetnek például a hangszín (pl. felnőtt férfi-, leánygyermek- vagy robothang), hangmagasság, hangsúly. A lehetséges opciók száma a beszédszintetizátor típusától függ.

     4.12 Kifejezetten a mesterséges beszédre jellemző tulajdonságok (P2)

     1. Legyen szabályozható a mesterséges beszéd hangmagasságának értéke. A hangmagasság a beszédhang átlagos frekvenciája.
     2. Legyen szabályozható a mesterséges beszéd hangmagasság-ingadozásának értéke. A hangmagasság-ingadozás a beszédhang átlagos frekvenciájának határértékei közötti különbség.
     3. Legyen szabályozható a mesterséges beszéd hangsúlyozásának mértéke. A hangsúlyozás mértéke a hangsúlyos szótagokra eső nyomaték erősségének mértéke az intonációs sémához képest.
     4. Legyen szabályozható a mesterséges beszéd hangzóssága. A hangzósság a hangszín-árnyalatok bőségét jelenti.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési típus-jelölő: Beszéd

     Megjegyzés: Ennek a pontnak a szabályozásai aprólékosabbak, mint a 4.11-é. Elvárja az ágenstól a felsorolt hang-jellemzők támogatását. Az egyes hangjellemzők meghatározása a "Cascading Style Sheets Level 2 Recommendation" [CSS2] (CSS 2 Ajánlás)19. fejezetében található leírásokon alapul; részletesebb, tájékoztató jellegű leírások a hivatkozott dokumentumban találhatók. Egyes beszédszintetizátorok lehetővé teszik, hogy a felhasználók egyszerre állíthassanak be több jellemzőt előre felvett értékcsoportok közül választva, például nem, kor vagy dialektus szerint. A lehetséges opciók száma a beszédszintetizátor típusától függ.

     4.13 A mesterséges beszéd jellemzőinek beállítása (P2)

     1. A felhasználó bővíthesse a beszédszintetizátor szótárait saját kiegészítéseivel.
     2. Az ágens támogassa a betűzés lehetőségét, mikor a szintetizátor egyszerre csak egy betűt (beszédhangot) szólaltat meg, adott természetes nyelv kiejtési szabályai szerint.
     3. A számok kiolvasására legalább két beállítási lehetőség legyen: az egyik szerint minden számjegy külön hangzik el, a másikban teljes számértékeket mond ki a szintetizátor.
     4. A központozás jelzésének legalább két módja legyen beállítható: az egyikben a gép megnevezi az írásjeleket, a másikban természetes szüneteket hagy a helyükön.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési típus-jelölő: Beszéd

     Megjegyzés: A fenti rendelkezésekben kiemelt jellemzők meghatározásai a "Cascading Style Sheets Level 2 Recommendation" [CSS2](CSS 2 Ajánlás) 19. fejezetében található leírásokon alapulnak; részletesebb, tájékoztató jellegű leírások a hivatkozott dokumentumban találhatók.

     A stíluslapokra vonatkozó pontok

     4.14 A stíluslapok kiválasztása (P1)

     1. A felhasználó választhasson több, a közreadó által összeállított stíluslap közül, és alkalmazhassa az okat (mintha a dokumentum arra a stíluslapra hivatkozna).
     2. A felhasználó mindig választhasson ki és alkalmazhasson legalább egy preferált stíluslapot.
     3. A felhasználó tilthassa le (azaz hagyhassa figyelmen kívül) a közreadó által összeállított stíluslapokat.

     Hatókör és kivételek:

     1. Ez a pont csak olyan ágensekre nézve kötelező, melyek támogatják a stíluslapok használatát.

     Megjegyzés: A meghatározás szerint az ágens alapértelmezett stíluslapja mindig elérhető, de a közreadó által meghatározott stíluslapok felülbírálhatják azt. A fejlesztés során nem szerencsés abból kiindulni, hogy a hozzáférést elősegítheti a stíluslapok letilthatósága: a stíluslapok használatáról való lemondás az általuk biztosított összes előny mellőzésével jár. Ehelyett inkább finomabb beállítási lehetőségeket kell az ágensekbe építeni, melyekkel pontosabban befolyásolható az ágens vagy a tartalom hozzáférést esetleg akadályozó eljárásainak működése. A stíluslapok mellőzésére csak a végső esetben szabad gondolni.

     5. Irányelv: Biztosítsuk a felhasználó számára a kezelői felület minden eleme feletti irányítást

     ELlenőrző pontok: 5.1, 5.2, 5.3, 5.4, 5.5

     Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó irányíthassa a kimeneti ablak és felhasználói felület összes vezérlőelemének működését, beleérve azokat is, melyeket a tartalom előállítója határozott meg (pl. scriptek útján).

     A kimeneti ablakok műveleteinek irányítása nagyon fontos a használhatóság szempontjából. Az aktuális vonatkozási pont - azaz a felhasználó által az adott pillanatban éppen megtekintett tartalom – hirtelen változásai azzal járhatnak, hogy a felhasználó esetleg megfeledkezik arról, hogy hány kimenet van megnyitva, és melyiken áll azaktuális fókusz. Előfordulhat, hogy a felhasználó észre sem veszi a kimenet-váltást (mert pl. vak), vagy összezavarodik azáltal (mert pl. kogníciós nehézségekkel küzd). Ez a pont a kimenetek megnyitásával és bezárásával, a grafikus kimenetek egymáshoz viszonyított pozíciójával, a fókuszváltásokkal és a nem szándékolt űrlapműveletekkel foglalkozik.

     Ellenőrző pontok

     5.1 Kerüljük a tartalmi fókusz automatikus váltását (P2)

     1. Tegyük lehetővé beállítások útján, hogy ha nem a felhasználó kifejezett utasítására nyílik új kimenet, sem annak tartalmi, sem a kezelői fókusza nem lesz automatikusan az aktuális fókusz.

     Elfogadható megoldás

     1. Ezen pont teljesítéséhet ajánlott, de nem kötelező konfigurálási lehetőség, ha az adott ágensben a tartalmi fókusz csak a felhasználó kifejezett utasítására változtatható.

     5.2 A kimenet maradjon legfelül (P2)

     1. A grafikus felhasználói felületek estében legyen beállítható, hogy a kimenet, melyre az aktuális fókusz esik, mindig a többi, azzal átfedésben lévő kimeneti ablak "tetején" helyezkedjen el.

     5.3 Új kimenetet csak manuális irányítással lehessen nyitni (P2)

     1. Tegyük lehetővé beállítások útján, hogy új kimenet csak kifejezett felhasználói utasításra nyílhasson meg.
     2. Ha jelen pont első rendelkezésében előírt beállítások érvényesek, a kimenet automatikus megnyitása helyett az ágens kérjen megerősítést a felhasználótól a kimenet megnyitására vonatkozólag (pl. szöveges figyelmeztetéssel vagy hivatkozás generálásával).
     3. A felhasználó mindig zárhassa be a kimeneteket.

     Elfogadható megoldás

     1. Az első rendelkezés teljesítéséhez ajánlott, nem kötelező konfigurálási lehetőség, ha az adott ágensben a kimenetek csak a felhasználó kifejezett utasítására nyílhatnak meg.

     Hatókör és kivételek

     1. Ha egy kimenet (pl. keret-szerkezet) további kimeneteket tartalmaz, ezen pont rendelkezései csak a legkülső befogó kimenetre vonatkoznak
     2. Új (pl. üres, vagy új dokumentumot tartalmazó) kimenet létrehozása a felhasználó által a felhasználói felület útján kifejezett utasításnak minősül.

     Megjegyzés: Új kimenetek nyílhatnak automatikusan általában tartalomból származó utasítások révén. ld. az 5.1-es (a fókuszváltás irányítása új kimenet nyitása esetén) és a 6.6 pontot (a felhasználói felületen bekövetkezett változásokkal kapcsolatos programüzenetek).

     5.4 A kimeneten található kijelölés és fókusz (P2)

     1. Biztosítsuk, hogy amennyiben egy kimeneten a tartalmi fókusz vagy a kijelölés módosul, annak eredménye legyen legalább részben a kimeneten található.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési típus-jelölő: Kijelölés

     Megjegyzés: Ha a felhasználó például olyan hivatkozást követ, mely a dokumentumnak jelenleg a grafikus kimeneten kívül eső részén található, akkor a kimenetnek arra pontra kell gördülnie, ahol az új fókusz látható. Hangkimeneteknél pedig meg kell oldani, hogy az új kijelölés vagy fókusz az ugrás után közvetlenül a kimenetre kerüljön.

     5.5 Űrlap elküldésének jóváhagyása (P2)

     1. Tegyük lehetővé beállítások útján, hogy űrlap elküldése előtt az ágens által adott felszólítás segítségével a felhasználónak mindig lehetősége nyíljon a küldés jóváhagyására vagy visszavonására.

     Elfogadható megoldás:

     1. Ajánlott, de nem kötelező beállítási lehetőség, ha az űrlapok küldése csak a felhasználó utasítására lehetséges.

     Megjegyzés: Automatikus űrlap-küldés például: scriptekkel végrehajtott adatküldés, mellyel a felhasználó adott űrlapvezérlő elem állapotát változtathatja meg (pl. egér segítségével); az űrlap összes vezérlőelemeivel való interakció; illetve az onmouseover vagy onchange események során történő adat-továbbítás.

     6. Irányelv: Interoperábilis programfelületek alkalmazása

     Ellenőrző pontok:6.1, 6.2, 6.3, 6.4, 6.5, 6.6, 6.7, 6.8, 6.9, 6.10

     Használjunk olyan programozási felületeket, melyek képesek az együttműködésre egyéb szoftverekkel (pl. kisegítő technológiai eszközökkel, plug-inekkel).

     Az interoperabilitás jelen elv szempontjából a megfeleltetendő ágensek és egyéb szoftverek, főként kisegítő technológiai eszközök között értendő. Az irányelv pontjai API-felületek alkalmazását írják elő a programok közötti kommunikációhoz. A vonatkozó előírások három típusba sorolhatók:

     1. Az API-felületek útján továbbítandó információ jellegére vonatkozó előírások.
     2. Az információ továbbításához API-felületet vagy API-típust megjelölő előírások.
     3. A megfelelő API-felületek egyéb tulajdonságaira vonatkozó előírások.

     Megjegyzés: A Munkacsoport álláspontja szerint a webágensek és egynél több kisegítő technológiai eszköz közötti együttműködés érdekében hasznosabb az általánosan elterjedt API-felületek alkalmazása, még akkor is, ha az egyedi célokra kifejlesztett API-felületek speciális hozzáférési módokat tesznek lehetővé.

     Ellenőrző pontok

     6.1 HTML/XML infoset programszintű elérése(P1)

     1. Az ágens legyen képes XML-tartalom beolvasására programszinten azáltal, hogy elérhető számára a W3C XML Infoset [INFOSET] által meghatározott összes információs elem.
     2. Az ágens legyen képes HTML tartalom beolvasására programszinten azáltal, hogy elérhetők számára az alábbi, W3C HTML Infoset [INFOSET] által meghatározott információs elemek:
        • Dokumentum információs elemei: gyermek (leszármazott) elemek, dokumentum elem, base URI, karakterkészlet.
        • Elem információs elemei: elemtípus, gyermek (leszármazott) elemek, attribútumok, szülő elem.
        • Attribútum információs elemei: attribútum-típus megnevezés, normál érték, specifikus érték, az attribútumban jellemzett elem, attribútum típus, hivatkozások, tulajdonos elem.
        • Karakter információs elemei: karakterkód, szülő elem.
        • Megjegyzés (comment) információs elemei: tartalom, szülő elem.
     3. Ha az ágens lehetővé teszi, hogy a felhasználó a kezelőfelület segítségével HTML- vagy XML-elemeket - vagy azok tartalmát - módosítsa (pl. jelölőnégyzet vagy szerkeszthető szövegdoboz útján), akkor legyen lehetséges az adott elemek jelenlegi állapotának és felvett értékének programszintű beolvasása illetve felülírása, a kezelőfelületen biztosítottal azonos mélységben.

     6.2 HTML/XML-tartalom DOM elérése (P1)

     1. Legyen elérhető acheckpoint 6.1-es ellenőrző pontban előírt tartalom azáltal, hogy az ágens eleget tesz a W3C Document Object Model (DOM) Level 2 Core DOM) Specification [DOM2CORE] alábbiakban megjelölt moduljainak és átveszi azoknak a programok érintkezési felületeire vonatkozó megkötéseit. A következő moduloknak kell megfelelni:
        • HTML-re nézve: Központi (Core) modul
        • XML-re nézve: Központi és XML-modul
     2. Ezen ellenőrző pont első előírásához:
        • A Java és ECMAScript működési környezetekre nézve át kell venni a DOM Level 2 Core Specification [DOM2CORE] vonatkozó kötelező érvényű megkötéseit, vagy
        • Egyéb működési környezetekre nézve a más forrásból átvett szabályozásoknak (pl. C++) nyilvános dokumentációval kell rendelkezni.

     Hatókör és kivételek

     1. A "Document Object Model (DOM) Level 2 Core Specification" [DOM2CORE] szabályozás határozza meg, hogy a HTML, XML, Java és ECMAScript szabványok mely verzióit kell figyelembe venni. A "D"-Függelék tartalmazza a Javára, az "E"-függelék pedig az ECMAScriptre vonatkozó megkötéseket.
     2. Nem előírás, hogy az ágens képes legyen programfolyamaton kívüli szabványokat exportálni (bár ennek lehetővé tétele megkönnyíti a kisegítő technológiai eszközök fejlesztőinek munkáját).

     Megjegyzés: Ez az ellenőrző pont azért különül el a 6.1-től, hogy kihangsúlyozza a különbséget aközött, hogy milyen információ szükséges és hogy az hogyan válhat elérhetővé. Ezen kívül a "DOM Level 2 Core" specifikáció nem nyújt hozzáférést a 6.1 ellenőrző pont harmadik előírásában említett elemek mindenkori állapotához és értékeihez. A HTML-tartalomra nézve a [DOM2HTML] által meghatározott érintkezési felületek viszont hozzáférést biztosítanak az aktuális állapothoz és értékhez.

     6.3 Programszintű hozzáférés nem HTML/XML-tartalomhoz (P1)

     1. Strukturált programszintű hozzáférés alkalmazásával tegyük lehetővé nem HTML illetve XML-tartalom beolvasását.
     2. Ha az ágens lehetővé teszi, hogy a felhasználó a kezelőfelületen keresztül módosítsa a nem HTML- vagy XML-tartalmat (pl. jelölőnégyzet vagy szerkeszthető szövegdoboz útján), akkor legyen lehetséges az adott elemek programszintű beolvasása illetve felülírása, a kezelőfelületen biztosítottal azonos mélységben.
     3. Ezen ellenőrző pont első rendelkezésének teljesítéséhez legalább egy API-felület alkalmazása szükséges, az alábbi bontás sorrendjében:
        • Az API-felületet W3C-Ajánlás határozta meg, vagy az API nyilvánosan dokumentált és kifejezetten kisegítő technológiai eszközökkel való együttműködés elősegítésére dolgozták ki.
        • Ha nincsen a fentieknek megfelelő API-felület, vagy a rendelkezésre állókkal az ágens nem tudna megfelelni az előírásoknak, akkor
        • alkalmazzunk legalább egy, nyilvánosan dokumentált API-felületet a megfelelőség érdekében, valamint
        • kövessük a működési környezet beviteli és kimeneti API-felületek használatára vonatkozó megoldásait.

     Hatókör és kivételek

     1. A "strukturált programszintű hozzáférés" a tartalom felismert információs elemeinek API-felületen keresztüli elérését jelenti (mint például az XML Infoset [INFOSET] információs elemei). Az egyszerű szöveg csak csekély mértékben tagolt, így az ahhoz hozzáférést biztosító API értelemszerűen jóval egyszerűbb lesz, mint az XML-tartalomhoz használt. Az egyszerű szövegnél bonyolultabb szerkezetű tartalom esetében az olyan API, mellyel csak karakterlánc jellegű információ érhető el, nem teljesíti a strukturált programszintű hozzáférés követelményét. Ez a dokumentum nem tartalmaz további kitételeket a strukturált programszintű hozzáférésre nézve.
     2. Egy API akkor "elérhető", ha az ágens fejlesztésének megfelelő fázisában létezik ahhoz nyilvánosan közzétett szabvány (mint pl. egy W3C-Ajánlás).

     Megjegyzés: Ez az ellenőrző pont érinti a 6.1 és 6.2 által nem tárgyalt tartalmat.

     6.4 A megjelenített tartalommal kapcsolatos információ elérése (P1)

     1. A grafikus ágenseknél elérhetővé kell tenni a megjelenítendő tartalom mérethatárait és a megjelenítendő grafikus objektumok koordinátáit. A koordinátákat a grafikus környezeten (pl. "asztal" koordinátái), nem pedig a kimeneten megállapított kiindulóponthoz képest relatíve kell megadni.
     2. A grafikus ágenseknél mindig legyen elérhető az alábbi információ a megjelenítendő tartalomra nézve: betűtípus-család, betűméret, előtér és háttér színe.
     3. Ezen ellenőrző pont első és második rendelkezésének teljesítéséhez legalább egy API alkalmazása szükséges, a 6.3 pont második rendelkezésénél megadott bontás sorrendjében.

     Megjegyzés: Az ágenseknek ajánlatos programszintű hozzáférést biztosítani a megjelenítendő tartalommal kapcsolatos további hasznos információhoz, mely a 6.2 és 6.3ellenőrző pontokban előírt API-felületeken keresztül nem érhető el. Ilyen például a grafikus objektumok és azoknak a dokumentum objektumban található forráskódja közötti kétirányú megfelelés, valamint az egyes grafikus elemek funkciójának leírása.

     6.5 Az ágens felhasználói kezelőfelületének programszintű működtetése (P1)

     1. Programszinten legyenek beolvashatók az ágens kezelőfelületének vezérlőelemei, a kijelölés, a tartalmi fókusz és kezelői fókusz.
     2. Ha az ágens lehetővé teszi, hogy a felhasználó módosítsa a kezelőfelület vezérlőelemeinek állapotát vagy értékét (pl. jelölőnégyzet vagy szerkeszthető szövegdoboz útján), akkor legyen lehetséges az adott elemek programszintű beolvasása illetve felülírása, a kezelőfelületen biztosítottal azonos mélységben.
     3. Az ellenőrző pont első két rendelkezésének értelmében alkalmazzunk legalább egy API-felületet, a 6.3 pont második rendelkezésénél megadott bontás sorrendjében.

     Hatókör és kivételek

     1. Biztonsági megfontolásokból nem előírás, hogy a tartalomba ágyazott instrukciók módosíthassák a kezelőfelület vezérlőelemeit. További információk a biztonsági megfontolásokról szóló részben olvashatók.
     2. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     Megjegyzés: Ezen ellenőrző pont teljesítéséhez sokféle API-felület használható. Lehet például, hogy az független az adott működési környezettől (pl. a W3C DOM), vagy adott működési környezetek, programnyelvek, plug-inek vagy virtuális gépkörnyezetek szokásos API-ja. A fejlesztés során ajánlatos olyan API-kat választani, melyek lehetővé teszik, hogy a kisegítő technológiai eszközök adott operációs környezetben együttműködhessenek többféle szofvertípussal (pl. webágensek, szövegszerkesztők, táblázatkezelők), mivel az újrafelhasználás hasznos lehet mind a felhasználók, mind a kisegítő eszközök fejlesztői számára. A webes ágenseknek tanácsos mindig a működési környezet megoldásait követni a beviteli és kimeneti API-felületek használatánál.

     6.6 Programszintű értesítés a változásokról (P1)

     1. Tegyük lehetővé a programszintű értesítést a tartalom, a tartalmi elemek állapota és értéke, a kezelőfelület vezérlőelemei, a kijelölés, a tartalmi fókusz és a kezelői fókusz változásáról.
     2. Az ellenőrző pont első rendelkezésének értelmében alkalmazzunk legalább egy API-felületet, a 6.3 pont második rendelkezésénél megadott bontás sorrendjében.

     Hatókör és kivételek

     1. Nem előírás, hogy az ágens értesítsen a tartalom megjelenítésében beállt változásokról is (pl. animáció vagy stíluslap miatt), kivéve, ha a dokumentum objektum is módosul ezen változás következtében.
     2. Megfelelési típus-jelölő: Kijelölés
     3. Megfelelési utasítás: Tartalomra és ágensre együttesen

     Megjegyzés: Szükséges például a programszintű értesítés, ha az egyik keretben történő felhasználói beavatkozás következtében megváltozik egy másik keret tartalma.

     6.7 Szabványos billentyűzet API-felületek (P1)

     1. A billentyűzetre nézve az API-felületeket az alábbiak szerint alkalmazzuk:
        • Kövessük a működési környezet megoldásait.
        • Ha nem érhető el ilyen megoldás, alkalmazzunk nyilvánosan dokumentált API-kat.

     Megjegyzés: Előfordulhat, hogy a működési környezet egynél több API-felületet határoz meg a billentyűzethez. A japán vagy kínai nyelv esetében például lehet, hogy a bevitt utasítás feldolgozása két lépcsőben történik, s mindkét lépcsőhöz más API tartozik.

     6.8 API karakterkódolás (P1)

     1. Az előírások teljesítéséhez választott API-felület használatához az ágensnek támogatnia kell az API által megkövetelt karakterkódolást.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési utasítás: Tartalomra és ágensre együttesen

     Megjegyzés: A karakterkódolás támogatása nagyon fontos ahhoz, hogy az ágens helyesen továbbítsa a szöveget a kisegítő technológiai eszközök felé. A DOM Level 2 Core specifikáció [DOM2CORE] 1.1.5 fejezetében például előírja, hogy a DOMString típus UTF-16-os kódolást használjon.

     6.9 DOM hozzáférés a CSS stíluslapokhoz (P2)

     1. A lépcsőzetes stíluslapokat (CSS) használó ágensek biztosítsanak programszintű hozzáférést a stíluslaphoz azáltal, hogy megfelelnek a "W3C Document Object Model" (DOM) specifikáció CSS-moduljában [DOM2STYLE] megfogalmazottaknak, és átveszik annak a programok érintkezési felületeire vonatkozó megkötéseit.
     2. Az első rendelkezés értelmében
        • a Java és ECMAScript működési környezetekre nézve át kell venni a DOM Level 2 Style specifikáció CSS modulja [DOM2STYLE] vonatkozó kötelező érvényű megkötéseit, vagy
        • egyéb működési környezetekre nézve a más forrásból átvett szabályozásoknak (pl. C++) nyilvánosan dokumentáltaknak kell lenni.

     Hatókör és kivételek

     1. Ezen ellenőrző pont teljesítéséhez a lépcsőzetes stíluslapokat (CSS) vagy az 1. szintű (CSS Level 1 [CSS1]) vagy a 2. szintű (CSS Level 2 [CSS2]) CSS-szabvány határozza meg.
     2. A "Document Object Model (DOM) Level 2 Style Specification" [DOM2STYLE] szabályozás határozza meg, hogy a Java és ECMAScript szabványok mely verzióit kell figyelembe venni. A "B"-Függelék tartalmazza a Javára, a "C"-függelék pedig az ECMAScriptre vonatkozó megkötéseket.
     3. Nem előírás, hogy az ágens képes legyen programfolyamaton kívüli szabványokat exportálni.

     6.10 Az API-felületeken keresztül folyó kommunikáció időzítése (P2)

     1. A jelen elvárások teljesítése érdekében használatos API-kra nézve ügyelni kell a programszintű kommunikáció megfelelő időzítésére.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési utasítás: Tartalomra és ágensre együttesen

     Megjegyzés: Az egyéb pontok által előírt programszintű adatcsere sose vezessen információvesztéshez. Ez például olyankor állhat elő, amikor a tartalmat vagy a kezelőfelületet érintő változások gyorsabban zajlanak le, mint a változásokkal kapcsolatos programszintű adatcsere. Az időzítés nagyon fontos ezen kívül az alternatív megjelenítési lehetőségek összehangolásához. A ponthoz járuló módszertani tanácsok kitérnek arra, hogy milyen módszerekkel kerülhetők el a késések az adatcsere folyamán. A pont betartásával a kisegítő technológiai eszközök megfelelően időzített hozzáféréssel rendelkeznek a dokumentum objektum modellhez és egyéb, a hozzáférés szempontjából fontos információhoz.

     7. irányelv:Az operációs rendszerkörnyezet működési elveinek követése

     Ellenőrző pontok: 7.1, 7.2, 7.3, 7.4

     Mindig legyünk tekintettel a rendszerkörnyezet megoldásaira az ágens felhasználói felületével, a dokumentációval, a beviteli konfigurációval és a telepítéssel kapcsolatban.

     Az ágens használósága részben az operációs rendszerkörnyezet megoldásaihoz való alkalmazkodóképességében rejlik, például:

     • a rendszerkörnyezetnek a felhasználói felület kialakításával, a dokumentációval és a telepítéssel kapcsolatos megoldásainak alkalmazása.
     • rendszerszintű felhasználói beállítások figyelembevétele az ágensben is. Például egyes operációs rendszerek lehetővé teszik, hogy a felhasználók (különösen a csökkentlátók) erősen kontrasztos megjelenítést, vagy (pl. a halláskárosultak) a hangjelek grafikus megjelenítését állítsák be.

     Az operációs környezet megoldásaihoz való igazodás az ágens kiszámíthatóbb működését eredményezi, mind a felhasználók, mind a kisegítő technológiai eszközök fejlesztői szempontjából. Az irányelvek leírják, hogy a felhasználóknak milyen elvárásaik lehetnek adott felhasználói felület kinézetével, kezelésével, a billentyű-parancsokkal és a dokumentációval kapcsolatban. Az elvekből kiderül továbbá, hogy melyek azok a jellegzetességek, melyeket jobb a rendszerkörnyezettől átvenni, mint az adott ágens szintjén vezérelni.

     Jelen fejezet kitér továbbá a rendszerkörnyezet megfelelés szempontjából figyelembe veendő jegyeire.

     Ellenőrző pontok:

     7.1 A fókusz és kijelölés módjainak követése (P1)

     1. Alkalmazni kell a rendszerkörnyezet használhatóságot elősegítő megoldásait a kijelölés, valamint a tartalmi és kezelői fókuszra vonatkozólag.

     Hatókör és kivételek:

     1. Jelen pont és a 7.3 kölcsönösen kizárják egymást, mivel ez magasabb prioritással bír.
     2. Megfelelési típus-jelölő: Kijelölés

     Megjegyzés: Ld. a 9.1 és 9.2 pontokat a tartalmi és kezelői fókusszal kapcsolatban.

     7.2 A beviteli konfigurációs megoldások figyelembevétele (P1)

     1. Ügyeljünk arra, hogy az ágens alapértelmezett beviteli konfigurációs megoldásai nem ütköznek a rendszerkörnyezet használati feltételeivel (pl. billentyűzet szükségessége).

     Hatókör és kivételek:

     1. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     Megjegyzés: A rendszerkörnyezet hozzáférhetőségi megoldásaival részletesebben a Módszertani dokumentum foglalkozik [UAAG10-TECHS]. A rendszerkörnyezet alapértelmezett beviteli módjairól ld. a 11.5 pontot.

     7.3 A rendszerkörnyezetben alkalmazott megoldások figyelembevétele (P2)

     1. Vegyük tekintetbe a rendszerkörnyezet hozzáférést elősegítő megoldásait, különös tekintettel a felhasználói felület kialakítására, billentyűparancsokra, a termék telepítésére és a dokumentációra.

     Hatókör és kivételek:

     1. Jelen pont szempontjából a rendszerkörnyezet hozzáférést elősegítő megoldásainak tekintendő:
        • amit a rendszerkörnyezet kialakítása vagy a hozzáférhetőségi irányelvek annak minősítenek, vagy
        • amelynek segítségével a tartalom kielégíti a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10], illetve jelen dokumentum előírásait
     2. Ez a pont kizárja a 7.1 és 7.4-es pont előírásait.
     3. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     Megjegyzés: Ezen megoldásokkal (pl. sticky keys, mouse keys, és show sounds) a Módszertani dokumentum [UAAG10-TECHS] foglalkozik.

     7.4 Beviteli konfigurációk jelölői (P2)

     1. Alkalmazzuk a rendszerkörnyezet által megadott indikátorokat a beviteli konfigurációk jelölésére.

     Hatókör és kivételek:

     1. Ez és a 7.3 pont kölcsönösen kizárják egymást, a beviteli konfigurációk következetességének fenntartása érdekében.
     2. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     Megjegyzés:Ilyen megoldás például, hogy ha bizonyos funkciókat menüponttal vagy billentyűkombinációval lehet behívni, a menüpont megjelenésében esetleg ki van emelve a billentyűparancs karaktere. A rendszerkörnyezet alapértelmezett beviteli módjairól ld. a 11.5 pontot.

     8. Irányelv: Alkalmazzuk a hozzáférést elősegítő szabványokat

     Ellenőrző pontok: 8.1, 8.2

     Az ágensnek támogatnia kell minden, a használat során előfordulható szabvány hozzáférést elősegítő jellemzőit. Ha adott folyamathoz létezik alkalmazható W3C-Ajánlás, annak figyelembevétele kötelező.

     Az ágensek tervezésénél ajánlatos nyílt szabványokkal dolgozni. Ez az interoperabilitás és hozzáférhetőség javára válik, mivel megkönnyíti a kisegítő technológiai eszközök fejlesztését (ld. még a 6. Irányelvben).

     Bár a fejlesztés során minden elérhető szabvány hozzáférést segítő sajátosságait (ld. 8.1 pont) ajánlatos figyelembe venni, jelen dokumentum kiemel és megfontolásra ajánl (int pl. a 8.2 pont) számos W3C-Ajánlást, több okból:

     • A W3C-szabványok "beépített" hozzáférést segítő jellemzőket feltételeznek.
     • A W3C-szabványok kialakításakor a kezdettől fogva fontos szempont a hozzáférhetőség optimalizálása. Ez a szempont tükröződik az érintettek által alkotott nyilvános véleményezésben is.
     • A W3C-szabványok folyamatában fenntartott szakmai konszenzus mellett készülnek (a folyamatokat ld. a W3C Process Document-ben[W3CPROCESS] [W3CPROCESS]). A konzorcium nyitott a nagyközönség észrevételeire és javaslataira a kialakított szabályozásokkal kapcsolatban (ez a célja a nyilvános fogalmazványoknak, ajánlás-tervezeteknek illetve javasolt ajánlásoknak). A W3C Ajánlás-nyomkövető (W3C Recommendation track ([W3CPROCESS], 6.2 fejezet) írja le, hogy hogyan lesz egy szabályozásból Ajánlás. Az Ajánlások (és egyéb technikai jelentések) a W3C weboldalán olvashatók.

     Ellenőrző pontok:

     A hozzáférést segítő jellemzők alkalmazása(P1)

     1. A szabványok (elemjelölő-, stíluslap- és metaadat-nyelvek, grafikus formátumok) hozzáférést elősegítő jellemzőit az ágensnek kezelni kell.

     Hatókör és kivételek

     1. A pont vonatkozik mind a W3C által, mind az egyéb szakmai tényezők által kialakított szabályozásokra.
     2. Hozzáférést elősegítő jellemzőnek itt az minősül, amit
        • a vonatkozó szabvány annak tekint, vagy
        • lehetővé teszi, hogy a közreadók kielégítsék vele a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10] szabványt.
     3. Nem elvárt az előírás teljesítése az összes kezelendő formátumszabványra, ld. a megfelelési profilról szóló részt.
     4. Megfelelési utasítás:Minden tartalomtípusra

        Megjegyzés: Jelen szabvány Módszertani dokumentumában ([UAAG10-TECHS]) található több információ a különböző szabványok (köztük W3C-szabványok) hozzáférést segítő jellemzőiről.

        8.2 A szabványoknak való megfelelés (P2)

        1. Használjuk és tartsuk be
           • az adott folyamatra elérhető W3C-Ajánlást, vagy
           • nem W3C-eredetű szabályozást, mely lehetővé teszi a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10] elvárásait "A"-szinten, vagy afelett teljesítő tartalom létrehozását.

        Elfogadható megoldás

        1. Ha adott szabályozás ellene mond jelen irányelveknek, akkor az ágens figyelmen kívül hagyhatja az eltérő rendelkezéseket, anélkül, hogy megszegné ezt a pontot.

        Hatókör és kivételek

        1. Egy szabályozás "elérhető", ha az ágens fejlesztésének megfelelő szakaszában nyilvánosan hozzáférhető (pl. W3C-Ajánlás formájában).
        2. Nem elvárt az előírások teljesítése az összes kezelendő formátumszabványra; ld. a megfelelési profilról szóló részt.
        3. Megfelelési utasítás: Minden tartalomtípusra.

        Megjegyzés: Elemjelölés esetében például az ágens megfelelhet a HTML 4-nek [HTML4], az XHTML 1.0-nak [XHTML10], és/vagy az XML 1.0-nak [XML]. Stíluslapokra nézve megfelelhet a CSS-nek ([CSS1], [CSS2]); matematikai felhasználású tartalom esetén a MathML 2.0-nak [MATHML20], szinkronizált multimédiánál pedig a SMIL 1.0 [SMIL] szabályozásnak.

        9. Irányelv:Navigációs mechanizmusok biztosítása

        Ellenőrző pontok: 9.1, 9.2, 9.3, 9.4, 9.5, 9.6, 9.7, 9.8, 9.9, 9.10

        A tartalmat többféle navigációs mechanizmus segítségével lehessen kezelni, azaz mindig legyen mód a direkt, lépésenkénti és strukturált navigációra, valamint keresésre.

        Lehetővé kell tenni, hogy a felhasználó szabadon mozoghasson az igényei szerint konfigurálható kimeneten belül a fontosabb tartalmi pontok között, azonosíthassa, hogy milyen objektum-típussal találkozik az egyes pontokon, könnyedén közbeavatkozhasson (ha éppműködtethető elemmel van dolga), és láthassa annak közvetlen környezetét (hogy mindig tisztában lehessen azzal, hogy hol tart). A fogyatékkal élő felhasználók (sőt, minden felhasználó) munkáját megkönnyíti, ha többféle keresési és navigációs mechanizmus áll rendelkezésre. A navigáció és a keresés nagyon fontos a soros hozzáféréssel rendelkező felhasználók számára, illetve lépésenkénti navigáció esetén (mikor a fókusz mozgatásával navigálunk).

        A közvetlen navigáció (pl. ugrás adott hivatkozásra vagy bekezdésre) gyorsabb, mint a lépésenkénti, de általában feltételezi a tartalom valamelyes ismeretét. A közvetlen navigáció nagyon fontos egyes mozgáskorlátozottaknak (akiknek például nehézséget jelenthetnek a finom kézmozdulatok és emiatt esetleg nem a megfelelő gombot nyomják meg munka közben), valamint a vakok és csökkentlátók számára. Nagyban megkönnyítheti ugyanakkor a gyakorlott felhasználók munkáját is. A közvetlen navigáció egér vagy billentyűzet útján lehetséges (utóbbi esetben billentyűkombinációk segítségével).

        A strukturált navigáció előnye, hogy gyors és könnyen elérhetővé teszi a közvetlen tartalmi környezetet. Ajánlatos, hogy az ágensek lehetővé tegyék a strukturális szempontból fontos részek - részegységek, alcímek, fejezetek, táblázatok űrlapok és űrlapelemek, működtethető elemek - közvetlen elérését. A dokumentumstruktúra programszintű elérésével a 6. Irányelvben foglalkozunk.

        Ajánlatos biztosítani a navigációs mechanizmusok beállíthatóságát (azaz ha a felhasználói részéről meghatározható, hogy pl. csak hiperhivatkozások, vagy hiperhivatkozások és címsorok, vagy táblázatok és űrlapok jelentenek navigációs pontot).

        Ellenőrző pontok:

        9.1 Tartalmi fókusz biztosítása (P1)

        1. Minden egyes kimeneti ablak (ideérve a kereteket is) rendelkezzen legalább egy tartalmi fókusszal, ahol a megjelenített tartalom részeként találhatók működtethető elemek.
        2. Minden egyes kimeneti ablak tartalmi fókusza lehessen az aktuális fókusz, a felhasználó igénye szerint.

        Hatókör és kivételek

        1. Amennyiben az adott kimenetnek nincsenek működtethető elemei (mert pl. az adott formátum nem kezel ilyesmit, vagy az éppen megjelenített tartalomrész nem tartalmaz olyan elemet, amihez működési funkció társulhat), a következő tartalmi fókuszra vonatkozó megszorításokat nem kell figyelembe venni: 1.2, 5.1, 5.4, 6.6, 7.1, 9.3, 9.4, 9.5, 9.6, 9.7, 10.2 és 11.5.

        Megjegyzés: Ha például egy keretes szerkezet két kerete is tartalmaz működtethető elemeket, akkor a felhasználó bármelyik tartalmi fókuszát kiválaszthatja aktuális fókuszként. Ne feledjük, hogy ez az irányelv vonatkozik egyes plug-inek által "birtokolt" kimenetekre is, amennyiben a megfelelési nyilatkozat az adott plug-inekre is kiterjed. A 7.1 pont további információt tartalmaz a tartalmi fókusz alkalmazásáról az egyes működési környezetek megoldásainak függvényében.

        9.2 Kezelői fókusz biztosítása (P1)

        1. A kezelői (felhasználói) fókusz biztosítása előírt.

        Megjegyzés: A 7.1 pont további információt tartalmaz a kezelői fókusz alkalmazásáról az egyes működési környezetek megoldásainak függvényében.

        9.3 A tartalmi fókusz mozgatása (P1)

        1. A felhasználó helyezhesse tartalmi fókuszt a kimeneti ablak bármely működtethető elemére.
        2. Legyen beállítható, hogy adott kimenet tartalmi fókusza csak kifejezett felhasználói utasításra változhat.
        3. Ha a tartalommal nem jár előre meghatározott navigációs sorrend, akkor legalább előrefelé legyen mód lépésenkénti navigációra, a dokumentumot alkotó elemek sorrendjét követve, minden, ezen pont első rendelkezésében megjelölt elemre.

        Elfogadható megoldás

        1. Ezen pont második rendelkezésére nézve ajánlott, de nem kötelező beállítási lehetőség, ha a tartalmi fókusz eleve csak felhasználói utasításra változhat.

        Hatókör és kivételek

        1. Az ágens letiltott elemeket is belefoglalhat a navigációs sorrendbe.

        Megjegyzés: Az előre való lépegetést biztosító navigáción felül ajánlatos módot adni a visszafelé lépkedésre is. A strukturált navigációról ld. bővebben a 9.9, a fókuszváltásról pedig a 5.1, illetve a 6.6pontot.

        9.4 A kimeneti állapotok változásainak tárolása (P1)

        1. Ha egy ágens biztosítja a kimeneti előzmények tárolásának lehetőségét, akkor az adott kimeneten a viszonyítási pont, tartalmi fókusz és a kijelölés változásaira vonatkozó információt is őrizze meg.
        2. Ha a felhasználó visszatér valamelyik kimeneti előzményre (pl. a "vissza" gomb megnyomásával), akkor az ágens állítsa vissza az adott előzményre legutoljára érvényes viszonyítási pontot, tartalmi fókuszt és kijelölést.

        Hatókör és kivételek

        1. A kimeneti előzmények tárolásakor az ágens a 'viszonyítási pont', 'tartalmi fókusz' és 'kijelölés' változók adott értékét a dokumentum objektummal társítja. Ha a felhasználó visszatér a tárolt pontra, és az ágens új tartalmat talál, akkor fenti értékeket nem kell visszaállítania.
        2. Megfelelési típusjelölő: : Kijelölés

        9.5 A fókuszváltáshoz ne társuljanak események (P2)

        1. Legyen beállítható, hogy a tartalmi fókusz egyik működtethető elemről a másikra való áthelyezéser ne aktiváljon semmiféle kifejezetten fókuszváltással társított eseménykezelőt.

        Hatókör és kivételek

        1. Megfelelési típusjelölő: Esemény

        Megjegyzés: Ha a beállítások pl. HTML-dokumentumra vonatkoznak, akkor az onfocus, onblur vagy onchange attribútumok eseménykezelői nem léphetnek működésbe. Ugyanakkor a tartalmi fókusz váltására jellemző stílusbeli változásokat (pl. kiemelés) végrehajthatja az ágens, még ha a pontban meghatározott opció be is van állítva.

        9.6 Eseménykezelők megjelenítése (P2)

        1. Mindig legyen elérhető az összes vonatkozó beviteli eseménytípus listája az éppen a tartalmi fókuszban található elemmel kapcsolatban, amennyiben elérhetők kifejezetten azzal az elemmel társított eseménykezelők.

        Hatókör és kivételek:

        1. Megfelelési típusjelölő: : Esemény

        Megjegyzés: A felhasználó mindig kérhesse le a tartalmi fókuszban lévő elemre vonatkozó beviteli eseménytípusok listáját, vagy adhassa azt közvetlenül a 9.3 pontban előírt lépésenkénti navigációs sorrendhez. A fókuszban lévő elemekhez társított eseménykezelők aktiválásáról ld. még az 1.2 pontot.

        9.7 Visszalépés a korábbi tartalmi fókuszhoz (P2)

        1. A 9.3 pont harmadik rendelkezésében előírt navigációs lehetőség kibővítésével tegyük lehetővé a lépésenként navigációt a dokumentum felépítése mentén, visszafelé haladva is.
        2. Az első rendelkezés értelmében az ágens nem foglalhat a navigációs sorrendbe letiltott elemeket.

        9.8 Szöveges keresés (P2)

        1. A felhasználó kereshessen a megjelenített szöveges tartalomban a dokumentumban megjelölt karakterkészlet elemeiből álló karakterláncra.
        2. A keresést bármely kijelölt vagy fókuszban lévő ponttól kezdve el lehessen indítani, a dokumentum struktúrája által meghatározott sorrend szerint haladva előrefelé.
        3. Találat esetén
           • a kimenet kerüljön a tartalom vonatkozó részére, hogy legalább részben tartalmazza a megtalált szövegrészt, és
           • a keresés folytatódhasson a megtalált részlet pozíciójától.
        4. A felhasználót figyelmezetni kell, ha nincs, vagy nincs további, a keresett karakterlánccal egyező szövegrész a tartalomban (mielőtt a keresés újraindulna a dokumentum elejétől)
        5. Lehessen kis/nagybetű különbségére való tekintet nélkül keresni olyan írásrendszerekben, melyeknél e különbségnek jelentősége van .

        Hatókör és kivételek

        1. Megfelelési utasítás: Minden megjelenített tartalomra

        Megjegyzés: Ha a felhasználó nem határozott meg külön kezdőpontot a kereséshez, akkor a keresésnek a tartalom elejétől kell indulni. A 7.3 pontnak megfelelően a keresés eredményének jelzésénél a működési környezet megoldásait kell követni.

        9.9 Strukturált navigáció (P2)

        1. A felhasználó mozoghasson minél hatékonyabban a megjelenített tartalom egyik strukturális eleméről a másikra, valamint ugorhasson bárhonnan a szerkezet bármely elemére.
        2. Jelen pont első rendelkezésének értelmében kötelező a lépésenkénti navigáció, mind előre, mind hátrafelé.

        Megjegyzés: Ennek a szabványnak nem feladata azt meghatározni, hogy mely "fontos elemek" legyenek elérhetők a navigáció során, mivel azok formátumonként mások lehetnek. A navigáció "hatékonysága" számos tényezőtől függhet, többek között a tartalom "formájától" (a lépésenkénti navigációnak például nem sok értelme van egy hosszú lista esetén), illetve felépítésbeli összetettségétől (pl. táblázatok közötti, majd táblázaton belül, cellák közötti mozgás). A Módszertani dokumentumban [UAAG10-TECHS] további információ található az potenciálisan fontos elemekről és a közöttük való navigációról.

        9.10 A fontosabb elemek beállítása (P3)

        1. Legyen beállítható, hogy melyek a fontosnak minősülő elemek és attribútumok, melyekre a 9.9 és 10.4 pont vonatkozhat.
        2. Ezen pont első rendelkezésének értelmében a felhasználó rendelhessen elemeket a fontos elemek készletéhez, illetve távolíthasson el elemeket abból.

        Megjegyzés:: Tegyük lehetővé például, hogy a felhasználó csak bekezdések, vagy bekezdések és bekezdéscímek között mozoghasson, eltüntethesse és visszaállíthassa a navigációs sávot, vagy mozoghasson táblázatok vagy táblázatcellák között.

        10. Irányelv:A felhasználó orientálása

        Checkpoints: 10.1, 10.2, 10.3, 10.4, 10.5, 10.6, 10.7

        Az felhasználót lássuk el a böngészéshez szükséges információval.

        A felhasználónak mindig szüksége van helyzetjelzőkre, hogy pontosan tudhassa pozícióját a tartalomban, hogy hogyan jutott oda, merrefelé mehet tovább, és mi van az adott pont környezetében. Egyes mechanizmusok, melyek ilyen helyzetjelzőket biztosítanak a kezelői felületen (vizuálisan, hangban vagy Braille írással):

        • információt nyújtanak a felhasználónak a tartalommal való jelenlegi interakció folyamatáról: jelzik, hol helyezkedik el a kimenet a tartalom egészéhez képest (például arányokat tükröző görgetősávok segítségével), mely kimeneten található éppen az aktuális fókusz, hol található kijelölt tartalom; biztosítják az előzmények elérhetőségét és megjelenítik az aktuális dokumentum vagy keret címét;
        • információt közölnek a speciális elemekről, mint például a táblázatok méretadatai, hangfelvétel hossza időben vagy egy űrlap felépítése;
        • tájékozatnak egyes elemek közötti kapcsolatról, mint pl. táblázatcelláknál a vonatkozó tábla-fejlécről
        • megjelenítik a tartalom szerkezetét, pl. a dokumentum tagolt nézetének segítségével.

        Az ilyen helyzetjelölő mechanizmusok különösen a soros hozzáféréssel rendelkezők számára fontosak, valamint lépésenkénti navigáció esetén. Nem minden felhasználó tud például grafikus úton felgörgetni a táblázat tetejére, hogy megnézze az egyes oszlopok címsorait. Ezért alternatív lehetőségeket kell biztosítani pl. a táblázaton vagy keretes szerkezeten belüli viszonyok jelölésére ("milyen többletinformációt közöl a grafikus elrendezés?"), űrlapok érvényességének ellenőrzésére ("ki van-e töltve minden szükséges mező?"), vagy a hiperhivatkozások állapotának jelölésére ("továbbléptem-e azon a hivatkozáson?").

        Ellenőrző pontok

        10.1 Táblázatcellák és címsorok társítása (P1)

        1. Táblázatokat megjeleníteni képes grafikus ágenseknek minden cellánál elérhetővé kell tenni a társított címsor leírását.

        Elfogadható megoldás

        1. Ennek a pontnak meg lehet felelni úgy, hogy lehetővé tesszük, hogy a felhasználó minden cellánál lekérhesse a társított címsor-adatot.
        2. Másik lehetséges mód, hogy a megjelenítéskor a táblázatcella és a címsor információ látható azonos kimeneten .

        Hatókör és kivételek

        1. Ez a pont csak az ágens által felismerhető cella/fejléc kapcsolatra vonatkozik..

        10.2 Emeljük ki a kijelölést, a tartalmi fókuszt, a működtethető elemeket és a már látogatott hivatkozásokat (P1)

        1. Legyen olyan globális beállítási érték, mely minden kimeneti ablakon lehetővé teszi a következő négy információ-osztály kiemelését: a kijelölés, a tartalmi fókusz, a működtethető elemek és a nemrégiben meglátogatott hivatkozások.
        2. Az első rendelkezés értelmében grafikus kezelőfelületeknél biztosítsunk legalább egy olyan beállítási értéket, melyben a négy információ-osztályhoz
           • négy különböző kiemelési mechanizmus járul és
           • az nem korlátozódik kizárólag a megjelenített szöveg előterének illetve hátterének színére.
        3. Az első rendelkezés értelmében grafikus kezelőfelületeknél, amennyiben a kiemelési mechanizmus hordozója a szövegméret, a betűtípus-család, szövegnél az előtér és háttér színe, vagy szövegmintázat, akkor biztosítani kell legalább az alábbi értékskálákat:
           • szövegméretre legalább a 4.1 pontharmadik rendelkezésében előírtakat;
           • betűtípus-családra legalább a 4.2 pont harmadik rendelkezésében előírtakat;
           • a szöveg előterének és hátterének színére, illetve a szövegmintázatra nézve legalább a működési környezet szabványos segédprogramja által felajánlott szövegmegjelenítési lehetőségek lehetséges értékeit (pl. a szövegszínre és betűtípusra vonatkozó szabványos párbeszédablak operációs rendszer által meghatározott lehetőségeit). Ha nincs ilyen segédprogram, akkor a működési környezet szabványos API felületei által a szövegszín és szövegforma megjelenítésére biztosított opciókat kell elérhetővé tenni.
        4. A működtethető elemeket a formátum által biztosított mélységben kell kiemelni. Ha egy HTML-ágens például egy PNG-képet jelenít meg kliens-oldali image map részeként, akkor kiemelést csak a kép egészére nézve köteles alkalmazni, nem annak minden egyes működtethető részére. Beágyazott grafikus hivatkozásokkal rendelkező SVG kép megjelenítésekor a vonatkozó ágensnek ki kell emelnie minden egyes (működtethető) hivatkozást, melynek az SVG-szabvány értelmében elkülönülten meg kell jelennie.

        Hatókör és kivételek

        1. Megfelelési típusjelölő: Kijelölés

        Megjegyzés: A kijelölés és a tartalmi fókusz kiemelési mechanizmusai lehetnek például az előtér és háttér színének változásai, aláhúzás, keret stílusának módosítása, illetve sajátos beszéddallam a mesterséges beszédnél. Mivel a kijelölés és a fókusz gyakran változik, nem célszerű olyan kiemelési mechanizmust alkalmazni, mely a tartalom újrarendezésével jár (pl. méretváltoztatás), mert ez összezavarhatja a felhasználót. A nem a szövegmegjelenítés színeivel operáló grafikus kiemelés leggyakrabban az aláhúzás vagy a keret stílusának módosítása. A 7.1 pont értelmében a rendszerkörnyezet hozzáférést megkönnyítő megoldásait kell követni a kijelölés és a tartalmi fókusz jelölésénél. Például, ha ezt az operációs rendszer lehetővé teszi, legyen lehetőség a felhasználó által beállított stílusok átvételére az ágens használatához.

        10.3 Kiemelési beállítás egyetlen lépésben (P2)

        1. A 10.2 pont második rendelkezésében előírt lehetőséget tegyük lehetővé egyetlen beállítási lépésben is.

        Hatókör és kivételek

        1. Megfelelési típus-jelölő: Kijelölés

        10.4 Tagolt nézet (P2)

        1. Álljon a felhasználó rendelkezésére a megjelenített tartalom "tagolt" nézete, mely a fontosabb strukturális elemeket jelölő egységekből áll (pl. címsorok, táblázat-címek, űrlapcímek és egyéb, tartalmilag fontos részek).

        Hatókör és kivételek

        1. Hogy mi minősül jelölésnek, az mindig a használt elemjelölő nyelvtől függ. A HTML-ben például a címsor (H1-H5) az azt követő rész jelölője, a CAPTION egy táblázatot jelöl, a title attribútum pedig az azzal jellemzett elemet képviseli.
        2. Az ágensnek nem kell jelölést generálni adott fontos elem számára, ha arra nézve a tartalomban nincsen jelölés, de generálhat, ha csak egy bizonyos jelölő hiányzik.
        3. A jelölőnek nem muszáj szövegesnek lenni.

        Megjegyzés: A "tagolt"-nézet a tartalom egyszerűsített változatát nyújtja (pl. tartalomjegyzéket). A fontosnak tekinthető strukturális elemekkel kapcsolatban ld. a 9.9 pont utáni megjegyzést. Ha lehetséges a navigáció a tagolt nézetben, akkor azzal egyidejűleg teljesíthető ez a pont és a 9.9 is: "tegyük lehetővé a navigációt a tagolt nézet fontos elemei között, valamint a tagolt nézet adott pontja és a teljes tartalom vonatkozó része között". A további beállítási lehetőségekről ld. a 9.10 ellenőrző pontot.

        10.5 Hivatkozásokra vonatkozó információ (P3)

        1. Hogy a felhasználó könnyebben eldönthesse, hogy meg akar-e látogatni egy adott, a tartalomban található hivatkozást, mindig legyenek elérhetők a következő információk:
           • hivatkozás (link) elem tartalma,
           • a hivatkozás szöveges címe (title),
           • a dokumentumon belülre (pl. ugyanarra a weblapra) illetve azon kívülre mutató hivatkozások megkülönböztetése,
           • annak jelzése, hogy meglátogatta-e mostanában a felhasználó azt a hivatkozást és
           • a hivatkozott Web-dokumentum típusa, mérete és természetes nyelve.

        Hatókör és kivételek

        1. Az ágenseknek fel kell dolgozniuk a nemrégiben meglátogatott hivatkozásokkal kapcsolatos információkat. Az egyéb hivatkozásokkal kapcsolatban csak azt az információt kell elérhetővé tenni, ami a tartalomban is megtalálható.
        2. Nem szükséges feldolgozni vagy szolgáltatni olyan információt, melyhez szükséges a távoli Web-dokumentum betöltése..

        A felhasználói felületre vonatkozó ellenőrző pontok

        10.6 Az aktuális kimenet kiemelése (P1)

        1. Az aktuális fókuszt tartalmazó kimenet mindig legyen kiemelve (ideértve az aktuális fókuszt hordozó keretet is).
        2. Az első rendelkezés értelmében grafikus kimeneteknél alkalmazzunk legalább egy olyan kiemelési mechanizmust, mely nem kizárólag a megjelenített szöveg előtér- illetve háttérszínével operál (pl. vastag körvonal használata).
        3. Ha itt a szövegméretet, betűtípus-családot, a megjelenített szöveg előterének és hátterének színét, vagy szövegmintázatot érintő módszerhez folyamodunk, akkor globális beállítási lehetőségként tegyük elérhetővé a 10.2 pontban előírt opciókat.

        Megjegyzés: A működési környezet megoldásaihoz igazodó kiemelési mechanizmusokkal kapcsolatban ld. a 7.1 pontot.

        10.7 A kimenet pozíciójának jelölése (P3)

        1. Jelöljük a kimeneti ablak relatív helyzetét a megjelenített tartalomhoz képest (tehát az audio- vagy videóklip éppen játszott hányadát, illetve azt, hogy mennyi látható éppen a megtekintett weboldalból).

        Elfogadható megoldás

        1. Az ágens kiszámíthatja a relatív pozíciót a tartalmi fókusz, kijelölés vagy a kimenet helyzetéből, a felhasználó böngészési módjának függvényében.
        2. Az ágens többféleképpen jelölheti a megjelenített tartalom arányait az egészhez képest, pl. százalékban vagy byte-okban megadott relatív mérettel. Az 1.3 pontban olvasható több a felhasználónak küldendő szöveges üzenetekről, köztük a pozícióról való tájékoztatásokról is.

        Hatókör és kivételek

        1. Kétdimenziós térbeli megjelenítésnél a relatív helyzetbe mind a függőleges, mind a vízszintes helyzet beleértendő.
        2. A betöltési folyamattal kapcsolatos információ megjelenítése nem elvárás. Folyamatosan beáramló (streaming) tartalomnál ugyanakkor a pozíció összefügghet a betöltés állapotával.

        11. Irányelv: A beállítás és testreszabás lehetőségeiről

        Ellenőrző pontok: 11.1, 11.2, 11.3, 11.4, 11.5, 11.6, 11.7

        Tegyük lehetővé, hogy a felhasználó beállíthassa az ágenst oly módon, hogy a gyakran végzett feladatok minél kézreállóbbak legyenek; valamint hogy a testre szabott beállításokat elmenthesse.

        A weben böngésző felhasználók nem egyforma képességekkel rendelkeznek, ezért szükség van arra, hogy saját igényeihez igazíthassák az ágens működését a stílusok, grafikus kezelőfelület és billentyűzet-konfiguráció tekintetében. Az irányelv legtöbb pontja a beviteli konfigurációkra vonatkozik: hogyan vezérelhető az ágens működése billentyűzettel, egérrel, vagy hangbevitellel. Egy beviteli konfiguráció azt jelenti, hogy a kezelőfelület adott beviteli mechanizmusai az ágens mely adott funkcióival vannak "összekötve".

        A megfeleléssel kapcsolatos fejezetben olvasható több a konfigurációs előírások megfeleléssel kapcsolatos kérdéseiről.

        Ellenőrző pontok

        11.1 Jelenleg érvényes beviteli konfiguráció(P1)

        1. Legyenek elérhetők a felhasználó számára a beviteli konfiguráció jelenlegi beállításának információi.

        Elfogadható megoldás

        1. Az egymáshoz rendelt funkciók és beviteli módok listája centralizált formában is szolgáltatható (pl. egymáshoz rendelések listája), vagy disztribútíve (pl. a kezelőfelület menüpontjain közölve a megfelelő billentyűkombinációkat). A vonatkozó dokumentációról ld. a 12.2, 12.3 és 12.5 pontot.

        Hatókör és kivételek

        1. Megfelelési utasítás: Ágens jellemzői

        11.2 A közreadó érvényes beviteli beállításai (P2)

        1. Biztosítsunk centralizált betekintési lehetőséget a készítő vagy közreadó által meghatározott beviteli konfigurációkba.

           Elfogadható megoldás

           1. A pont teljesíthető úgy, hogy az ágens különböző nézetekben teszi elérhetővé a különböző beviteli csatornákra (billentyűzet, egér vagy hang) vonatkozó beállításokat.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési utasítás: Minden tartalomtípusra

     Megjegyzés: HTML-dokumentumoknál például az accesskey attribútumban közölheti a készítő a billentyűzet-hozzárendeléseket. Jelen pont célja, hogy egységesítse a készítő által meghatározott beállítások közlését, hogy a felhasználónak ne kelljen elolvasnia a teljes dokumentumot ahhoz, hogy megtalálja az érvényes kiosztást.

     11.3 A hozzárendelések felülbírálása (P2)

     1. A felhasználó bírálhasson felül bármely, az ágensben alapértelmezettként meghatározott beviteli konfigurációt.

     Hatókör és kivételek

     1. Nem előírás a működési környezet által alkalmazott kiosztások felülbírálása (pl. a "súgó"-hoz való hozzáférés).
     2. A felülbírálásra vonatkozó utasítás csak ugyanazon beviteli csatornára vonatkozó kiosztásra érvényes (pl. adott billentyűkiosztást csak másik billentyűkombinációra lehet kicserélni, egérműveletre nem).
     3. Ez a pont kizárja a 11.4-ben előírtakat
     4. Megfelelési utasítás: Ágens jellemzői

     Megjegyzés: Az alapértelmezett konfigurációval kapcsolatos rendelkezések a 11.5-ben találhatók, a vonatkozó dokumentációról pedig a 12.3 pontban olvasható több.

     11.4 Gyorsbillentyű (P2)

     1. A felhasználó módodíthassa az ágens bármely alapértelmezett billentyűkombinációját egy billentyű+módosító vagy egyetlen billentyű kiosztásra.
     2. Legyen mód gyorsbillentyű beállítására külön minden egyes funkcióhoz a 11.5 pontban előírtak közül. A gyorsbillentyű azt jelenti, hogy egyetlen billentyű lenyomásával (módosító nélkül) el lehet indítani adott feladatot.

     Elfogadható megoldás

     1. Az ágens megfelelhet a második rendelkezésnek "gyorsbillentyű-mód" alkalmazásával. Ebben a működési módban minden, a rendelkezésben előírt funkció elérhető egyetlen billentyű lenyomásával. A "gyorsbillentyű-mód" csak felhasználói utasítására érjen véget.

     Hatókör és kivételek

     1. Ebben az ellenőrző pontban a "billentyű" a klaviatúra egyetlen gombját jelenti (nem pedig a karakterkészlet egy elemét).
     2. Nem előírás a működési környezet által alkalmazott kiosztások felülbírálásának engedélyezése (pl. a "súgó"-hoz való hozzáférés).
     3. A második rendelkezésnél gyorsbillentyűs karakterbevitel itt nem előírás, csupán a funkciók ilyen módon való működtetése.
     4. Ha a billentyűzeten kevesebb gomb van, mint ahány funkciót a 11.5 előír, akkor nem szükséges minden feladathoz gyorsbillentyűs hozzáférést biztosítani. Ilyenkor a 11.5 első rendelkezésében felsorolt funkciókat kell előnyben részesíteni.
     5. Ez a pont és 11.3 kölcsönösen kizárják egymást, mivel ez a billentyűzetről szól, és annak fontosságát helyezi előtérbe.
     6. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     Megjegyzés: Mivel a gyorsbillentyűs bevitel fontos lehet a fogyatékkal élők számára, az ágenseknek tanácsos biztosítani, hogy (1) a billentyűzet legtöbb gombja beállítható gyorsbillentyűként, és (2) a funkciók többségéhez rendelhető gyorsbillentyű. A billentyűzet API-felületekről és az ágensek funkcióiról ld. még a 6.7 pontot.

     11.5 Alapértelmezett beviteli konfiguráció (P2)

     1. Az ágens alapértelmezett beállításai tartalmazzanak billentyű-hozzárendeléseket az alábbi funkciókhoz - melyeket az irányelvek egyéb pontjai megkövetelnek:
        • a tartalmi fókusz mozgatása a soron következő, illetve sorban előző működtethető elemhez (9.3 és 9.7 pont);
        • a tartalmi fókuszban található hivatkozás megnyitása (1.1 és 9.1 pont);
        • szöveg keresése, majd újbóli keresése (9.8 pont);
        • a megjelenített szöveg nagyítása és kicsinyítése (4.1 pont);
        • hangerő globális növelése és csökkentése (4.7 pont); valamint
        • hanganyag, animáció (videóanyag és animált kép) lejátszásának megállítása, szüneteltetése, folytatása és a megnyitott anyagban való pozícionálás (4.5 pont).
     2. Ha az ágens támogatja az alábbi funkciókat, akkor azokra nézve is biztosítani kell billentyű-hozzárendelést:
        • ugrás az előzőleg megtekintett, illetve a jelenleg megnyitottat követő részre (Előre-Vissza);
        • új forrás URI-jának bevitele;
        • URI hozzáadása a kedvencekhez (pl. könyvjelző készítése);
        • kedvencek megtekintése;
        • forrás újratöltése;
        • betöltés vagy újratöltés megszakítása;
        • grafikus kimeneti ablakoknál: a kimeneti ablak méretével körülbelül azonos mértékű ugrás előre vagy vissza a megjelenített tartalomban ("lapozás"); és
        • soronként megjelenített tartalom esetén (legalább szövegnél) a vonatkozási pont mozgatása a megelőző és a következő sorra. .

     Elfogadható megoldás:

     1. Az URI-bevitelére vonatkozó rendelkezés többféleképpen teljesíthető, például a felhasználónak küldött felszólítással, vagy a kezelői fókusz URI bevitelére képes vezérlőelemre való mozgatásával.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     Megjegyzés: Ez a pont nem tér ki arra, hogy az alapértelmezett beállításokat könnyű legyen használni, bár azoknak magától értetődően jól kezelhetőnek kell lenniük, ahol lehet, gyorsbillentyűk alkalmazásával. A 11.3 pontban olvasható, hogy mi kell a könnyű használhatósághoz.

     11.6 Beállítható kezelői profilok (P2)

     1. A felhasználó menthessen el legalább egy kezelői profilt a készített beállítások alapján.
     2. Legyen lehetőség az alapértelmezett vagy mentett kezelői profilok közötti választásra, de lehessen mellőzni is a profilokat (pl. az alapértelmezett értékek választásával).

     Hatókör és kivételek

     1. Ez nem jelenti azt, hogy az ágensnek alapértelmezésben többféle kezelői profilt kell biztosítania.
     2. A profilok hordozhatósága sem követelmény (azaz nem kell, hogy az ágensből eltávolíthatók, majd abban újra beolvashatók legyenek), bár ez a szolgáltatás hasznos lehet.
     3. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     11.7 Eszköztárak beállítása (P3)

     1. Eszköztárakat tartalmazó grafikus felhasználói felületeknél azok vezérlőelemei mozgathatók legyenek.
     2. A felhasználó adhasson előre meghatározott csoportokban további vezérlőelemeket az eszköztárakhoz, vagy távolíthasson el azokról elemcsoportokat.
     3. Az eszköztárak alapértelmezett helyzete legyen bármikor visszaállítható.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     12. Irányelv:Biztosítsunk nyilvánosan elérhető dokumentációt és kezelési útmutatót

     Ellenőrző pontok: 12.1, 12.2, 12.3, 12.4, 12.5

     A dokumentációból derüljön ki, hogy mely jellemzőkkel lehet könnyebb az ágens használata. A dokumentáció legyen elérhető mindenki számára.

     A felhasználói felület és a mögöttes funkciók dokumentálása egyaránt fontos. Bár lehetséges önmagyarázó felületek tervezése, mégis lesznek olyan felhasználók, akik nem képesek alapos írásos segítség nélkül eligazodni azokon. Például hiába önmagyarázó egy grafikus felület a vak felhasználónak, számára a megfelelő dokumentáció nélkülözhetetlen.

     Ez az irányelv háromféle előírást tartalmaz:

     1. A dokumentum hozzáférhetőségéről (12.1 pont pont).
     2. A mindenképp dokumentálandó részletekről (12.2, 12.3 és 12.4 pont). A dokumentációban ezen kívül mindenképp bővebben ki kell térni a telepítésre, a használati útmutató elérésére, a használatra és a beállításokra vonatkozó részletekre.
     3. A dokumentáció felépítéséről (12.5 pont).

     A 7.3 pont tárgyalja az operációs rendszer megoldásainak követésével kapcsolatos utasításokat ebben a tárgykörben.

     Ellenőrző pontok

     12.1 A dokumentáció hozzáférhetősége (P1)

     1. Az ágenshez tartozó dokumentáció legalább egy változata teljesítse "Dupla A"-szinten a Web Content Accessibility Guidelines 1.0 [WCAG10] rendelkezéseit.

     Hatókör és kivételek:

     1. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     12.2 A hozzáférhetőséget elősegítő jellemzők dokumentálása (P1)

     1. A dokumentáció térjen ki az ágens minden egyes, hozzáférhetőséget elősegítő jellemzőjére.

     Elfogadható megoldás

     1. Az ágens megfelelhet e pontnak
        • az egyes jellemzők összegző leírásával, vagy
        • az említett jellemzők leírásának a teljes dokumentációba való beágyazásával.
        Az összegző nézet megfelel ennek az előírásnak és teljesíti a 12.5 pontot is.

     Hatókör és kivételek

     1. A hozzáférhetőséget elősegítő jellemző alatt itt olyan részlet vagy tulajdonság értendő, melyet az ágens azért alkalmaz, hogy megfeleljen ezeknek az irányelveknek (beleérve a 8.1, 7.3 és a 6. Irányelv API-felületeket tárgyaló pontjait is).
     2. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     Megjegyzés: A használati útmutatóban ki kell fejteni a hozzáférhetőséget elősegítő jellemzők tulajdonságait. Ehhez használható összegző vagy dokumentumba integrált megoldás is.

     12.3 Az alapértelmezett beállítások dokumentálása (P1)

     1. Az ágenshez tartozó dokumentáció írja le az alapértelmezett beviteli konfiguráció beállítási értékeit (azaz pl. a billentyűkiosztást).

     Elfogadható megoldás

     1. Ha az ágens alapértelmezett beviteli beállításai nem módosíthatók (ld. 11.3 pont), akkor a jelen pontnak megfelelő dokumentációs eljárás kielégíti 11.1-et is.

     Hatókör és kivételek

     1. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     Megjegyzés: A dokumentációban fel kell hívni a felhasználó figyelmét arra, ha az ágens bizonyos jellemzői eltérnek a működési környezet megoldásaitól.

     12.4 A programverziók közötti eltérések dokumentálása (P2)

     1. Az ágenshez tartozó dokumentáció tartalmazza a programverzió módosulásából származó eltéréseket a hozzáférhetőséget elősegítő jellemzőkre nézve.

     Hatókör és kivételek

     1. A hozzáférést elősegítő jellemzők meghatározása a 12.2 pontban olvasható.
     2. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     12.5 A hozzáférhetőséget tárgyaló fejezet (P2)

     1. Az ágenshez tartozó dokumentáció külön fejezetében foglaljuk össze a hozzáférhetőséget elősegítő jellemzők leírását.

     Elfogadható megoldás

     1. Az összegző dokumentáció kötelező ehhez a ponthoz, és kielégíti 12.2-t is.

     Hatókör és kivételek

     1. A hozzáférést elősegítő jellemzők meghatározása a 12.2 pontban olvasható.
     2. Megfelelési utasítás: Ágensek jellemzői

     3. Megfelelés

     Adott webágens ezen dokumentumban megfogalmazott elveknek a megfelelési profilban összefoglalt feltételek teljesítésével felelhet meg. Az alábbi normatív rész kifejti:

     1. Hogyan állítsunk össze megfelelési profilt. A megfelelés érdekében ugyanis nem szükséges, hogy az ágens a dokumentum összes előírásának megfeleljen.
     2. Hogyan alkossunk megfelelési nyilatkozatot (azaz a mód annak rögzítésére, hogy az adott, a szabályozásban megcélzott ágens hogyan felel meg a választott megfelelési profil előírásainak). Arra nézve, hogy mely ágensektől várható el a megfelelés ld. a bevezetés az érintett webágensekről szóló fejezetét.
     3. 3. Hogyan foglaljuk az UAAG 1.0 előírásait más szabályozásokba.

     A Munkacsoport feltételezi, hogy ha egy ágens megfelel jelen előírásoknak, akkor az nagy valószínűséggel megfelelő hozzáférést biztosít, ez azonban nem feltétlenül jelenti sem szükséges, sem elégséges feltételét a biztos használhatóságnak. Lehetséges tehát, hogy egyes szoftverek nem felelnek meg jelen előírásoknak, mégis használhatónak bizonyulnak egyes fogyatékkal élő felhasználók számára. És fordítva, adott szoftver megfelelhet ugyan a megfogalmazott elvárásoknak, egyes fogyatékkal élő csoportok mégsem fogják tudni használni. Bizonyos előírások a dokumentumban semmi hasznára nem válnak a felhasználóknak egyes tartalomtípusok megnyitásához, de az elvárások összességében valószínűleg segítik a fogyatékkal élők nagy tömegének munkáját a gyakrabban használt dokumentum-típusokkal. Erről további információ a dokumentum ismert korlátaival illetve a megfelelés és korlátozott működés kérdésével foglalkozó fejezetekben található.

     Alapjában véve a dokumentum utasításai nagyobb rugalmasságot írnak a elő a megfeleléshez, melynek leírásához nem elégségesek a "szükséges", "kell", "ajánlott" és "lehet" által képviselt beszédértékek - ezek vonatkozó meghatározása a RFC 2119 [RFC2119]-ben található. A "szükséges", "ajánlott" és "lehet" kifejezéseket a dokumentum mindig a RFC 2119-cel összhangban használja a megfelelési profilokra nézve. Az egyes pontokban és alpontokban használt felszólító mód (pl. "Tegyük lehetővé…") mindig a "szükséges" modalitást jelenti, de az ágens mindig csak a mindenkori megfelelési profil utasításait köteles teljesíteni.

     Megjegyzés: a UAAG 1.0 jelentős mértékben kiterjesztett megfelelési mechanizmust használ a WCAG 1.0-hoz [WCAG10] és ATAG 1.0 [ATAG10]-hoz képest.

     3.1 Megfelelési profilok

     A megfelelési profil követelések listája, melyek közlik

     1. UAAG 1.0 vonatkozó verzióját
     2. az abban megfogalmazott előírások sorát, valamint
     3. azon előírások teljesítése érdekében figyelembe vett szabályozások listáját

     A megfelelési profil két fő funkciója

     • A megfelelési nyilatkozatban. Ha az adott megfelelési nyilatkozat részét képezi, a profil jelzi, hogy mely elírásoknak felel meg az ágens.
     • Egyéb szabályozásban. Ha az egyéb szabályozás részét képezi, a profil jelzi, hogy mely elírásoknak kell megfelelni, hogy az ágens teljesítse azon szabályozás egyes elvárásait.

     A megfelelési profil mindkét esetben előírások csoportját jelenti, melyek egy alapértelmezett előíráshalmazból kerülnek ki a következő szűrőeljárások, általános néven megfelelési profil-jelölők segítségével:

     1. megfelelési szintek
     2. típus-jelölők
     3. esemény-jelölők
     4. kijelölés-jelölők
     5. beviteli csatorna-jelölők
     6. alkalmazhatóság.

     A következő fejezetek ismertetik az alapértelmezett előírásokat, a megfelelési profilok felépítését, valamint leírják, hogyan kell meghatározni az adott profilban összegzett előírások listáját. A UAAG 1.0 nem ír le egyetlen konkrét megfelelési profilt sem, csak a profil összeállításának módját.

     3.1.1 Az alapértelmezett elvárások

     Az alapértelmezett elvárások halmaza egyenlő az összes ellenőrző pont összes rendelkezésében megfogalmazott előírások együttesével, figyelembe véve a mindenkori jelzett hatókört és kivételeket, valamint az alábbi két, minden pontra vonatkozó hatóköri meghatározást és megoldási javaslatokat:

     Hatóköri meghatározás: Felhasználói felület vagy API-felület

     Az APIs-felületek kezelésével kapcsolatos 6. irányelv kivételével a webágenseknek az összes pont elvárásait az API-felületeken kívül legalább egy mechanizmus útján teljesítenie kell. Ennek értelmében az előírások többségének nem lehet megfelelni pusztán azzal, ha az ágens információt egy API-felület útján ad vissza (melyet például kisegítő technológiai eszköz használ éppen, hogy a hiányzó funkciót pótolja). A 9.3 pont például feltételezi, hogy a navigáció lehetséges a felhasználói felületen keresztül is, nemcsak API-felület útján. (Ennek, és egyéb, a felhasználói vezérlést tárgyaló pontoknak csak a felhasználó felület egyes funkciói vagy konfigurációs fájlok útján lehet megfelelni (ld. a beállítással kapcsolatos előírásokról szóló részt).

     Hatóköri meghatározás - a tartalomra, az ágensre és mindkettőre együttesen vonatkozó előírások

     Egyes pontoknál az előírás vonatkozhat egyidejűleg az ágensre és a megjelenített tartalomra. Amennyiben szükséges, a pont érvényességi körét egyértelműsítik az alábbi jelölők:

     1. Csak tartalomra (pl. dokumentum-objektumra) vonatkozók
     2. Csak az ágens jellemzőire vonatkozók, azaz bármire, ami nem a tartalom része (pl. az ágens felhasználói felületének összetevői, felhasználói beállítások, az ágenshez tartozó dokumentáció, vagy a kezelői fókusz)
     3. Mind a tartalomra, mind az ágensre vonatkozó.

     "Csak tartalomra" vonatkozó előírásnak az ágens is megfelelhet a felhasználói felület jellemzőivel, és fordítva. Sőt, az alkalmazások fejlesztőinek célszerű tekintettel lenni a tartalomra vonatkozó előírásokra (pl. a 3.3 pont)az ágens felhasználói felületének tervezésekor.

     Az ágensek egyes jellemzőinek kivitelével is lehetséges megfelelni "csak tartalomra" vonatkozó előírásoknak. A 4.7 pont például kiköti, hogy minden hangerő-érték vezérelhető legyen az ágens útján, attól függetlenül, hogy a hanganyag a tartalomból vagy a felhasználói felületből származik-e. A 3.3 ponthoz pedig szükséges egy olyan beállítási lehetőség, mely kikapcsolja a villogó megjelenítési hatást, mind a tartalomban, mind a felhasználói felületen.

     Elfogadható megoldás: Beállítások

     Az ágens megfelelhet a beállításra vonatkozó elvárásoknak konfigurációs fájlok segítségével (pl. profilok, inicializáló fájlok, stíluslapok és megjelenítési témák útján). A stíluslapokban definiált szabályok például a használhatók 10.2 pont kiemeléssel és elrendezéssel foglalkozó előírásainak teljesítéséhez. Minden funkcionális egység, melyre a konfigurációs fájlokban megadható paraméterek érvényesek konfigurálható kell hogy legyen az ágens felhasználói felületén keresztül is. Továbbá, ha a konfigurációs fájl szerkeszthető bármiféle közhasználtban elterjedt szoftverrel, akkor az ágens dokumentációjában fel kell tüntetni az adott fájlformátum jellemzőit, vagy hivatkozni kell az azt tartalmazó leírásra (pl. formátum-szabványra).

     A dokumentum egyes pontjaira nézve (3.3, 5.1, 5.3 és 5.5) a beállítás tekintetében ajánlott, de nem kötelező megfelelni az adott pontnak. A többi pontnál azonban a konfigurálhatóság ugyanolyan fontos, mint a szabályozandó funkció, ezért kötelező betartani az arra vonatkozó előírásokat.

     Az ágens egynél több értékre alkalmazhat globális beállítást. Mivel ezen dokumentum számol azzal, hogy egyes szabványos ágensek több szoftverkomponensből állnak, előfordulhat, hogy minden egyes komponensnek külön igazodnia kell az irányelvekhez. Például ha adott ágens egy, HTML-t kezelő böngészőből és egy SVG-t megjelenítő plug-inből áll, a megfelelés érdekében a böngésző biztosíthat globális beállítási lehetőségeket a HTML-tartalomra, a plug-in pedig az SVG-tartalomra nézve. A kezelést megkönnyítendő célszerű, ha a komponensek átvehetik egymástól a beállítási értékeket (akár az operációs környezetét is), és nem bonyolítanak azokon.

     Elfogadható megoldás: Platformfüggetlenség

     Ha egy webágens többféle operációs rendszerkörnyezetben képes működni (pl. egy Javában megírt ágens, mely bármilyen operációs rendszerre rátelepülhet), az ágens megfelelhet adott megfelelési profil összes alapvető előírásának (pl. a 7. Irányelvnél) azzal, ha követi egy operációs rendszer megoldásait.

     Annak megfontoláskor, hogy a fejlesztésben a szokványos eljárásokat kövessük vagy sajátosabb rendszerkörnyezetet válasszunk, a fejlesztőnek a használhatóság szempontját kell szem előtt tartania. Tehát egyes esetekben az adott operációs rendszerben való biztos működés szempontját kell előnyben részesíteni a más, esetleg egyéb platformon futó ágensekkel fennálló kompatibilitás rovására, azaz lehet, hogy a fejlesztésnek adott rendszerkörnyezet mellett is el kell köteleznie magát.

     3.1.2 A megfelelési profil részei

     A megfelelési profilnak a következőkről kell nyilatkoznia:

     1. Kötelező: A követett irányelvek címe és verziószáma: "User Agent Accessibility Guidelines 1.0"
     2. Kötelező: Az irányelvek URI-ja: http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217
     3. Kötelező: A teljesített megfelelési szint "A", "Dupla A" vagy "Tripla A".
     4. 4. Kötelező: Legalább egy tartalomtípus-jelölő. A VizuálisSzöveg jelölést mindig fel kell tüntetni, ha tartalom vizuálisan jelenik meg.
     5. Kötelező: A "Kijelölés" típusjelölő, amennyiben az ágensben alkalmaz kijelölési mechanizmust.
     6. Kötelező: Előírások felsorolása (pontok vagy alpontok), melyek az adott profil esetében nem hatályosak. Ezen előírások figyelmen kívül hagyását indokolni kell.
     7. Kötelező: A megfelelés érdekében alkalmazott szabványok felsorolása (pl. jelölőnyelveké, stíluslap-nyelveké, API-felületeké). Az ágensnek legalább az adott szabványok tekintetében meg kell felelnie az előírt pontoknak. Az ágensnek nem kötelező eleget tenni az előírásoknak egyéb szabványokra nézve, kivéve, ha a tartalomtípus-jelölők mást írnak elő. A profilnak elegendő információt kell tartalmaznia az alkalmazott szabványok azonosításához. Jelölnie kell továbbá, hogy mely szabványoknak mely előírások teljesítésében van szerepe (pl. hogy milyen képfájl-típusok használatával teljesülnek a képi tartalomtípus-jelölő által behívott elvárások).
     8. Szabadon választott: Esemény típusjelölő.
     9. Szabadon választott: Beviteli csatorna-jelölők: "Egér" és/vagy "Hang".

     A profil ne tartalmazzon mást a kötelező és szabadon választott nyilatkozatokon felül. A megfogalmazásból ki kell derülnie, hogy a profil adott megfelelési nyilatkozat (azaz "az ágens megfelel ennek és ennek az előírásnak"), avagy adott szabvány (azaz "Az ágens feleljen meg ennek és ennek az előírásnak") részét képezi.

     Ha a profil megfelelési nyilatkozat részét képezi, akkor egy megfelelési típus-jelölő fel nem tüntetéséből következik, hogy az ahhoz kapcsolódó előírásoknak való megfelelés nem elvárható (ford. kiem.-) (bár attól azoknak az érintett ágens még megfelelhet). Ha a profil szabvány része akkor egy megfelelési típus-jelölő fel nem tüntetéséből következik, hogy az ahhoz kapcsolódó előírásoknak való megfelelés nem elvárt (ford. kiem.-).

     Egy ágens értékeléséhez használt megfelelési profil tehát akár ennyi is lehet:

     A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0,"-hoz

     http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217:

     • Megfelelési szint: "Dupla A"
     • Támogatott megfelelési típusjelölők: VizuálisSzöveg, Kép, Animáció, Hanganyag, Események és Kijelölés
     • A nem hatályos pontok listája megtalálható (hivatkozás a pontok felsorolására)
     • A profil részét képező W3C-szabványok a következők: HTML 4.0, CSS2, PNG és SVG (hivatkozás az egyes szabványokra).

     Az alábbi, magyarázatokkal kibővített példa bemutatja, hogyan készül egy megfelelési profil egy ágens értékelése során.

     3.1.3 A megfelelési profil által megjelölt előírások

     A profil által megjelölt előírások listája az alábbi eljárások útján kapható meg az alapértelmezett halmazból:

     1. A profilban nem szereplő megfelelési szinteket képviselő előírások eltávolítása
     2. A profilban nem szereplő tartalomtípus-jelölőket képviselő előírások eltávolítása
     3. Az "Esemény" típusjelölőt képviselő előírások eltávolítása, ha az nem szerepel a profilban
     4. A "Kijelölés" típusjelölőt képviselő előírások eltávolítása, ha az nem szerepel a profilban, valamint
     5. A beviteli csatorna-jelölőket képviselő előírások hozzáadása, amennyiben azok szerepelnek a profilban
     6. A profil által hatálytalanított pontok vagy pontrészletekben megfogalmazott előírások eltávolítása.

     Az fenti módokon nem eltávolítható elírásoknak minden, UAAG 1.0-ra alkotott megfelelési profilban szerepelni kell (ilyenek pl. az 1.1 pont billentyűzetre vonatkozó megkötései).

     3.1.4 Megfelelési szintek

     Minden megfelelési szint a prioritási jellemző alapján csoportosított előírásokat feltételez.

     • "A" megfelelési szint: minden 1. prioritású pont előírásai
     • "Dupla A" megfelelési szint: az 1. és 2. prioritású pontok előírásai
     • "Tripla A" megfelelési szint: az 1., 2. és 3. prioritású pontok előírásai

     Megjegyzés: A megfelelési szintek neveit szövegesen ki kell írni ("Dupla A" és nem "AA"), hogy a felolvasó szoftverek is helyesen adják vissza az elnevezéseket

     3.1.5 Tartalomtípus-jelölők

     Minden tartalomtípus-jelölő egy előírás-halmazra utal, melyek azt szabják meg, hogy mi kell ahhoz, hogy egy ágens támogassa a következőket: vizuálisan megjelenítendő szöveg, kép, animáció, videó, hanganyag, mesterséges beszéd.

     VizuálisSzöveg

     Ez a tartalomtípus-jelölő a 3.3, 4.1, 4.2 és 4.3 pont összes vizuálisan megjelenítendő szöveget érintő előírására vonatkozik. Ha egy ágens képes szöveget vizuális úton megjeleníteni, akkor a megfelelés érdekében köteles teljesíteni ezeket az előírásokat, és ennek a típusjelölőnek szerepelnie kell a vonatkozó megfelelési profilban. Ezen kívül, meg kell felelni a megjelölt pontokban előírtaknak az összes, alkalmazott szabványra nézve, melyek vizuálisan jelenítenek meg szöveget, azokon felül is, melyeket a megfelelési profil megjelölt. A szöveget csak hangzó, vagy csak tapintható formában visszaadó ágensekre ezzel a típusjelölővel társított előírások nem vonatkoznak.

     Kép

     Ez a tartalomtípus-jelölő a 3.1 és 3.6 pont összes képi tartalmat (animált képeket kivéve) érintő előírására vonatkozik. Amennyiben ez a tartalomtípus szerepel egy megfelelési profilban, akkor az ágens köteles kezelni legalább egy képformátumot. Ezenkívül, ez esetben az ágensnek teljesíteni kell a megjelölt pontokban előírtakat, minden alkalmazott képformátumra nézve, nem csupán a megfelelési profilban megjelöltekre. A képformátummal kapcsolatos elvárások az önálló tartalomként felismerhető képi anyagra vonatkoznak, mely a megfelelő formátum szabványai szerint önmagában egészként jeleníthető meg.

     Animáció

     Ez a tartalomtípus-jelölő vonatkozik a 3.2, 4.4 és 4.5 pont összes animált tartalmat (videóanyagot vagy animált képet) érintő előírására. Ha adott megfelelési profil feltünteti ezt a típust, akkor az ágens köteles kezelni legalább egyféle animált formátumot. Ezenkívül, ez esetben az ágensnek teljesíteni kell a 3.2 ellenőrző pont előírásait minden alkalmazott animált formátumra nézve, nem csupán a megfelelési profilban megjelöltekre. Az animációval kapcsolatos elvárások az önálló tartalomként felismerhető animációs anyagra vonatkoznak, mely a megfelelő formátum szabványai szerint önmagában egészként jeleníthető meg.

     Videóanyag

     Ez a tartalomtípus-jelölő vonatkozik a 2.5, 2.6 és 3.2pont összes videóanyagot érintő előírására. Ha adott megfelelési profil feltünteti ezt a típust, akkor az ágens köteles kezelni legalább egyféle videóformátumot. Ezenkívül, ez esetben az ágensnek teljesíteni kell a 3.2 ellenőrző pont előírásait minden alkalmazott videóformátumra nézve, nem csupán a megfelelési profilban megjelöltekre. A videóanyaggal kapcsolatos elvárások az önálló tartalomként felismerhető videóanyagra vonatkoznak, mely a megfelelő formátum szabványai szerint önmagában egészként jeleníthető meg.

     Hanganyag

     Ez a tartalomtípus-jelölő vonatkozik a 2.5, 2.6, 3.2, 4.4, 4.5, 4.7 és 4.8 pont összes hanganyagot érintő előírására. Ha adott megfelelési profil feltünteti ezt a típust, akkor az ágens köteles kezelni legalább egyféle hangformátumot. Ezenkívül, ez esetben az ágensnek teljesíteni kell a 3.2 és4.7 ellenőrző pontok előírásait minden alkalmazott hangformátumra nézve, nem csupán a megfelelési profilban megjelöltekre. A hanganyaggal kapcsolatos elvárások az önálló tartalomként felismerhető hangzó tartalomra vonatkoznak, mely a megfelelő formátum szabványai szerint önmagában egészként jeleníthető meg.

     Beszéd

     Ez a tartalomtípus-jelölő vonatkozik a 4.9, 4.10, 4.11, 4.12 és 4.13pont összes mesterséges beszédet érintő előírására. Ha adott megfelelési profil feltünteti ezt a típust, akkor az ágensnek támogatnia kell a mesterséges beszédet.

     Megjegyzés: Ahogy az a fentiekből is látható, egyes tartalomtípus-jelölők megkövetelik legalább egy (pl. képi) formátum kezelését. A szabályozás nem tartalmaz konkrét formátumokra vonatkozó előírásokat (pl. PNG [PNG] avagy SVG [SVG] képek). A 8.2 ellenőrző pont azonban kitér az elérhető közreadói adatokat támogató fájlformátumok használatára.

     Egyes tartalomtípus-jelölők esetében kötelező bizonyos elvárások teljesítése minden kezelt formátumra nézve (a megfelelési profilon felül is), annak érdekében, hogy a vonatkozó pontok biztosan elérjék céljukat. A 3.3 pont például előírja, hogy a szöveg villogó vagy animált megjelenítése mellőzhető legyen. Mivel előfordulhat, hogy ez a megjelenítési hatás rohamot vált ki a fényérzékeny epilepsziában szenvedőknél, fontos, hogy a felhasználó mindig kiküszöbölhesse azt (még akkor is, ha a megfelelési profil nem tér ki külön erre az eshetőségre).

     3.1.6 "Esemény" típusjelölő

     Az 1.2, 9.5 és 9.6 ellenőrző pont célja, hogy elősegítse a közreadó által meghatározott eseményvezérelt eljárások támogatását. A pontoknak való megfelelés közelebb visz a beviteli eszköztől való függetlenséghez és hozzásegíti a fogyatékkal élőket a meghatározott beviteli eszközhöz (általában egérhez) tervezett tartalom eredményesebb használatához. Ezen pontok előírásait az "Esemény" típus jellemzi.

     3.1.7 "Kijelölés" típusjelölő

     A dokumentum nem jelöl meg konkrét kijelölés-mechanizmusokat a megfeleléshez. Ugyanakkor ha az ágens alkalmaz kijelölés-mechanizmusokat, akkor meg kell felelnie az 5.4, 6.6, 7.1, 9.4, 10.2 és 10.3 pontok előírásainak. Ezen pontok kijelölésre vonatkozó előírásait a "Kijelölés" típus jellemzi.

     Megjegyzés: Ez a szabályozás megköveteli a tartalmi fókusz és (Ford. kiem.) a kezelői fókusz alkalmazását; ld. a 9.1 és 9.2 pontot.

     3.1.8 Beviteli csatorna-jelölők

     Minden beviteli csatorna-jelölő egy előírás-halmazra utal, melyek előírják, hogy mi kell ahhoz, hogy egy ágens támogasson egy bizonyos beviteli eszközt. A beviteli eszközökre vonatkoznak általános megkötések ("beviteli módszer"-előírások), vagy billentyűzet-specifikusak (ld. pl. a 1.1 and 6.7ellenőrző pontokat).

     Egér

     Ez a beviteli modalitás-jelölő vonatkozik a dokumentum összes beviteli eszközzel kapcsolatos általános előírására, valamint a kifejezetten billentyűzetre vonatkozókra, a 11.4 pont kivételével. Ez a jelölő arra utal, hogy ezek az előírások teljesülnek az egérre nézve.

     Hangbevitel:

     Ez a beviteli modalitás-jelölő vonatkozik a dokumentum összes beviteli eszközzel kapcsolatos általános előírására, valamint a kifejezetten billentyűzetre vonatkozókra, a 11.4 pont kivételével. Ez a jelölő arra utal, hogy ezek az előírások teljesülnek a hangbevitelre nézve.

     Megjegyzés: A fejlesztésénél ajánlatos arra törekedni, hogy az ágens legalább részben irányítható legyen egér és/vagy hangbevitel útján, amellett, hogy a billentyűzet teljes körű vezérlést biztosít.

     3.1.9 Az ellenőrző pontok hatálya

     Az ellenőrző pont (vagy annak része) hatályos, hacsak:

     1. A pont grafikus kezelőfelületre vagy grafikus kimenetre vonatkozó előírásokat tartalmaz, de az ágens csak hangzó vagy tapintásos kezelőfelületet vagy kimenetet használ.
     2. A pont olyan tartalmi szerepre utal (pl. átirat. felirat, társított feltételes tartalom, időkoordinációs jel, vagy "table" (táblázat) elem), melyet az ágens nem képes felismerni, mert a tartalom speciális formátumban van kódolva. A HTML ágensek például az alt, OBJECT, vagy NOFRAMES értékeit ismerik fel feltételes tartalomként. Másrészt viszont nem kell felismerniük, hogy egy adott bekezdés-elem például kép szöveges helyettesítője a kapcsolatot nyilvánvalóvá tévő elemjelölés híján.
     3. A pont olyan tartalmi tulajdonság kezelésére utal, melyet az ágens nem képes felismerni, mert a tartalom speciális formátumban van kódolva. Például:
        • felirat információ, mely bele van "égetve" a videóanyagba és nem lehet feliratként elkülöníteni
        • folyamatosan beáramló (streaming) tartalom, melyben nem lehet előre- vagy hátrapozícionálni
        • felismerhetetlen XML-névtérben kódolt információ
        • scriptekben felismerhetetlen módon kódolt információ vagy kapcsolatok. A 3.3 pont előírásai például nem vonatkoznának az ágens által felismerhetetlenül, scriptben kódolt animációs hatásra. Beviteli eszközök bizonyos eljárásait is vezérelheti script az ágens által felismerhetetlen módon. Ha például beágyazó eseménysor indít el bizonyos eseményeket, akkor lehet, hogy az ágens nem ismeri fel, hogy azok pontosan mely elemsorra alkalmazandók. Az ágensnek csak azt kell felismerni, hogy melyik elemhez van kifejezetten társítva eseménykezelő.

     3.1.10 Példa a megfelelési profilra

     Az alábbi példában figyelhető meg, hogyan kell adott ágenst kiértékelni és megalkotni az arra vonatkozó megfelelési profilt (ld. a vonatkozó rész a megfelelési profil részeiről). A példa tájékoztató jellegű (informatív), nem számít teljes értékű értékelésnek.

     Tegyük fel, hogy a képzeletbeli ágensünket már megvizsgáltuk arra nézve, hogy mely ellenőrző pontokat teljesít (pl. úgy, hogy végigmentünk az Ellenőrző listán ([UAAG10-CHECKLIST]) és kipipáltuk a teljesített pontokat). Most a példában elkészítünk egy megfelelési profilt, mely a kiértékelés szempontjaihoz képest a lehető legelőnyösebben mutatja be az ágensük képességeit. Ezúttal nem úgy járunk el, hogy adott profillal hasonlítjuk össze az ágens tulajdonságait (bár ez az értékelési típus előfordulhat a gyakorlatban).

     Tegyük fel, hogy a vizsgálat során a következőkre jutunk:

     • Az ágens sok pontot teljesít, de főként 1-es és 2-es prioritásúakat.
     • Támogatja a bevitelt billentyűzet és egér útján, de nem teszi lehetővé a teljes körű vezérlést kizárólag egérrel. A hangbevitelt nem támogatja.
     • Az ágens képes kezelni:
       • háromféle, vizuálisan megjelenített szöveget eredményező formátumot (T1, T2 és T3);
       • egy hangformátumot (A1);
       • két képformátumot (B1 és B2);
       • két videóformátumot (V1 és V2), melyeket plug-in segítségével jelenít meg; két (nem videó-jellegű) animált formátumot (M1 és M2).
     • Egyik formátum sem támogatja a szinkronizálást.
     • Az ágens nem támogatja a mesterséges beszéd-kimenetet.
     • Az ágens billentyűzet-hozzáférést biztosít a kifejezetten egérrel való aktiváláshoz tervezett eseménykezelőkhöz.
     • Az ágens támogatja a kijelölést.

     Első lépés: A megfelelési szint megállapítása

     Mivel az ágens 1-es és 2-es prioritású pontokat teljesít, célszerű a "Dulpa-A" megfelelési szintet kitűzni, bár lehet, hogy visszakoznunk kell majd az "A"-szintre, ha az alábbiakban kiderül, hogy az ágens nem felel meg az összes, a profilban lefedett 2-es prioritású pontnak.

     Második lépés: A tartalomtípus-jelölők meghatározása

     A VizuálisSzöveg és Kép tartalomtípus-jelölők definíciója szerint:

     • VizuálisSzöveg: Ha az ágens vizuálisan ad vissza szöveget, akkor a megfelelés érdekében teljesítenie kell ezeket a pontokat, és ennek a jelölőnek szerepelnie kell a megfelelési profilban. Ezenkívül, ha a jelölő szerepel a megfelelési profilban, akkor az ágensnek teljesíteni kell a megjelölt ellenőrző pontok előírásait minden kezelhető vizuális szövegformátumra nézve (ez esetben T1, T2 és T3), nem csupán a megfelelési profilban megjelöltekre.
     • Kép: Ha ez a típusjelölő szerepel a megfelelési profilban, akkor az ágensnek kezelnie kell legalább egy képi formátumot. Ezenkívül, ez esetben teljesíteni kell a megjelölt ellenőrző pontok előírásait minden kezelhető képformátumra nézve (ez esetben B1 és B2), nem csupán a megfelelési profilban megjelöltekre.

     Mivel az ágensünk megjelenít vizuális szöveget, a " VizuálisSzöveg "-jelölőt bele kell foglalni a profilba. Tegyük fel a példa erejéig, hogy az ágens megfelel mind a négy, a jelölőkhöz társított pontnak, T1-re, T2-re és T3-ra nézve is. Ha ez mégse lenne így, akkor az ágensünk nem felelne meg a UAAG 1.0-nak.

     Tegyük fel továbbá, hogy az ágens a "Kép"-jelölőhöz társított két pontot is teljesíti a B1 és B2 formátumokra nézve. Így a "Kép"-jelölőt is felvehetjük a profilba. Ha az ágens nem felelt volna meg a képtartalommal kapcsolatos pontoknak, attól még megfelelhetne az előírásoknak, de a "Kép"-jelölő nem szerepelhetne a megfelelési profiljában.

     Az alábbi példában látható, hogyan követelhet egyetlen rendelkezés egyidejűleg többféle típusjelölőt:

     4.4 A multimédiás lejátszás lassítása (P1)

     1. A felhasználónak legyen módja lelassítani a hangzó vagy animált (pl. videó vagy animált kép) anyagok lejátszásának ütemét
     2. Ezen pont első rendelkezésének megfelelően a képi sávok esetén biztosítsunk legalább egy beállítási értéket, mely az eredeti sebesség értékének 40% és 60% közé esik.
     3. Ezen pont első rendelkezésének értelmében az előre rögzített hangsávok (pl. csak-hangzó anyag) esetén biztosítsunk legalább egy beállítási értéket, mely az eredeti sebesség értékének 75% és 80% közé esik.
     4. Ha az ágens lehetővé teszi a több szinkronizált sávot tartalmazó multimédiás anyag lejátszásának lassítását az eredeti sebesség 80 és 100% közé eső értékre, akkor maradjon meg a szinkronizált sávok közötti időkoordináció (ld. 2.6 pont). 80%-os sebesség alatt a hangsáv visszaadása már nem elvárt.

     Az első rendelkezés hanganyagra és animációra vonatkozik (videót is ideértve). A második rendelkezés animációra (videóra is), a harmadik hanganyagra, a negyedik pedig szinkronizálásra. Ezek szerint (most figyelmen kívül hagyva a felsorolt jelölőkkel kapcsolatos egyéb követelményeket):

     • A "Videóanyag" jelölőt felvehetjük a megfelelési profilba, ha az ágensünk teljesíti az első rendelkezést legalább V1 vagy V2 esetében.
     • A "Hanganyag" jelölőt felvehetjük a megfelelési profilba, ha az ágensünk teljesíti az első és harmadik rendelkezést A1-re nézve.
     • Az "Animáció" jelölőt felvehetjük a megfelelési profilba, ha az ágensünk teljesíti az első és második rendelkezést legalább M1 vagy M2 esetében.
     • A negyedik rendelkezés a szinkronizálásra vonatkozik. Ez esetben az ágens egyetlen olyan formátumot sem kezel, mely támogatná a szinkronizálást, így ez a rendelkezés itt nem hatályos. (ld. a hatodik lépést)
     • A 4.4-es ellenőrző pont további hatóköri megszorításokat tartalmaz: "Ezek az előírások nem vonatkoznak olyan hangzóanyag vagy animáció lejátszására, melynek felismerhetően csak esztétikai szerepe van." Példánkban az ágens minden hanganyagra és animációra vonatkozó előírásnak eleget tett - még a tisztán díszítő szerepűekre is -, így ennek a megkötésnek itt nincs jelentősége.

     Tegyük fel most, hogy az ágens V1 és V2 esetében megfelel a "Videó" jelölővel járó elvárásoknak, ugyanígy A1-re nézve a "Hanganyag" jelölőnek és az "Animáció"-nak M1-re, de M2-re nézve már nem. Feltételezzük, hogy teljesíti a megjelölt típusjelölőkhöz társuló összes egyéb előírást ugyanezen formátumokra nézve. Ennek fényében mindhárom jelölő része lehet a megfelelési profilunknak, és abban fel kell tüntetni, hogy mely formátumokra nézve igaz ez (különös tekintettel arra, hogy az "Animáció" esetében csak M1-re, de M2-re nem).

     Megjegyzés: A megfelelési nyilatkozat fogja jelezni, hogy a videóanyag plug-in segítségével jeleníthető meg.

     Harmadik lépés: A támogatott eseménykezelők meghatározása

     Mivel az ágens támogatja a beviteli eszköz szabad megválasztását az eseménykezelők eléréséhez, a megfelelési profilba felvehetjük az "Esemény" jelölőt is.

     Negyedik lépés: A kijelölés támogatásának megállapítása

     Mivel az ágens alkalmaz kijelölési mechanizmust, a megfelelési profilba fel kell venni a "Kijelölés" jelölőt is (és teljesíteni kell az ahhoz kapcsolódó előírásokat).

     Ötödik lépés: A egér és/vagy hang támogatásának megállapítása

     Mivel az ágens nem támogatja a kizárólagos egér- vagy hangbeviteli vezérlést, az "Egér" és "Hangbevitel" jelölőket nem foglalhatjuk a profilba.

     Hatodik lépés: A nem hatályos rendelkezések azonosítása

     A második lépésben láttuk, hogy a 4.4-es ellenőrző pont negyedik rendelkezése nincs kihatással az ágensre, mivel az nem kezel olyan formátumokat, melyek támogatnák a szinkronizálást. Ugyanígy meg kell jelölni az összes további nem hatályos ellenőrző pontot, vagy azok rendelkezéseit.

     A profil

     For "User Agent Accessibility Guidelines 1.0," http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217:

     • Conformance level: Double-A
     • Supported conformance profile labels: VisualText (T1, T2, T3), Image (B1, B2), Video (V1, V2), Audio (A1), Animation (M1), Events, and Selection
     • Applicability: For checkpoint 4.4, provision four of checkpoint does not apply because the user agent does not implement any formats that support synchronized multimedia.

     azaz

     A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0," -hoz http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217:

     • Megfelelési szint: "Dupla A"
     • Támogatott megfelelési típusjelölők: VizuálisSzöveg (T1, T2, T3), Kép (B1, B2), Videóanyag (V1, V2), Hanganyag (A1), Animáció (M1), Esemény és Kijelölés
     • Hatóköri megjegyzések: A 4.4 pont negyedik rendelkezése nem vonatkozik az ágensre, mivel az nem kezel egyetlen olyan formátumot sem, mely támogatná a multimédia-szinkronizálást.

     Az ágensek vizsgálatával kapcsolatos további információk, illetve teljes kiértékelési példák az Munkacsoport honlapján találhatók.

     3.2 Megfelelési nyilatkozat

     A jólformált nyilatkozatnak a következő két feltételt kell teljesítenie:

     Első feltétel: a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az alábbi információkat:

     1. A nyilatkozat dátuma
     2. A megfelelési profil
     3. A felhasználói ágens leírása. Előfordulhat, hogy az ágens több komponensből áll. Minden egyes komponensre nézve közölni kell a következőket:
        • A komponens neve és verzió-jelölés. A verzió-jelölést olyan részletességgel kell megadni, hogy az egyértelműen azonosítsa az ágenst (pl. forgalmazó neve, verziószám, (minor) kibocsátási szám, szükséges javító-csomagok (patch-ek) és kiegészítők, a dokumentációban vagy a kezelőfelületen használt természetes nyelv). A verzió-jelölés ágensek csoportját is azonosíthatja (pl. "ez a nyilatkozat a 6.x verziójú ágensekre vonatkozik").
        • Azon operációs környezet(ek) neve és verzió-jelölése, mely(ek)ben a komponens futtatható.

     Második feltétel: A nyilatkozat legalább egyik verziója "A"-szinten eleget kell hogy tegyen a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10]-nak. A nyilatkozat megtekintető, például a weben, vagy CD-ROM-on. Ha a webes változat tartalmaz megfelelési ikontis, akkor arról hivatkozást kell elhelyezni az ikon W3C-meghatározásához.

     Nincsen arra nézve jólformáltsági megkötés, hogy milyen formátumban készüljön a nyilatkozat. Használható például HTML-elemjelölés (ld. a mintanyilatkozatban), vagy kifejezhető RDF-ben (Resource Description Framework) [RDF10]) is.

     Ez egy minta a megfelelési nyilatkozatra (HTML-ben):

     <p>On 17 December 2002, UserAgent X (version 2.3) running on MyOperatingSystem (version 4.2) conforms to <acronym title="the World Wide Web Consortium">W3C</acronym>'s "User Agent Accessibility Guidelines 1.0", http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217. Conformance level: Double A. Supported conformance profile labels: VisualText, Image, Animation, Audio, Events, and Selection. A <a href="http://example.com/checkpoints">list</a> of formats used to satisfy the requirements, and of checkpoints that do not apply is available online. The specifications that are part of this profile are W3C's HTML 4.0, CSS2, PNG, and SVG (where each acronym links to the corresponding specification). </p>

     3.2.1 A nyilatkozat érvényessége

     A megfelelési nyilatkozat érvényes, ha jólformált, és ha az ágens megfelel a megadott megfelelési profil rendelkezéseinek.

     A Munkacsoport azért alkotta ezt a dokumentumot, hogy a nem szakmabeliek is megvizsgálhassák a megfelelési nyilatkozatok érvényességét. Egyes pontok természetesen további értelmezést vagy mérlegelést igényelnek az olvasótól. Időnként, még ha világos is az előírás célja, az ágenshez tartozó dokumentáció vagy a fejlesztőktől származó információ (pl. az alkalmazott API-felületekről) híján nehéz lehet kiértékelni az ágens megfelelőségét. Egyes pontok (melyek például a szokásos megoldások, vagy jelen szabályozáson kívüli elvek követésére szólítják fel a fejlesztőket) magától értetődően kevésbé egyértelműek, mint a többi.

     Jelenleg nincs mód a nyilatkozatok automatikus kiértékelésére.

     Megjegyzés: Az ellenőrző lista [UAAG10-CHECKLIST] célja, hogy megkönnyítse az ágensek értékelését. A Munkacsoport további tesztsorokat, útmutatókat és egyéb eszközöket biztosít a megfelelőség ellenőrzéséhez.

     3.2.2 Működési korlátok és érvényes nyilatkozatok

     Az ágensek nem fogalmazzák meg a megfelelési szándékukat minden egyes forrásra nézve, tehát sosem térnek ki arra, hogy "az ágens megfelel az elvárásoknak ennek és ennek a weboldalnak a megjelenítésében". A nyilatkozat érvényes, ha az ágens a közhasznú tartalomra nézve teljesíti az előírásokat, normál működési körülmények között.

     Előfordulhat, hogy a közreadó által meghatározott tartalmi jegyek korlátozzák az ágens működését, és erre időnként szükség lehet, például szerzői jogok védelmében, írásvédett nézet biztosításához (mely nem engedi a felhasználói közbelépést), vagy hogy speciális célból korlátozhassák a hozzáférést (pl. autóvezetői tesztsorok). Az ágens működését korlátozó tartalom nem jelenti automatikusan a megfelelési nyilatkozat érvénytelenítését.

     3.2.3 Ki felelős a nyilatkozatok érvényességéért?

     A megfelelési nyilatkozat (megfelelési ikonnal vagy anélkül) annak tanúsítása, hogy az ágens eleget tesz egy adott megfelelési profilnak. A nyilatkozat helytállóságáért, naprakész voltáért és a megfelelési ikon szabályszerű használatáért kizárólag a nyilatkozattevők felelősek.

     A nyilatkozat (akár társul hozzá megfelelési ikon, akár nem) léte nem jelenti, hogy a W3C átnézte a nyilatkozatot és jótáll azért. Jelen dokumentum közzétételétől fogva a W3C nem köteles garantálni a nyilatkozatok érvényességét, bár a jövőben tehet így, illetve javaslatokat tehet közzé a garanciát vállalók számára.

     A nyilatkozattevők kötelesek módosítani vagy visszavonni a nyilatkozatot, ha az bizonyíthatóan nem helytálló. Tanácsos továbbá a nyilatkozatot a User Agent Accessibility Guidelines-ajánlás legfrissebb változata alapján elkészíteni.

     Ebben a dokumentumban nincs szabályozás arra nézve, hogy:

     • ki tehet nyilatkozatot (pl. forgalmazók, saját termékeikről; kezesek mások által forgalmazott termékekről; vagy szakújságírók stb.), illetve
     • hol tehetők közzé a nyilatkozatok (pl. a weben, vagy nyomtatott dokumentációban)

     3.2.4 Megfelelési ikonok

     A megfelelési ikon (vagy "logo") bárhol használható, például weboldalakon, a termék csomagolásán, vagy a dokumentációban. Az ikon önmagában nem jelent semmit, csak jólformált megfelelési nyilatkozattal együtt van értelme.

     A megfelelési ikonokról és használatukról további információ található itt: [UAAG10-ICONS].

     3.3 UAAG 1.0 előírások egyéb szabványokban

     A technikai szabályozásokba (pl. W3C Ajánlások) célszerű beilleszteni a UAAG 1.0 előírásait a megfelelés kritériumaként. Ez történhet közvetlen átvétel vagy hivatkozás útján, illetve megfelelési profil használatával. A közvetlen átvétel elősegíti a részletes szabályozás beágyazását a másik szabványba, a hivatkozás egyszerűbb és kisebb a hibakockázata.

     3.3.1 Általános tanács

     1. A szabvány hozzáférést megkönnyítő jellemzőit a meghatározásuknál írjuk le (ld. a 8.1 ellenőrző pontot). Emellett, ha lehet, készítsünk függeléket is ezekről a jellemzőkről.
     2. Ne felejtsük ki a felhasználói kezelőfelületre vonatkozó előírásokat a szabvány által lefektetett megfelelési elveknél. A technikai szabályozások gyakran nagyobb figyelmet szentelnek a megjelenítésnek és egyéb, tartalom-függő eljárásoknak, és kevesebbet foglalkoznak a felhasználói felülettel. A UAAG 1.0 számos megfontolandó előírást tartalmaz a felhasználói kezelőfelülettel kapcsolatban is (mint pl. a kimeneti eljárásokat tárgyaló 5. irányelv).
     3. Helyezzünk el a dokumentumban legalább egy tájékoztató jellegű hivatkozást a UAAG 1.0-ra és Módszertani dokumentumára. Ld. ehhez a UAAG 1.0-ra való hivatkozás módjáról szóló részt.
     4. A Munkacsoport felvilágosítást ad olyan kérdésekben, mint például hogyan alkalmazandó adott ellenőrző pont adott technológiai megoldásra, ha esetleg a szabályozásban más terminológia használatos, mint a szóban forgó technikai szabványban.

     A hozzáférést elősegítő szabványok tervezéséről több olvasható a W3C XML Accessibility Guidelines [XAG10]-ban.

     3.3.2 Rendelkezések közvetlen átvétele

     1. Az általános UAAG 1.0 előírások átvétele helyett azokat a célszabályozáshoz szabva érdemes közölni. Fejtsük is részletesen az előírásokat és a szövegkörnyezetben helyezzünk el hivatkozást az eredeti UAAG 1.0 ellenőrző ponthoz. A következő példák illusztrálják a közvetlen átvételt:
        • HTML-szabványban, a script, applet, és object elemek meghatározásánál illesszünk be egy ilyen kitételt "A UAAG 1.0 3.4-es ellenőrző pontja értelmében a megfelelő ágenseknek lehetőséget kell biztosítani a scriptek, appletek és egyéb végrehajtható tartalomrészek mellőzésére."
        • CSS-szabványban a text-decoration tulajdonság meghatározásánál illesszünk be egy ilyen kitételt "A megfelelő ágenseknek lehetővé kell tenni (a) ablink érték helyettesítését a none értékkel, vagy (b) a blink érték figyelmen kívül hagyását. Ez a UAAG 1.0 3.3 ellenőrző pontjában megfogalmazott előírás."
        A fenti példákban a szabványok által meghatározott konkrét elemek definíciójánál található a vonatkozó szabályozás.
     2. Célszerű legalább valamennyi - ha nem is minden - alkalmazható UAAG 1.0 előírás beágyazása. Ugyanakkor, mivel a UAAG 1.0 előírásai kiegészítik egymást, egyes előírások önkényes kiragadása értelmezési problémákat okozhat. Célszerűbb a megfelelési profilokban megjelölt típusjelölőkkel társított összes pont átvétele.

     3.3.3 Hivatkozás

     Az SVG 1.0 Ajánlás [SVG] G.5 fejezetében ez áll:

     "Továbbá, minden olyan szerkesztőeszköz, mely az előírásoknak megfelelő SVG-szerkesztő, teljesíti a "Authoring Tool Accessibility Guidelines 1.0" dokumentum minden SVG-tartalmat létrehozó ágenseket érintő 1-es prioritású irányelvét.

     Ez a kikötés az "Authoring Tool Accessibility Guidelines" -szabályozásnak való megfelelést követeli az SVG 1.0 (bizonyos eszközcsoportokra vonatkozó) pontjainak teljesítéséhez. Az ilyen "hivatkozás általi előírás" szintén használható a UAAG 1.0-ra, a megfelelési profilban feltüntetve.

     Az alábbi egy példa(részlet) a MyFormat szabvány megfelelési profiljából (egyszerű szövegben):

     A MyFormat 1.0 teljesítéséhez az ágensnek ki kell elégítenie az alábbi megfelelési profilt:

     • "User Agent Accessibility Guidelines 1.0"- ra, http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217
     • Megfelelési szint: "A"
     • Megfelelési típus-jelölők: VizuálisSzöveg, Kép, Animáció, és Videóanyag. Az előírásoknak megfelelő "MyFormat" felhasználói ágenseknek teljesíteni kell a felsorolt típusokra vonatkozó elvárásokat.
     • Kijelölés: A megfelelő felhasználói ágensnek kezelnie kell szövegkijelölési mechanizmust, tehát teljesítenie kell a UAAG 1.0 kijelöléssel társított előírásait. A megfelelő ágensnek csak szöveg kijelölésre kötelező lehetőséget biztosítani.
     • Hatóköri megjegyzések: Az alábbi "UAAG 1.0" rendelkezések nem alkalmazandók a MyFormatra, így azokat nem kell teljesíteni a megfeleléshez:
       • 1.2, 3.4, 9.5, 9.6: A MyFormat nem teszi lehetővé scriptek beágyazását. Így nincsenek a készítő által meghatározott eseménykezelők.
       • 2.4, 2.6: A MyFormat nem alkalmaz szinkronizálást.
       • 2.5, 4.6: A MyFormat nem kezel meg feliratokat.
       • 2.5, 4.6: A MyFormat nem határoz meg táblázatokat.
       • (And so on)
     • Alkalmazott szabvány: MyFormat 1.0, 2002. január 1. vázlat, elérhető: http://www.example.com/MyFormat/.

     A szabvány hivatkozásaiban közlendőkről ld. a "Hogyan hivatkozzunk erre a dokumentumra?"részt.

     4. Szószedet

     A szószedet tartalma normatív. Ugyanakkor, egyes szakkifejezéseknek (vagy a kifejezésekhez adott magyarázatok részleteinek) nincs kihatása a megfelelésre.

     Megjegyzés: A szószedet egyes elemei általában egyben hivatkozást jelentenek a fejezet megfelelő szócikkére. Ezen kifejezések továbbá stíluslap útján megkülönböztetettek és elemjelölés segítségével azonosítottak mint szószedet-elemek. (Ford. megj.: A magyar változatnál ez majd csak az XML ill. HTML-formátumú szövegre áll. Továbbá, a magyar változat - természetes nyelvi korlátok miatt - nem tudja minden esetben ugyanazt a terminust használni adott fogalomra. Ha egy fogalomnak két terminus felel meg, azokat is igyekszünk következetesen visszaadni. Több értelemben használatos az "alkalmaz", "kezel", "felület" kifejezés. )

     Aktiválni (Activate)

     Jelen dokumentumban, (a szövegkörneyezet függvényében) az aktiváni szó a következőket jelentheti:

     • Adott működtethető elemhez tartozó esemény vagy események végrehajtása.
     • Az ágens felhasználói felületének egyes összetevőjéhez tartozó esemény vagy események végrehajtása.

     Az aktiválás kimenetele a kezelőfelületi vezérlőelem típusának függvénye. Például, ha egy hiperhivatkozást aktiválunk, az ágens rendszerint betölti a hivatkozott web-forrást. Ha egy űrlap elemet aktiválunk, akkor az állapotot válthat (pl. checkboxok útján), vagy felhasználói bevitelt fogadhat (pl. szöveges beviteli mező segítségével).

     Figyelmeztetés, párbeszédablak (Alert)

     Ezen dokumentumban a "figyelmeztetés" azt jelenti, hogy az ágens felhívja a felhasználó figyelmét egy esemény bekövetkeztére, de a felhasználómak erre a figyelmeztetésre nem kell reagálnia. Az ágens például felhívhatja a felhasználó figyelmét a szerveren elérhető új tartalomra az állapotsorban feltüntetett szöveges üzenettel. A figyelmeztetésekkel kapcsolatos előírásokkal kapcsolatban ld. az 1.3pontot.

     Animáció (Animation)

     Ezen dokumentumban az "animáció" olyan tartalomra utal, mely megjelenítéskor automatikusan (azaz külön utasítás nélkül) mozgókép-hatást hoz létre. Az animáció meghatározása vonatkozik mind video- és mozgó képállományokra. Az animációs módszerek a következők lehetnek:

     • Pillanatképek sorozatánk grafikus megjelenítéseazonos régión belül (mint például a videóanyagok vagy animált képek esetében). A pillanatképek sorozata származhat azonos forrásból (pl. animált GIF-állomány) vagy több különböző forrásból (pl. az ágens által folyamatosan letöltött különálló képekből).
     • Görgetett szöveg (pl. elemjelölés vagy stíluslap segítségével létrehozva)
     • Grafikai objektumok elmozdítása a kimeneti ablak mentén (pl.a kimenet peremén mozgatott labda képe, mely azt a benyomást kelti, hogy folyton visszapattan az ablak pereméről). Az SMIL 2.0 [SMIL20]animációs moduljai írják le például, hogyan lehet ilyen jellegű animációs hatást létrehozni deklaratív módon (tehát nem egymást követő pillanatképek útján).

     Applet (Applet)

     Az applet egy olyan (általában a Java programnyelven írt) program, mely a tartalom része, s melyet az ágens végrehajt.

     API-felület (alkalmazás program-interfész), , szabványos beviteli/kimeneti/eszköz API-felület (Application Programming Interface (API), conventional input/output/device API)

     Az (API) -felület irányítja a különböző alkalmazások közötti kommunikációt.

     Rendszerkörnyezettől független (mint például a W3C DOM 2 szintű specifikációk) API-felületek alkalmazása gazdaságosabbá teheti a platformfüggetlen ágensek használatát és elősegítheti a platformfüggetlen kisegítő technológiai eszközök fejlődését. Ugyanakkor a meghatározott rendszerkörnyezethez fejlesztett szabványos API-felületek használata csökkentheti az üzemeltetés költségeit az egynél több szoftverrel való együttműködésre fejlesztett kisegítő eszközöknél.

     Az "eszköz API-felület" határozza meg, hogyan jöhet létre kommunikáció olyan bemeneti vagy kimeneti eszközökkel, mint például billentyűzet, egér vagy grafikus kártya.

     A "bemeneti/kimeneti API-felületek" vezérlik az alkalmazások, illetve eszközök és az ágens közötti kommunikációt. A dokumentum fogalomhasználata értelmében nem csupán eszköz API-felületek értendők a bementi és kimeneti API-k alatt, hanem az eszköz API specifikációkhoz képest általánosabb kommunikációs interfészek is. A "szabványos bemeneti/kimeneti API" jellemzője, hogy általában platformspecifikus programok alkalmazhatják. A jelen irányelvek által megcélzott ágensek szabványos API-felületei például az egér és a billentyűzet működtetésében játszanak szerepet. Érintőképernyők és mobil eszközök számára a hagyományos beviteli API-felületek többek között az írótűre (stylus), gombokra vagy hangra vonatkozók. A grafikus megjelenítő és a hangkártya szabványos eszköznek számítanak a grafikus megjelenítésre képes asztali számítógép esetében és sajátAPI specifikációval rendelkeznek.

     Kisegítő technológiai eszköz (Assistive technology)

     Ezen dokumentum kontextusában a kisegítő technológiai eszköz olyan felhasználói ágens, mely

     1. Egy vagy több "kiszolgáló" ágens szolgáltatására szorul (például Web-források betöltéséhez vagy elemjelölés értelmezéséhez).
        A Kisegítő technológiai eszközök API-felületek figyelése és aktív használata útján cserének információt és adatokat a kiszolgáló ágensekkel.
     2. A kiszolgáló ágenshez képest további szolgáltatásokat nyújtanak, melyek a fogyatékkal élők igényeinek kielégítését szolgálják. Ilyen további szolgáltatás lehet a tartalom speciális módú visszaadása (pl. beszédszintetizátor vagy nagyított megjelenítés), speciális beviteli módszerek (pl. hang), alternatív navigációs és tájékozódási mechanizmusok vagy tartalmi átalakítások (pl. könnyebben kezelhető táblázatok).

     A dokumentum szempontjából az alábbi kisegítő technológiai eszközök fontosak:

     • Képernyőnagyítók, melyeket a csökkentlátók használhatnak a képernyőtartalom nagyítására vagy színeinek módosítására, hogy a megjelenített szöveget és képeket jobban láthatóvá tegyék.
     • Képernyőolvasók, melyeket vak vagy olvasási nehézségekkel rendelkező felhasználók alkalmazhatnak szöveges információ használatára beszédszintetizátor vagy braille-kijelző útján.
     • Hangfelismerő szoftver, melyet mozgáskorlátozottak használhatnak.
     • Speciális billentyűzetek, melyet mozgáskorlátozottak bizonyos csoportjai használhatnak a billentyűzet helyettesítésére.
     • Speciális egerek melyeket mozgáskorlátozottak bizonyos csoportjai használhatnak az egér pozicionáló funkciójának és aktiválógombjának helyettesítéseképpen.

     Ezen dokumentum értelmezési körén túl a kisegítő technológia jelenthet szoftveres vagy hardveres megoldásokat, melyek célja, hogy a fogyatékkal élőket segítsék a mindennapi feladatok ellátásában. Ebbe a körbe tartoznak a tolószékek, olvasógépek, fogóeszközök, szöveges telefonok és a vibrációs papír. A "kisegítő technológiai eszköz" következő, nagyon általános definíciója például az (USA-beli) 1998-as Kisegítő technológiákra vonatkozó törvényből származik [AT1998]

     Bármely, kereskedelmi úton beszerzett, egyedileg módosított vagy egyénre szabott tárgy, felszerelés vagy termékrendszer, mely a fogyatékkal élők cselekvőképességének növelésére, fenntartására vagy javítására szolgál.

     Attribútum (Attribute)

     Ezen dokumentum az XML-szabvány értelmezésében használja az attribútum fogalmát: adott elem meghatározott attribútum-készlettel rendelkezhet (ld. Az XML 1.0 [XML] specifikáció 3. fejezetét).

     Hanganyag (Audio)

     Ezen dokumentumban az "hanganyag" kifejezés olyan tartalomra utal, mely előre rögzített hanginformációt tárol.

     Csak hangzó anyag (Audio-only presentation)

     A csak hangzó anyag olyan tartalmat jelent, mely egy vagy több, egymás után vagy egyidejűleg megszólaltatott hangsávból áll. A hangzó anyag lehet zenei műsorszám, rádió-jellegű hírközvetítés vagy szóbeli előadás (narráció).

     Hangsáv (Audio track)

     A hangobjektum olyan tartalom, mely hang formájában jelenik meg hangos kimenet útján. A hangsáv olyan hangobjektum, mely önmagában vagy részeiben prezentálható. A hangsáv opcionálisan megfelelhet egy bizonyos hangcsatornának (jobb vagy bal csatorna).

     Hangzó leírás (Audio description)

     A hangzó leírás (melyet a Web Content Accessibility Guidelines 1.0 [WCAG10] (Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvei 1.0)"hangos leírás"-nak nevez) vagy előre rögzített emberi hang, vagy szintetizátor útján előállított hanganyag (rögzített vagy dinamikusan generált), mely filmfelvétel vagy egyéb animáció fontosabb látványelemeit írja le. A hangzó leírás szinkronban áll a megjelenített állomány hangsávjával (esetleg része annak), és általában annak természetes szüneteiben szólal meg. A hangzó leírás mozdulatokat, mimikát és gesztusokat, képi elemeket és a jelenetváltásokat mondhat el.

     Szerzői stílusok (Author styles)

     A szerzői stílusok stílus-meghatározások melyek a tartalomból származnak (például stíluslapból, mely a dokumentumon belül található, vagy melyre a dokumentum hivatkozik, vagy melyet a szerver generál).

     Feliratok (Captions)

     A feliratok egyéb hangsávokkal és képi sávokkal szinkronizált szöveges átiratok. A feliratok hangzó beszéd és nem-beszéd jellegű hangok, például hanghatások tartalmát közvetítik. Süket, nagyothalló vagy a hangsávot egyéb okból nem halló emberek (pl. zajos környezetben tartózkodók) kisegítésére szolgálnak. A feliratok általában képi úton megjelenítve, az azokkal szinkronizált képi sáv "tetején" helyezik el.

     A "nyitott feliratok" kifejezés általában olyan feliratokra utal, melyek a képsávval együtt minden esetben megjelennek, azaz azokat nem lehet külön letiltani. A "zárt feliratok"-nál általában beállítható, hogy azok megjelenjenek-e vagy sem. Ezen dokumentum előírásainak értelmében a feliratoknak az ágensek számára felismerhetőnek kell lenniük, bővebben erről ld. az a alkalmazhatóságra vonatkozó fejezetet.

     Megjegyzés: Egyéb kifejezések, melyek tartalmazzák a "felirat" szót, ettől eltérő jelentéssel bírhatnak jelen dokumentumon belül. Például a "táblázat felirat" s táblázat címét jelenti, mely általában vizuálisan a táblázat felett vagy alatt helyezkedik el. A "felirat" aktuális jelentése azonban mindig ki fog derülni a szövegkörnyezetből.

     Karakterkódolás (Character encoding)

     A "karakterkódolás" a karaktertábla egyes pozíciójára mutat, melynek segítségével az adatot tartalmazó tényleges jelet azonosíthatjuk. A karakterkódolással kapcsolatban ld. a Unicode specifikációt [UNICODE]. További információ karakterekről és karakterkódolásról a "Character Model for the World Wide Web" [CHARMOD] dokumentumban található.

     Párhuzamos szöveges átirat (Collated text transcript)

     A párhuzamos szöveges átirat filmfelvétel vagy egyéb animáció szöveges megfelelője. Pontosabban, a hangsáv szöveges átirata és a képi sáv szöveges megfelelője. Tartalma többnyire szóbeli dialógus, fontosabb vizuális elemek (mozdulatok, mimika és gesztusok, képi elemek, jelenetváltások) szöveges leírásaival kiegészítve. Ld. továbbá a szöveges átirat és a hangzó leírás meghatározásait. Az átirat nélkülözhetetlen a siket és vak felhasználók számára.

     Feltételes tartalom (Conditional content)

     Olyan tartalom, mely a formátum előírásai alapján elérhető kell hogy legyen a felhasználói felületen keresztül a felhasználók számára bizonyos feltételek mellett (például felhasználói beállítások vagy operációs rendszerkörnyezet korlátainak függvényében). Példák a feltételes tartalom használatára:

     • Az IMG elem alt attribútuma a HTML 4 szabványban. A HTML 4 Specifikáció 13.2 fejezete szerint ([HTML4]): "Az ágenseknek helyettesítő szöveget kell megjeleníteniük, ha a képi tartalmat nem tudják kezelni, ha nem támogatnak bizonyos képtípusokat, illetve ha az érvényes beállítások következtében nem jelenítenek meg képeket".
     • OBJECT elemek a HTML 4 szabványban. A HTML 4 Specifikáció 13.3.1 fejezetében ([HTML4]) fejti ki a beágyazott (nested) OBJECT elemek megjelenítésére vonatkozó szabályokat. A szabályok alternatív opciókat rangsorolnak, a felhasználói preferenciák illetve a lehetséges hibafeltételek figyelembevételével.
     • A switch elem és attribútumai a SMIL 1.0 szabványban. A SMIL 1.0 [SMIL] 4.3 és 4.4 fejezete magyarázza ezen elemek illetve az attribútumok kezelésre vonatkozó szabályokat.
     • Az SVG1.0 [SVG] szabvány szintén tartalmazza a switch elemet és számos attribútumát a mint feltételesen megjelenítési mechanizmust.
     • A NOSCRIPT és NOFRAMES elem a HTML 4 szabványban [HTML4] lehetővé teszik tartalom közreadását, még ha az ágens nem is kezeli a scripteket vagy kereteket, illetve ha a felhasználó letiltotta ezen eszközök használatát.

     Szabványonként eltérhet, hogy milyen mélységig szabják meg a feltételes tartalom megjelenítésének szükségességi feltételeit és módját. Például, a HTML 4 szabvány pontosan előírja az alt attribútum megjelenítési feltételeit, de a title attribútum esetében már nem jár el így. A szabvány ugyanakkor jelzi, hogy a title attribútum jelenjen meg a felhasználói felületen ("A title attribútum értéke többféle módon adható vissza az ágensek által…").

     Megjegyzés: A Web Content Accessibility Guidelines 1.0 előírja, hogy a készítők mindig biztosítsanak szöveges alternatívát a nem-szöveges elemekhez. Ez általában az adott jelölőnyelv feltételes tartalmi szabályai útján valósul meg. Mivel a feltételes tartalom alapértelmezésként nem jelenhet meg, jelen dokumentum előírja, hogy a meg nem jelenő feltételes tartalom is hozzáférhető legyen (2.3 és 2.9 pont), mivel annak megjelenítése is elősegíti a hozzáférést.

     Beállít, vezérel (Configure, control)

     Jelen dokumentum értelmezési környezetében a "vezérel" és "beállít" igék közös jelentésmozzanata az irányítás, melyet a felhasználó gyakorolhat a felület megjelenése, az ágensek működése, a stílusok visszaadása és egyéb, előírt tényezők felett. A két fogalom közötti fő különbség az tartósság tényezője. Ha a felhasználó "vezérlés" útján változtat a működési feltételeken, az eszközölt változások általában csak az ágens adott, egyszeri használata során érvényesek. A "beállítás" eredményei azonban általában hosszabb távon, többszöri futtatásra is érvényesek. Továbbá a "vezérel" kifejezés általában arra is utal, hogy a változtatás egyszerűen végrehajtható (például gyorsbillentyű útján) és eredménye többnyire azonnal jelentkezik. A "beállítás" ezzel szemben többnyire jelentősebb időráfordítással és munkával jár (például többszörösen lenyíló menükkel elérhető dialógusablakok, vagy stíluslapok illetve scriptek útján). Az így eszközölt beállítások nem is mindig jelennek meg azonnal (mert például szükség van a rendszer frissítésére, a program újbóli betöltésére, vagy a rendszer újraindítására).

     Mind a beállításokhoz, mind a vezérléshez szükség van arra, hogy a felhasználó be tudja "írni" és el tudja "olvasni" a megváltoztatandó paraméterek értékeit. A beállítások értékeit többnyire profilok tárolják. Az operációs rendszer és hardwer adottságai korlátozhatják a változások hatókörét, és hogy azok milyen mélységű részleteket érinthetnek.

     A beállítás és a vezérlés különböző "szinteken" léphet életbe: web-források egész sorára nézve (pl. az ágens szintjén, vagy operációs rendszerkörnyezet által megszabott szinten), a web-forrás egészére, vagy egyes komponenseire (pl. elemenként).

     A globális (egyidejű) beállítási lehetőségek egy adott web-forrás minden elemére érvényesek, vagy akár minden forrásra nézve.

     Az ágensek lehetővé tehetik a felhasználóknak, hogy különböző beállítás-készletek közül válasszanak, több tényező függvényében, mint például a hardwer-teljesítmény vagy természetes nyelvi preferenciák.

     Megjegyzés: Ezen dokumentumban a "vezérlőelem" főnév a felhasználói felület vezérlőelemeire utal.

     Tartalom (Content)

     Ebben a szabványban a "tartalom" főnév három jelentésben használatos:

     1. Egyrészt jelentheti a dokumentum objektumot részeiben vagy egészében.
     2. Jelentheti adott HTML vagy XML elem tartalmát, az XML 1.0 szabványban ([XML], 3.1 fejezet) használt értelmezés szerint: "A kezdő(<)-tag és a záró(>)-tag között elhelyezkedő szöveget nevezzük az elem tartalmának." Amennyiben a "tartalom" szót ezen értelmében használnánk, annak a szövegkörnyezetből ki kell derülnie.
     3. 3. Jelenthet nem-szöveges tartalmat és szöveges tartalmat.

     Üres tartalom (mely feltételes tartalom is lehet) zéró értékű vagy üres karakterlánc (tehát nulla karakter hosszúságú). Az alt="" HTML-kifejezésben például az alt attribútum értéke üres karakterlánc. Egyes jelölő nyelvekben bizonyos elemek rendelkezhetnek üres tartalommal (pl. a HR elem a HTML-nyelvben).

     Eszközfüggetlenség (Device-independence)

     Jelen dokumentumban az eszközfüggetlenség azt az elérendő helyzetet jelenti, melyben az ágens egyes funkcióinak működése nem függ bizonyos bemeneti vagy kimeneti eszközök meglététől.

     Dokumentum-objektum, dokumentum-objektum modell, Document Object Model (DOM)

     A "dokumentum-objektum" kifejezés általában az ágens által értelmezett és megjelenített adatot jelenti (azaz a dokumentumot). Az adat származhat a dokumentum-forrásból, de lehet generált is (pl. stíluslapok, scriptek vagy transzformációk segítségével), létrejöhet az ágensen belül beállított preferenciák alapján, vagy az ágensek által automatikusan elvégzett javítás eredményeképpen is. A dokumentum-objektum egyes részeit képező adatelemek előírásosan megjelennek (a HTML-nyelvben például az elemek záró- és nyitótagje között, vagy az alt, title, summary stb. attribútumok értékeként megjelenő adatelemek). A dokumentum-objektum egyéb részeit általában az ágens dolgozza fel, anélkül, hogy a felhasználónak erről tudnia kellene, ilyenek például a DTD-ben vagy egyéb sémákban meghatározott nevek, elemtípusok vagy attribútumok, illetve egyéb attribútumok - pl. a href vagy id - értékei. Ezen dokumentum előírásai többnyire a befejezett dokumentum-objektumra vonatkoznak. Néhány pont azonban (a 2.7 és 2.10 pontok) a dokumentum-objektum készítését is érintheti.

     A "dokumentum-objektum modell" az általános minta, mely az ágens dokumentum-objektumának előállítását irányítja. A különböző ágensek által alkalmazott modellek különbözőek lehetnek hatókör és végrehajtási mód tekintetében. Ez a szabvány előírja, hogy a ágensek a 2. szintű DOM specifikációban ([DOM2CORE] és [DOM2STYLE]) előírt API-felületeket alkalmazzák HTML, XML és CSS tartalom eléréséhez. Ezek a DOM API-felületek lehetővé teszik, hogy a készítők egységes módon érhessék el és módosíthassák a tartalmat szkriptnyelv segítségével (pl. JavaScript), minden nyelv esetében.

     Dokumentum karakterkészlet (Document character set)

     Az irányelvek szempontjából a dokumentum karakterkészlet (SGML-ből származó fogalom) általános karakterjelölők összessége, melyek a formátum specifikációinak függvényében megjelenhetnek a formátumot képviselő állományokban. Egy dokumentum karakterkészlete az alábbiakból tevődik ösze:

     • A "repertoár": általános karakterjelölők készlete, mint például a például a latin "A"-t vagy cirill "I"-t vagy a kínai, 'víz' jelentésű karaktert jelölő elemek.
     • Kódpozíciók: a repertoár karaktereit egyértelműen azonosító hivatkozások összessége.

     Például, a HTML 4 [HTML4] szabvány által előírt karakterkészletet a UNICODE szabvány [UNICODE] tartalmazza. Karakterkészletekről további információk találhatókCharacter Models for the World Wide Web ("A Világháló karaktermodelljei") [CHARMOD] című dokumentumban találhatók.

     Dokumentum forrás, szöveges forrás (Document source, text source), text source

     Jelen dokumentumban a "dokumentum forrás" azt az adatot jelenti, melyet a webes ágens kap, amikor lekér egy web-dokumentumot (pl. a HTTP/1.1 [RFC2616] "GET" parancs eredményeként, vagy a lokális fájlrendszeren található állomány megnyitásakor). A dokumentum forrás általában csak a ténylegesen felhasználandó átvitt anyagot jelenti, az átviteli protokoll részeként cserélt információ annak nem képezi részét. A dokumentum forrás olyan adat, mely még nem esett át a webes ágens esetleges korrekcióin (pl. hibás elemjelölés javítása). A "szöveges forrás" a dokumentum forrás szöveges részét jelenti.

     Dokumentáció (Documentation)

     A dokumentáció olyan információ, mely az ágens használatát segíti. Az ilyen információ például kézikönyvekben, telepítési utasításokban, kezelési útmutatókban és oktatócsomagokban található. A dokumentáció terjeszthető (egyes részei közreadhatók pl. CD-ROM-on, vagy a weben). A dokumentációval kapcsolatos előírásokkal kapcsolatban ld. a 12. irányelvet.

     Elem (Element), elemtípus (element type)

     Ezen dokumentum az "elem" és "elemtípus" kifejezéseket főleg az XML 1.0 szabvánnyal ([XML] 3. fejezet) egyező értelemben használja: az elemtípus a dokumentum típusdefinícióban (DTD) meghatározott, a megfelelő ágens számára értelmezhető szintaktikus összetevő. Ugyanez az értelmezés áll az XML sémákban meghatározott szerkezetekre. Jelen dokumentum azonban általánosabb értelemben is használja az "elem" kifejezést, azaz mint a tartalom típusát (pl. képanyag vagy hang), illetve logikai konstrukciót (pl. fejléc vagy felsorolás).

     Működtethető elem (Enabled element), letiltott elem (Disabled element)

     A működtethető elem olyan tartalomrészlet, melyhez a felhasználói felületen vagy API-felületeken keresztül aktiválható eljárások társulnak. Azon elemek sora, melyeket a webes ágens működésképessé tesz általában, de nem kizárólag, az éppen alkalmazott jelölőnyelvben meghatározott interaktív elemekből tevődik ki.

     Egyes elemek csak adott működési periódus idejére minősülhetnek működtethetőnek. Például, egyes elemek működése letiltható script segítségével, felhasználói közreműködés következtében. Más esetben egy elem csak bizonyos időtartamig lehet működőképes (például SMIL 1.0 [SMIL]-anyag prezentálása során). Az is lehetséges, hogy a felhasználó "csak olvasásra" üzemmódban nyitotta meg a tartalmat, mely szintén letilthatja egyes elemek működését.

     A letiltott elem olyan tartalomrészlet, mely elviekben működhet, de az adott működési periódusban éppen nem. Letiltott elem lehet például olyan menüpont, mely pillanatnyilag nem elérhető; ez többnyire "kiszürkítve" jelenik meg a képernyőn, annak jelzésére, hogy használat épp le van tiltva. A letiltott elemek általában olyan interaktív elemek, melyek csak az ágens adott futtatása idején nem elérhetők. Jelen dokumentum különbséget tesz a letiltott (átmenetileg nem működtethető) és a nem-interaktív (sosem működtethető) elemek között.

     Ezen dokumentum előírásainak értelmében a kijelölés nem minősül működő elem aktiválásának. Ld. a tartalmi fókusz definícióját.

     Megjegyzés: A működtethető és letiltott elemek a tartalom, nem pedig az ágens felhasználói felületének részei.

     Megjegyzés: Az "aktív elem" terminust ez a dokumentum nem használja, mivel az több, eltérő fogalomra utalhat, többek között: interaktív elem, működő elem, "éppen működtetett elem" (a CSS2 [CSS2], szabvány szerint például ez az :active pontos jelentése).

     Helyettesítő (tartalom) (Equivalent (for content))

     A "helyettesítő" kifejezést a Web Content Accessibility Guidelines 1.0 [WCAG10]-ban alkalmazott értelemben használja ez a dokumentum:

     Bizonyos tartalom más tartalom helyettesítője, amennyiben mindkettő lényegében ugyanazon funkciót vagy célt látja el, mikor a felhasználóhoz jut. Ezen dokumentum értelmezési környezetében a helyettesítőnek a fogyatékkal élők számára lényegében ugyanazon funkciót kell betölteni (a fogyatékosság mértékének illetve a technológiai lehetőségek függvényében), amit az eredeti tartalom ellátott volna a fogyaték nélkül élők számára.

     A helyettesítők lehetnek szöveges helyettesítők (azaz képek szöveges leírásai, hangsávok szöveges átiratai, vagy filmfelvételek párhuzamos szöveges átiratai); valamint nem szöveges helyettesítők (pl. képi sáv vagy filmfelvétel előre rögzített hangzó leírása, vagy írott szöveg [süketnéma] jelnyelven visszaadott változatának filmfelvétele).

     Minden egyes jelölőnyelv a saját mechanizmusai szerint kezeli a feltételes tartalmat, és ezek a mechanizmusok biztosítanak lehetőséget a szöveges helyettesítők közlésére is. A HTML 4 [HTML4] illetve a SMIL 1.0 [SMIL] esetében például az alt attribútumban lehetséges bizonyos elemek szöveges helyettesítőinek közlése. A HTML 4-ben lehet továbbá helyettesítőket és egyéb feltételes tartalmat közreadni attribútum értékeként (pl. a TABLE elem summary attribútumában), elem tartalmaként (pl. OBJECT az abban közölt külső tartalomra nézve, a NOFRAMES a keret tartalma, a NOSCRIPT pedig a scriptes tartalom helyettesítőjeként), vagy egyszerű folyószövegként . A helyettesítőkkel kapcsolatos további információkért ld. a Web Content Accessibility Guidelines 1.0 [WCAG10] dokumentumot és a hozzá tartozó módszertani dokumentumot [WCAG10-TECHS].

     Események, scriptek, eseménykezelő, eseménytípus (Events and scripting, event handler, event type)

     A webágensek bizonyos feladatokat akkor hajtanak végre, mikor egy-egy meghatározott típusba tartozó esemény - a felhasználói felület vagy tartalom változása, tartalom betöltése, illetve a működési környezettől származó utasítás - bekövetkezik. Egyes jelölőnyelvek lehetővé teszik adott típusú események bekövetkeztekor scriptek - úgynevezett eseménykezelők - végrehajtását. Az eseménykezelő egy az egyben adott eseményhez van rendelve, amennyiben az elemet az elemjelölő vagy a DOM az adott elemhez rendeli. A "beágyazó eseménysor" olyan programozási eljárás, amikor adott eseménykezelő bizonyos eseményt egynél több elemhez rendel. ebben az esetben az eseménykezelők nincsenek egy-az egyben hozzárendelve az események által érintett elemekhez (eltekintve attól, ha az esemény bekövetkezte egyetlen elemtől függ).

     Megjegyzés: A HTML, stíluslapok, Dokumentum-objektum Modell (DOM) és scriptek együttes használata esetén általában "dinamikus HTML"-ről vagy DHTML-ről beszélünk. Miután azonban egyetlen W3C-szabvány sem határozza meg a DHTML fogalmát, ebben a dokumentumban csak eseménykezelőkről és scriptekről van szó.

     Felhasználói utasítás (Explicit user request)

     A felhasználói utasítás bármilyen aktív közbelépés a felhasználó részéről az ágens felhasználói felületén (de nem a megjelenített tartalmon), a fókuszon vagy a kijelölésen keresztül. A felhasználói utasítás kiadható például az ágens felhasználói felületének vezérlőelemei vagy billentyűkombinációk útján.

     Felhasználói utasítás például, ha a felhasználó kimenetet vált, "igen"-nel válaszol a felhasználói felület által feltett kérdésre, az ágens működését érintő beállításokat végez, vagy a billentyűzet illetve egér segítségével kijelölést vagy fókuszt változtat.

     Megjegyzés: A felhasználó természetesen hibázhat. Előfordulhat, hogy a felhasználó véletlenül az "igen" választ jelöli meg a "nem" helyett. Ezen dokumentumban az ilyen jellegű hibák is felhasználói utasításnak minősülnek.

     Fókusz (Focus), tartalmi fókusz (content focus), kezelői fókusz (user interface focus), aktuális fókusz (current focus)

     Jelen dokumentumban a "tartalmi fókusz" kifejezés (melyet a9.1 pont ír elő) a webágens alábbi pontokban jellemzett mechanizmusára utal:

     1. A tartalomból megjelöl egy vagy zéró, működtethető vagy letiltott elemet. A fókuszban általában csak működtethető elemek lehetnek, de a fókusz letiltott elemre is irányulhat.
     2. A fókusz állapot, mely programszinten vagy a kezelőfelület útján "osztható ki" különböző működtethető elemekre. Bizonyos szabványok (pl. HTML, CSS) lehetővé teszik, hogy a fókuszban álló vagy fókuszon kívüli eseményekhez különböző eljárásokat társítsunk.
     3. Ha egy működtethető elemet fókuszba állítottunk, a továbbiakban egyéb, az adott elemhez társított eljárásokat indíthatunk be (pl. a felhasználó hivatkozást nyithat meg, vagy megváltoztathatja egy űrlap adott vezérlőelemének állapotát). Ezeket az eljárásokat beindíthatja programművelet vagy a felhasználói felületen végzett beavatkozás (pl. billentyű-művelet).

     Az felhasználói felület mechanizmusai hasonlóak lehetnek a tartalmi fókuszhoz, bár vannak eltérések a kettő között. Például a szövegszerkesztő szoftverek többnyire "írótű-kurzort" (caret) használnak, hogy jelöljék az aktuális beviteli vagy szerkesztési pont helyzetét. A kurzort állapot jellemezheti és reagálhat a beviteli eszköz kiváltotta eseményekre, de nem teszi lehetővé, hogy a felhasználó aktiválja a különböző működő elemekkel társított eljárásokat.

     A kezelői fókusz hasonlít a tartalmi fókuszra, azzal a különbséggel, hogy míg a tartalmi fókusz a tartalom elemeire irányul, addig a kezelői fókusz az ágens kezelőfelületének egy vagy zéró, bizonyos eljárással társított vezérlőelemét emelheti ki (pl. radio-gombot, szövegbeviteli mezőt vagy menüt).

     A webes ágens többféle módon emelheti ki a tartalmi fókuszt a képernyőn: szín, betűtípus, grafika és nagyítás segítségével. A tartalmi fókusz jelölhető abban az esetben is, ha tartalom visszaadásának módja beszédszintézis, ilyenkor például prozodikus elemek segítségével. A megjelenített tartalmi fókusz kiterjedése meghaladhatja a kimeneti ablak méreteit.

     Jelen dokumentum előírja, hogy minden kimenet legfeljebb egy tartalmi és egy kezelői fókusszal rendelkezzen. A dokumentum tartalmaz csak a tartalmi fókuszra, csak a kezelői fókuszra és egyidejűleg mindkettőre vonatkozó előírásokat is. Ez utóbbi esetben a "fókusz" kifejezést használja.

     Ha több kimeneti ablak működik párhuzamosan, adott pillanatban legfeljebb az egyik tartalmi vagy kezelői fókusza reagálhat beviteli eseményekre, ezt hívjuk aktuális fókusznak.

     Grafikus (Graphical)

     Jelen dokumentumban a "grafikus" kifejezés vizuális befogadáshoz megjelenített információt jelent (szöveget, ábrát, képet és animációt).

     Kiemel (Highlight)

     Ezen dokumentumban a "kiemelés" annyit tesz: hangsúlyt helyezni valamire a felhasználói felületen. Az ágens például kiemeli, hogy a tartalom mely része van éppen kijelölve vagy fókuszban. A kiemelés képi eszköze lehet a pontozott keret, aláhúzás vagy inverz színmegjelenítés. Beszédszintézishez használt kiemelési módszerek a hangmagasság vagy hangerő változtatása ("beszédprozódia").

     Kép (Image)

     Jelen dokumentumban a "kép" - akár a köznyelvben - képi úton (piktoriálisan) megjelenített tartalmat jelent. Itt azonban a fogalom csak statikus (azaz nem mozgó) vizuális információra terjed ki. Ld. továbbá az animáció meghatározását.

     Beviteli konfiguráció (Input configuration)

     A beviteli konfiguráció "kiosztás"-ok sora, mely az ágens egyes funkcióit és a felhasználói felület beviteli mechanizmusait (pl. menük, gombok, billentyűk, hangparancsok) rendeli egymáshoz. Az alapértelmezett beviteli konfiguráció az a kiosztás, mellyel a felhasználó a szoftver feltelepítése után találkozik; az erre vonatkozó dokumentációs előírásokat a 12.3 pont tartalmazza. A beviteli konfigurációt befolyásolhatják a tartalom készítője által beállított kiosztások (például a HTML 4 [HTML4] accesskey attribútumán keresztül.)

     Interaktív elem (Interactive element), nem-interaktív elem (non-interactive element),

     Az interaktív elem olyan tartalomrészlet, melyhez, specifikációtól függően, különböző eljárások társíthatók, s melyeket a felhasználó vagy a program közbelépése hajthat végre. A HTML 4 [HTML4] interaktív elemei például a következők: hivatkozások, image map, űrlapok, elemek kitöltött longdesc attribútummal, valamint egyéb elemek az azokkal egy az egyben társított eseménykezelőkkel(pl. "on" értéket tartalmazó attribútumokkal). Adott elem interaktivitása a mindenkori alkalmazhatóság függvénye. A nem-interaktív elem olyan elem, amely a vonatkozó szabvány értelmében nem társítható eljárásokkal. Jelen dokumentum feltételezi, hogy bizonyos interaktív elemek időlegesen működtethető elemnek minősülnek. Nem interaktív elemek sosem minősülhetnek működtethetőnek.

     Természetes nyelv (Natural language)

     A természetes nyelv beszélt, írott vagy jelelt emberi nyelv, mint például a francia, a japán, vagy az amerikai jelnyelv. A weben a tartalom természetes nyelvét a HTTP fejléc vagy elemjelölés azonosíthatja. Ilyen lehet például a HTML 4 ([HTML4] 8.1 fejezet)lang attribútuma, vagy az XML 1.0 ([XML]) 2.12 fejezetében leírt xml:lang, a hivatkozásoknál a hreflang a HTML 4-ben ([HTML4] 12.1.5 fejezet), a HTTP Content-Language fejléc ([RFC2616]14.12 fejezet), és az Accept-Language előírás-fejléc (request header) ([RFC2616] 14.4 fejezet). Ld. még az írásrendszer (script) definícióját.

     Normatív (Normative), informatív (Informative)

     Ha valami "normatív", annak teljesülnie kell a megfelelés érdekében (annak figyelembevételével, hogy ezen dokumentumnak való megfelelés többféle jólformáltsági feltételsor teljesítésével érhető el). Ha valami informatív (vagy időnként nem előírásos), az sosem feltétele a megfelelésnek.

     Működési környezet, operációs rendszer, rendszerkörnyezet (Operating environment)

     A működési környezet az a rendszerkörnyezet, mely a webes ágens működését felügyeli, legyen az operációs rendszer vagy programnyelvi környezet, mint például a Java.

     Felülbírál (Override)

     Ezen dokumentumban a "felülbírálni" azt jelenti, hogy bizonyos beállítások vagy eljárások paraméterei elsőbbséget élveznek másokhoz képest. Az előírások rendszerint abból indulnak ki, hogy a felhasználói beállítások a mérvadók a közreadó vagy az ágens alapértelmezett beállításaihoz képest. A beállítások általában többféle értéket vehetnek fel (pl. a felhasználó dönthet a kék mellett a piros vagy sárga rovására), ugyanakkor kétértékű választást is jelenthetnek (pl. a szöveges tartalom villogásának ki- vagy bekapcsolása).

     Térkitöltő (Placeholder)

     A térkitöltő a webágens által generált tartalom, mellyel az eredeti tartalom helyettesíthető. A térkitöltő keletkezhet felhasználói beállítás eredményeként is (pl. a képek megjelenítésének letiltásakor) vagy tartalom kijavításával (pl. ha egy hivatkozott kép nem található). Térkitöltő lehet bármilyen típusú tartalom, például szöveg, képek vagy hangjelzés.

     Plug-in

     A plug-in az ágens - de nem a tartalom - részeként futó program. A felhasználók általában dönthetnek arról, hogy adott ágensen belül futtatnak-e plug-ineket.

     Vonatkozási pont (Point of regard)

     A vonatkozási pont a megjelenített tartalom része, melyre adott pillanatban a felhasználó figyelme irányul. A vonatkozási pont kiterjedése sokféle lehet. Lehet például pontszerű (pl. hangzó változat egy pillanata, vagy a kurzorpozíció grafikus megjelenítésnél); szövegszakasz (pl. fókuszált szöveg); vagy kétdimenziós terület (pl. sík grafikus felületen megjelenített tartalom). A vonatkozási pont az esetek többségében a kimeneten található, bár kiterjedése mind időben, mind térben meghaladhatja a kimenetét (ld. a megjelenített tartalom definícióját a kimenet méreteivel kapcsolatban). A vonatkozási pont adott időpillanatra is utalhat az időben változó tartalomfajták esetén (pl. csak hangzó anyag). Az ágensek többféleképp határolhatják be a vonatkozási pontot, például a kimeneti ablak tartalomhoz viszonyított helyzete, tartalmi fókusz vagy kijelölés útján. A vonatkozási pont stabilitásával az 5. Irányelv és a 9.4 pontfoglalkozik.

     Profil (Profile)

     A profil felhasználói preferenciák összessége, mely tartósan érvényes és azonosítható, s mely az ágens beállításánál használható. Preferenciák lehetnek beviteli konfigurációk, stílusok és természetes nyelvi beállítások. Több felhasználót azonosítani képes működési környezetek estében a profilok segítik belépéskor az egyéni beállítások gyors elérését. A profilok megoszthatók felhasználók között. A platformfüggetlen profilok akkor hasznosak, ha adott ágenst többféle platformon alkalmazunk.

     Felszólítás (Prompt)

     Jelen dokumentumban a "felszólítás" felhasználói bevatkozás kérését jelenti. Az ágensnek ajánlatos lehetővé tenni a felszólítások módjának beállítását. X funkció esetében például beiktatható a "mindig kérj megerősítést X végrehajtása előtt" vagy "sose kérj megerősítést X végrehajtása előtt", vagy "sose hajtsd végre X-et, de mindig figyelmeztess, ha sor kerülhetne rá" illetve "sose hajtsd végre X-et és ne is figyelmeztess, ha sor kerülhetett volna rá".

     Tulajdonságok, értékek és alapértelmezett értékek (Properties, values and defaults)

     Az ágens a dokumentumok megjelenítésénél formázási algoritmusokat és stílusinformációt rendel a dokumentum elemeihez. A formázás módjai több tényezőtől függhetnek, például a megjelenítés végpontjától: képernyő, papír, braille-kijelző vagy hordozható eszköz. Stílusinformáció (pl. betűtípusok, színek vagy mesterséges beszédprozódia) származhat magukból az elemekből (pl. a HTML egyes font- vagy szövegszakasz-elemei), stíluslapokból, vagy az ágens beállításaiból. Jelen dokumentum értelmezése szerint minden formázási- vagy stílusvariánst adott tulajdonság határoz meg és minden tulajdonság adott esetben egy bizonyos értéket ölthet, mégpedig lehetséges értékek kötött halmazából. Jelen dokumentumban a "tulajdonság" kifejezés mindig a CSS 2 ([CSS2]) szabvány 3. fejezetében meghatározottakat jelenti. A "stílus" ebben a dokumentumban stílusfüggő tulajdonságok adott készletét jelenti. Adott tulajdonsághoz az ágens installálásakor automatikusan rendelt értékek minősülnek alapértelmezettnek.

     Felismer (Recognize)

     A dokumentumok készítői többféleképpen jelölhetik az információt, például elemjelölő nyelvek, stíluslap-nyelvek, scriptnyelvek és protokollok szemantikája útján. Ha az információ jelölése lehetővé teszi, hogy azt az ágens egyértelműen értelmezze, akkor az ágens "felismeri" az információt. A HTML szabványban például a H1 tag használható a címsor kiemelésére, és ezáltal az összes HTML-es ágens címsorként ismeri fel az így jelölt tartalomrészt. Ha a dokumentum készítője ellenben csak vizuális hatással emeli ki a címsort (pl. nagyobb betűméret), akkor olyan jelölésmódot választott, mellyel az ágens nem fogja címsorként felismerni a kérdéses tartalomrészt.

     Jelen dokumentum egyes előírásai tekintettel vannak például a tartalomrészlet által betöltött szerepre, a tartalomrészek egymáshoz való viszonyára, az időzítési viszonyokra és egyéb, a dokumentum készítőjétől várt információra. Ezek az előírások csak akkor alkalmazhatók, ha a készítő az ágens számára felismerhető formában közölte a szükséges információt. További információ az alkalmazhatóságról a megfelelésről szóló fejezetben található.

     A gyakorlatban az ágensek nagymértékben függnek a dokumentumok készítői által az elemjelölő- vagy stílusnyelvben közölt adatoktól. Másrészt azonban egyes eljárások, stílusok, scriptben kódolt utasítások vagy nem azonosítható XML-névtérben való elemjelölés esetleg nem felismerhetők az ágensek számára. A Módszertani dokumentumban [UAAG10-TECHS] található azon elemjelölők listája, melyek befolyásolhatják a használhatóságot és az ágensek számára biztosan felismerhetők.

     Megjelenített/visszaadott tartalom (Rendered content), megjelenített/visszaadott szöveg (rendered text)

     A megjelenített/visszaadott tartalom a tartalom azon része, melyet az ágens a felhasználó látása vagy hallása által feldolgozható formában ad vissza (jelen dokumentum csak a látást és hallást veszi figyelembe). Bármilyen lehetséges hatást kiváltó tartalom, mely ezen érzékek útján felfogható, megjelenített/visszaadott tartalomnak minősül. Ide értendő a betűtípus, a képi elemek, stíluslapok, scriptek, vagy bármi más, mely az ágensben való feldolgozás után látható vagy hallható hatást eredményez.

     A "megjelenített szöveg" olyan szöveges tartalmat jelent, mely a magukat a karaktereket reprezentáló információt adja vissza, akár vizuálisan, akár mesterséges beszéd útján.

     Jelen dokumentum értelmezési körében a láthatatlan tartalom olyan meg nem jelenített tartalom, mely ugyanakkor befolyásolhatja más tartalom grafikus megjelenítését. Ehhez hasonlóan a néma tartalom olyan meg nem szólaltatott tartalom, mely kihat más tartalom hangzó visszaadására. Sem a láthatatlan, sem a néma tartalom nem minősül megjelenítettnek.

     Pótlás-tartalom (Repair content), pótlás-szöveg (repair text)

     A "pótlás" az ágens által bizonyos hibahelyzetek kiküszöbölése érdekében generált tartalom. A "pótlás-szöveg" ennek szöveges része. A pótlás-tartalom generálására a következő hibahelyzetek esetében lehet szükség:

     • hibás vagy hiányos tartalom (pl. rosszul formált elemjelölés, érvénytelen elemhasználat vagy az adott formátum által megkövetelt, de hiányzó feltételes tartalom);
     • a tartalom feldolgozásához vagy megjelenítéséhez szükséges források hiánya (pl. az ágens nem rendelkezik adott betűtípus-családdal, ezért bizonyos karaktereket nem tud megjeleníteni, vagy nem kezeli a használt scripting-nyelvet).

     Ez a dokumentum nem írja elő, hogy az ágensek a dokumentum objektumba ágyazzák a pótlást. Azonban az esetleg a dokumentum objektumba ágyazott pótlás-tartalomnak teljesítenie kell a Web Content Accessibility Gudelines 1.0-ban [WCAG10] előírásait. A webes tartalommal és szoftverrel kapcsolatos tartalomjavítási kérdésekről több a "Techniques for Authoring Tool Accessibility Guidelines 1.0" [ATAG10-TECHS] dokumentumban található.

     Script

     Jelen dokumentumban a "script" szinte mindig dinamikus web-tartalom előállításához használatos programnyelvet jelent.

     Előfordulhat, hogy az ágens nem vagy nem jól ismeri fel a scriptnyelvben kódolt információt. Nem szükségszerű például, hogy az ágens felismerje, hogy az adott script végrehajtása esetén az faktoriális műveletet hajt végre. A scriptben tárolt információ a scriptnyelv alkalmazása, vagy ismert programkönyvtár révén válhat felismerhetővé (pl. az ágens várhatólag tudja értelmezni azt, ha script utasítására nyílik meg egy kimeneti ablak, illetve indul tartalom letöltése).

     (Ford. megj.: A magyar változatban a poliszém "script" meghatározását kettévágtam: "script" - (programnyelv) és "írásrendszer" kifejezésekre)

     Írásrendszer (Script)

     A természetes nyelven írott tartalomrészekkel foglalkozó pontokban az "írásrendszer" a Unicode [UNICODE]-szabvány értelmezésében használatos, azaz "Olyan szimbólumok összessége, mely szöveges információt reprezentál egy vagy több írásrendszerben."

     Kijelölés (Selection), aktuális kijelölés (current selection)

     Jelen dokumentumban a "kijelölés" azt a módot jelenti, amellyel az ágens megkülönböztet egy adott tartalomrészletet (mely akár üres is lehet). A kijelölhető tartalomtípusok általában szöveges tartalomra korlátozódnak (azaz egy vagy több szövegtöredékre). Bizonyos ágenseknél a kijelölés lehetséges értéke a dokumentum struktúrájától függ.

     A képernyőn megjelenítve a kijelölt rész többféle módon emelhető ki: színek, betűtípusok, grafikus elemek vagy nagyítás útján. A kiemelés mesterséges beszéd esetén is lehetséges, például a prozodikus elemek a szokásostól eltérő alkalmazásával. A megjelenített kijelölés kiterjedése meghaladhatja a kimenet méretét.

     Kijelölésre számos művelet végrehajtásához lehet szükség, például kivág-beilleszt funkciókhoz, vagy kérdés tárgyát képező elem azonosításához, vagy pedig a vonatkozási pont meghatározásához.

     A kijelölés állapot, mely programszinten vagy a kezelőfelület útján "osztható ki" különböző működtethető elemekre.

     Jelen dokumentum előírásai szerint minden kimeneten egyidejűleg legfeljebb egy kijelölés alkalmazható. Ha egyidejűleg több kimenettel dolgozunk, ezek közül egyszerre legfeljebb egyre irányulhatnak az input műveletek, ez tartalmazza az aktuális kijelölést.

     Ld. a "Kijelölés" típusjelölőről szóló részt, a kijelölés alkalmazásáról és a kapcsolatos megfelelési kérdésekről.

     Megjegyzés: Bizonyos ágensek esetében a kijelölési mechanizmus a felhasználói felület bizonyos információ-körének megjelölésére is használatos. Jelen előírások viszont csak a tartalom kijelölésével foglalkoznak.

     Soros hozzáférés (Serial Access) , lépésenkénti navigáció (sequential navigation)

     A soros hozzáférés a megjelenített tartalom egydimenziós elérését jelenti. Ilyen például a hangfolyam hallgatása, videóanyag nézése (mindkettő egy idődimenziót implikál), vagy több sornyi szöveg olvasása egysoros Braille-kijelzőn (egy térdimenzió). Sok vak felhasználó számára csak a soros hozzáférés lehetséges a hangban, mesterséges beszéddel vagy Braille-írással visszaadott tartalomhoz.

     A "lépésenként navigáció" azt jelenti, hogy a navigáció előre meghatározott elemek érintése útján lehetséges (például adott dokumentum működtethető elemein, sorok és oldalak egymásutánján, vagy menük hierarchikus szerkezetén keresztül). A lépésenkénti navigáció azt jelenti, hogy nem lehet egy sorozat egyik pontjáról szabadon egy másikra ugrani, ellentétben a direkt vagy strukturált navigációval (ezekről bővebben ld. a 9. irányelvet ). Egyes vak vagy mozgáskorlátozott felhasználók lépésenként tudnak navigálni a tartalomban (pl. grafikusan megjelenített hivatkozásokon keresztül, kisegítő technológiai eszköz segítségével vagy anélkül). A lépésenkénti navigáció azoknak fontos, akik nem tudnak vizuálisan végigpásztázni a tartalmon, a környező információt is feldolgozva, vagy azok számára, akik számára a tartalom nem ismert. A strukturált navigációs tér kiterjedése több tényező függvénye, ilyen az elemtípus (pl. csak hivatkozásokon lehetséges a továbblépés), a tartalom felépítése (pl. címsorról címsorra), és az adott navigációs környezet (pl. ha táblázaton belül vagyunk épp, akkor tudunk lépegetni a cellák között).

     Támogat (support), kezel/alkalmaz (implement), megfelel (conform)

     Ebben a dokumentumban a "támogat", "kezel/alkalmaz" és "megfelel" kifejezések mind azt jelentik, amire az ágensnek a fejlesztők szándékai szerint képesnek kell lenni - de különböző fokon és részletességgel utalnak arra. Az ágens "támogathat" bizonyos objektumtípusokat, mint pl. "képek" vagy "japán nyelv". "Kezel" bizonyos specifikációkat (pl. a PNG vagy SVG képformátumot vagy adott scriptnyelvet), vagy adott API-felületet (pl. DOM API), ha a programozás során felkészítették az adott specifikációk használatára. Az ágens akkor "felel meg" adott szabályozásnak, ha kezelni képes a jellemzőit és kielégíti annak megfelelési kritériumait.

     Szinkronizál (Synchronize)

     Ezen dokumentumban a szinkronizálás két vagy több közvetítő komponens közötti időkoordináció megvalósítását jelenti (pl. a képi sáv és a feliratok között, vagy több különböző sáv között egy multimédiás bemutatóban). A weben publikálókra nézve a szinkronizálás azt jelenti, hogy elegendő adatot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy azt az ágens megfelelő idő-koordinációval jelenítse meg. A fejlesztők például ügyeljenek arra, hogy a feliratszöveg adott részlete ne legyen se túl rövid, se túl hosszú, és a vizuális sáv megfelelő hosszúságú szakaszához legyen rendelve. Az ágensek fejlesztői számára a szinkronizálásra vonatkozó előírás azt jelenti, hogy lehetővé kell tenni a tartalom megfelelő idő-koordinációval való megjelenését, mégpedig lehetséges körülmények egész sorának figyelembevételével. Ezek a körülmények lehetnek technológiai megkötések (pl. kisméretű, csak-szöveget feldolgozó kijelzők), felhasználói korlátok (lassú olvasási sebesség, nagy betűméret, fokozott igény a gyorskereső funkciókra), valamint a hozzáférhetőség szempontjából nem optimális tartalom.

     Szöveg (Text)

     Az irányelvek szempontjából a "szöveg" adott elemjelölő nyelvvel létrehozott dokumentum karakterkészlete által meghatározott elemek sorozata. A szövegekkel kapcsolatban bővebb információ található a "Character Model for the World Wide Web " [CHARMOD] című dokumentumban.

     Megjegyzés: A dokumentum ezen kívül számos, különálló jelentéssel bíró terminusában előfordulhat még a "szöveg" szó: párhuzamos szöveges átirat, nem-szöveges tartalom, szöveges tartalom, nem-szöveges elem, szöveges elem, szöveges helyettesítő, szöveges átirat.

     Szöveges tartalom (text content), nem-szöveges tartalom (non-text content), szöveg-elem (text element), nem-szöveges elem (non-text element), szöveges helyettesítő(text equivalent), non-text equivalent (nem-szöveges helyettesítő)

     Jelen értelmezésben a "szöveg-elem" szöveg-karaktereket ad a tartalomhoz vagy a felhasználói felülethez. Mind a "Web Content Accessibility Guidelines 1.0" [WCAG10], mind jelen dokumentum értelmezése szerint a szöveg-elemek olyan szöveget eredményeznek, mely vizuálisan megjeleníthető, vagy visszaadható mesterséges beszédben, illetve Braille-írás útján. Ez minimum három felhasználócsoport munkáját könnyíti meg:

     1. a vizuálisan megjelenő szöveg a siket, de olvasni tudó felhasználókét;
     2. a mesterséges beszéd a vak, de beszédszintetizátort alkalmazni tudókét;
     3. a Braille a vak (esetleg siket és vak), de Braille-írást ismerő felhasználókét.

     A szöveg-elem tartalmazhat szöveges és nem szöveges adatot. Lehet benne például elemjelölés, mely vonatkozhat stílusra (pl. betűméretre vagy színre), esetleg struktúrára (pl. címsorok szintjei); vagy egyéb értelmű jelölés. A szövegelem lényegi funkciójának meg kell maradnia még akkor is, ha a stílusinformáció elvész a megjelenítés során.

     Előfordulhat, hogy az ágensnek fel kell dolgozni a szöveg-elemet, hogy kinyerje belőle a szöveg-karaktereket. Lehet például, hogy az elemjelölésből áll, kódolt vagy tömörített, vagy bináris formában beágyazott szöveget tartalmaz (pl. JPEG).

     A "szöveges tartalom" egy vagy több szöveg-elemből álló tartalom. A "szöveges helyettesítő" (a tartalomban vagy a felhasználói felületen) egy vagy több szöveg-elemből álló helyettesítő. A szöveges helyettesítő általában a formátumok által használt feltételes tartalmi mechanizmusokban fordul elő.

     A "nem-szöveges elem" olyan elem (a tartalomban vagy a felhasználói felületen), melyet nem jellemeznek a szöveg-elem tulajdonságai. A "nem-szöveges tartalom" egy vagy több nem-szöveges elemből álló tartalom. A "nem-szöveges helyettesítő" egy vagy több, nem-szöveges elemből álló helyettesítő (a tartalomban vagy a felhasználói felületen).

     Szövegmintázat (Text decoration)

     A szövegmintázat bármilyen megjelenítési hatás lehet, melyet az ágens vizuálisan visszaadott szövegre tud alkalmazni, de amely nem követeli, hogy megváltozzon a dokumentum megjelenése (azaz nem kell azt újraformázni, ha a mintázatot alkalmazzuk vagy eltávolítjuk). A mintázatok jelenthetnek aláhúzást, felülvonást vagy áthúzást.

     Szöveges átirat (Text transcript)

     A szöveges átirat hangzó információ szöveges helyettesítője (pl. csak hangzó anyagé vagy film illetve egyéb animáció hangsávjáé). Mind a nyelvi szavakat, mind a nem nyelvi hangokat (pl. hanghatások) visszaadja szövegesen. A szöveges átirat a halláskárosultak, illetve az hanganyagot lejátszani nem tudó felhasználók számára is hozzáférhetővé teszi a hangzó információt. A szöveges átiratokat kézzel készítik, bár röptében is alkothatók (pl. hang-szöveg konvertálók). Ld., még a felirat és a párhuzamos szöveges átirat meghatározásait..

     Felhasználói ágens (User agent)

     Az irányelvekben kétféleképpen használjuk ezt a kifejezést:

     1. A szoftver- és dokumentációs összetevők együttese, melyek együtt kielégítik jelen dokumentum előírásait. Ez az általánosabb jelentés a szövegben, és az ellenőrző pontok mindig ezt használják.
     2. Olyan szoftver, mely webes tartalmat tölt be és jelenít meg a felhasználó számára. A felhasználói ágens lehet tehát web-böngésző, médialejátszó, plug-in és egyéb programok - ideértve a kisegítő technológiai eszközöket is - melyek segítségével web-tartalom használható.

     Ford. megjegyzés: a "user agent" teljesen pontos fordítása ez lenne: "felhasználói ágens". Az egyszerűség kedvéért azonban a szövegben többnyire az ágens kifejezést használjuk (az ágens szó semmilyen más értelemben nem fordul elő a magyar szövegben).

     A web-ágens alapértelmezett stílusai (User agent default styles)

     A web-ágens alapértelmezett stílusai a közreadó vagy felhasználó által beállított értékek híján alkalmazandó stílus-tulajdonság értékek. Egyes elemjelölő nyelvek előírnak a formátumra nézve alapértelmezett megjelenítési módot, mások nem. Az XML 1.0 [XML]-szabvány például önmagában nem ad semmiféle megjelenítési támpontot. A HTML 4 [HTML4] nem társít alapstílust a HTML-dokumentumokhoz, a CSS 2 [CSS2] viszont egy alapértelmezett stíluslap-minta használatát ajánlja a HTML 4-hez, mely az általános gyakorlaton alapul.

     Felhasználói felület, kezelőfelület (User interface), felhasználói felület vezérlőelemei (user interface control)

     A felhasználói felület itt lehet:

     1. Az ágens felhasználói felülete, tehát a vezérlők (azaz menük, gombok, párbeszédablakok és egyéb beviteli vagy kimeneti összetevők), és a mechanizmusok (pl. kijelölés és fókusz), amelyek az ágenssel együtt "jönnek", és nem a tartalom részei.
     2. A tartalom "felhasználói felülete", azaz a tartalom részét képező működtethető elemek, mint például az űrlapvezérlők, hivatkozások és appletek.

     A szövegben csak akkor különböztetjük meg a kettőt, ha az szükséges az egyértelműséghez. További információért ld. a tartalomra és ágensre együttesen vonatkozó előírásokról szóló részt.

     A "felhasználói felület vezérlőeleme" kifejezés a tartalom vagy az ágens felületének összetevőire utal, ahol szükséges, elválasztva a kettőt.

     Felhasználói stílusok (User styles)

     A felhasználói stílusok stílus-tulajdonság értékek, melyeket a felhasználói felületen, felhasználói stíluslapokban vagy egyéb beavatkozás útján lehet megadni.

     Nézet (view), kimeneti ablak, kimenet (viewport)

     A webágens a tartalmat egy vagy több kimeneti ablakon keresztül jeleníti meg. Kimenetek lehetnek ablakok, keretek, papírdarabok, hangszórók és kivetítő eszközök. Adott kimeneti ablak magában foglalhat további kimeneteket (pl. beágyazott kereteket). A felhasználói felület vezérlőelemei, mint például az üzenetablakok, menük, figyelmeztetések nem minősülnek kimenetnek.

     A grafikus és tapintható kimeneti ablakokat két térbeli dimenzió jellemzi. Egyes kimeneteknek viszont időbeli jellemzői lehetnek, például melyekkel hangot, beszédet, animációt vagy filmfelvételt közlünk. Ha a visszaadott tartalom időbeli vagy térbeli paraméterei meghaladják a kimenetét, a felhasználói felület különböző mechanizmusokat alkalmaz az éppen a kimeneti ablakon kívülre eső tartalomrészlethez való hozzáférés biztosításra, például görgetősávokat, gyorskereső kapcsolókat, stb. Ezekre akkor lehet szükség, ha a felhasználó egy hosszabb dokumentumnak csak egy részletét látja a kisebb grafikus kimeneten, vagy hangzó tartalom bizonyos részét már lejátszotta.

     Ha több kimeneti ablak működik párhuzamosan, azok közül az adott pillanatban mindig csak egy lehet az aktuális fókuszban. Ezt a kimenetet kiemeléssel meg kell különböztetni a többitől.

     Az ágensek többféleképpen jeleníthetik ugyanazon tartalmat, minden egyes megjelenítés a tartalom egy-egy nézete. Adott ágens például lehetővé teheti, hogy a felhasználó megtekinthesse a teljes dokumentumot, avagy csak a címsorok listáját. Ez a két lehetőség a dokumentum két különböző nézetét alkotja.

     Csak képi anyag (Visual-only presentation)

     A csak képi anyag a kizárólag - egyidejűleg vagy egymás után megjelenített - képi sávokból álló tartalom. Ilyen például egy némafilm.

     Képi sáv (Visual track)

     A képi objektum kizárólag grafikus kimeneten megjelenített tartalom. Ilyen lehet például egy ábra, szöveg és filmfáljok vagy animációk vizuális részei. A képi sáv olyan képi objektum, mely lehet önmagában prezentálható anyag vagy annak része. A képi sáv nem feltétlenül felel meg egy konkrét fizikai vagy szoftver-objektumnak.

     Hangos böngésző (Voice browser)

     Az "Introduction and Overview of W3C Speech Interface Framework" [VOICEBROWSER] című dokumentumból: "A hangzó böngésző olyan eszköz (hardver vagy szoftver), mely értelmezi a hangkimenetű elemleíró nyelveket, és azok alapján hangzó kimenetet alkot, ezen kívül pedig esetleg elfogad egyéb kimeneti és beviteli csatornákat is."

     Web-forrás, web-dokumentum (Web-resource)

     Ezt a kifejezést itt a Web Characterization Terminology and Definitions Sheet [WEBCHAR] című dokumentummal összhangban használjuk, azaz bármi web-forrás, ami Uniform Resource Identifier (URI, Egységes forrásazonosító) segítségével azonosítható, ld. a RFC 2396 [RFC2396] szabályozást.

     5. Hivatkozások

     Bármely W3C-szabályozás legfrissebb változata megtalálható a W3C Technikai Jelentések Technical Reports című listában a http://www.w3.org/TR/ címen. Az alábbiakban felsorolt specifikációk közül egyeseknek újabb változatai jelenhettek meg jelen dokumentum elkészülte óta.

     Megjegyzés: A szögletes zárójelben található rövidítések linkjei (pl. "[HTML4]") ennek a fejezetnek a megfelelő pontjaira mutatnak. A rövidítések az elemjelölésben is hivatkozásként vannak meghatározva. A normatív hivatkozásokat szintén elemjelölés emeli ki és azonosítja.

     5.1 Hogyan hivatkozzunk erre a dokumentumra?

     Erre a szabályozásra (és bármely W3C-dokumentumra kétféleképpen lehet hivatkozni.

     1. A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0." (a Felhasználói ágensek hozzáférhetőségi irányelvei 1.0 angol nyelvű eredetije) adott változatára. Ilyenkor az "jelen változat"-ra mutató egységes forrásazonosítót (URI) használjuk: http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217/.
     2. A "User Agent Accessibility Guidelines 1.0." (a Felhasználói ágensek hozzáférhetőségi irányelvei 1.0 angol nyelvű eredetije) mindenkori legfrissebb változatára. Ilyenkor a "legfrissebb változat"-ra mutató egységes forrásazonosítót (URI) használjuk, mely a sorozat mindenkori legújabb elemére mutat: http://www.w3.org/TR/UAAG10/.

     Az esetek túlnyomó többségében ajánlatos a dokumentum meghatározott verziójára hivatkozni (akár név, akár link formájában). A W3C gondoskodik arról, hogy az mindig elérhető lesz, eredeti formájában, eredeti helyén. Az ajánlás elején megtalálhatók a korrekt hivatkozáshoz szükséges alapvető leíró adatok (cím, létrehozás dátuma, a verziót azonosító URI, az összeállítók neve és a vonatkozó szerzői jogi információ).

     Készíthető XHTML 1.0 [XHTML10] paragrafus a megfelelő hivatkozási adatokkal:

     <p>
     <cite><a href="http://www.w3.org/TR/2002/REC-UAAG10-20021217/">
     "User Agent Accessibility Guidelines 1.0,"</a></cite>
     I. Jacobs, J. Gunderson, E. Hansen, eds.,
     W3C Recommendation, 17 December 2002.
     The <a href="http://www.w3.org/TR/UAAG10/">latest
     version</a> of this document is available at
     http://www.w3.org/TR/UAAG10/.</p>
     

     A dokumentumra való általános hivatkozásnál (ahol nem feltétlenül szükséges a stabil elérhetőség és pontos hivatkozási pontok), célszerű mindig a legfrissebb változatra hivatkozni.

     A megfelelési nyilatkozat készítésének helyes módjával több fejezeten keresztül foglalkozunk. A formátumszabványok készítőinek ezen kívül ajánlatos elolvasni a "UAAG 1.0 előírások egyéb szabványokban" című részt.

     5.2 Normatív hivatkozások

     Ebbe a felsorolásba akkor kerül bele egy dokumentum, ha az UAAG 1.0 valamely ellenőrző pontja:

     • legalább egy hivatkozást tartalmaz az adott dokumentumban megfogalmazott definícióra, vagy
     • előírja az adott dokumentum (vagy egyes részeinek) való megfelelést.

     Ezen kívül informatívként is felvett hivatkozások is előfordulhatnak ebben a részben.

     [CSS1]

     "Cascading Style Sheets (CSS1) Level 1 Specification" ("Lépcsőzetes stíluslapok (CSS1) 1. szintű szabályozás"), készítők: B. Bos, H. Wium Lie; 1996. december 17., revízió: 1999. jannuár 11. A W3C Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1999/REC-CSS1-19990111.

     [CSS2]

     "Cascading Style Sheets, level 2 (CSS2) Specification," ("Lépcsőzetes stíluslapok 2. szint (CSS2) Szabályozás"), készítők: B. Bos, H. Wium Lie, C. Lilley és I. Jacobs; 1998. május 12. A W3C Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1998/REC-CSS2-19980512/.

     [DOM2CORE]

     "Document Object Model (DOM) Level 2 Core Specification," ("Dokumentum-objektum modell (DOM) 2. szintű alapszabályozás"), készítők: A. Le Hors, P. Le Hégaret, L. Wood, G. Nicol, J. Robie, M. Champion, S. Byrne; 2000. november 13. This W3C Recommendation is http://www.w3.org/TR/2000/REC-DOM-Level-2-Core-20001113/.

     [DOM2STYLE]

     "Document Object Model (DOM) Level 2 Style Specification," ("Dokumentum-objektum modell (DOM) 2. szintű stílus-szabályozás"), készítők: V. Apparao, P. Le Hégaret, C. Wilson; 2000. november 13. This W3C Recommendation is http://www.w3.org/TR/2000/REC-DOM-Level-2-Style-20001113/.

     [INFOSET]

     "XML Information Set," ("XML Információs Szet"), készítők: J. Cowan és R. Tobin; 2001. október 24. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2001/REC-xml-infoset-20011024/.

     [RFC2046]

     "Multipurpose Internet Mail Extensions (MIME) Part Two: Media Types," ("Többfunkciós Internet elektronikuslevél-kiterjesztések (MIME) Második rész: Média-típusok"), készítők: N. Freed, N. Borenstein; 1996. november.

     [RFC2119]

     "Key words for use in RFCs to Indicate Requirement Levels," ("Az előírás-szinteket jelző kulcsszavak RCF-ekben"), készítette: S. Bradner; 1997. március.

     [RFC2396]

     "Uniform Resource Identifiers (URI): Generic Syntax," ("Egységes forrásazonosítók (URI): Általános szintaxis"), készítette: T. Berners-Lee, R. Fielding, L. Masinter; 1998. augusztus.

     [WCAG10]

     "Web Content Accessibility Guidelines 1.0," ("Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvek 1.0"), készítette: W. Chisholm, G. Vanderheiden, és I. Jacobs; 1999. május 5. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1999/WAI-WEBCONTENT-19990505/.

     [XML]

     "Extensible Markup Language (XML) 1.0 (Second Edition)," (Bővíthető elemjelölő-nyelv (XML) 1.0 (Második kiadás)"), készítette: T. Bray, J. Paoli, C.M. Sperberg-McQueen; 2000. október 6. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2000/REC-xml-20001006.

     5.3 Informatív hivatkozások

     Az alábbi listában felsorolt hivatkozások alkalmasak a 6. és 8. irányelvegyes pontjainak való megfeleléshez.

     [AT1998]

     The Assistive Technology Act of 1998 ("Kisegítő technológiákra vonatkozó törvény (1998, USA)").

     [ATAG10]

     "Authoring Tool Accessibility Guidelines 1.0,"("Szerkesztő eszközök hozáférhetőségi irányelvei 1.0"), készítette: J. Treviranus, C. McCathieNevile, I. Jacobs és J. Richards; 2000. február 3. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2000/REC-ATAG10-20000203/.

     [ATAG10-TECHS]

     "Techniques for Authoring Tool Accessibility Guidelines 1.0,"("Szerkesztő eszközök hozáférhetőségi irányelvei 1.0, Módszertani dokumentum"), készítette: J. Treviranus, C. McCathieNevile, J. Richards; 2002. október 29. A W3C-tájékoztató elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/NOTE-ATAG10-TECHS-20021029/.

     [CHARMOD]

     "Character Model for the World Wide Web," ("A Világháló karaktermodellje"), készítette: M. Dürst és F. Yergeau; 2002. április 30. A tervezet elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/WD-charmod-20020430/. A legfrissebb változat elérhetősége: http://www.w3.org/TR/charmod/.

     [DOM2HTML]

     "Document Object Model (DOM) Level 2 HTML Specification," ("Dokumentum objektum-modell (DOM) 2. szintű HTML-szabályozás"), készítette: J. Stenback, P. Le Hégaret, A. Le Hors; 2002. november 8. Az előterjesztett ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/PR-DOM-Level-2-HTML-20021108/. A legfrissebb változat elérhetősége: at http://www.w3.org/TR/DOM-Level-2-HTML/.

     [HTML4]

     "HTML 4.01 Recommendation," ("HTML 4.01 Ajánlás" ), készítette: D. Raggett, A. Le Hors és I. Jacobs; 1999. december 24. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1999/REC-html401-19991224/.

     [MATHML20]

     "Mathematical Markup Language (MathML) Version 2.0," ("Matematikai Jelölőnyelv (MathML) 2.0 verzió"), készítette: D. Carlisle, P. Ion, R. Miner, N. Poppelier, et al.; 2001. február 21. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2001/REC-MathML2-20010221/.

     [PNG]

     "PNG (Portable Network Graphics) Specification 1.0," ("Hordozható hálózati grafikai szabvány, 1.0"), készítette: T. Boutell; 1996. okótber 1. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/REC-png.

     [RDF10]

     "Resource Description Framework (RDF) Model and Syntax Specification," (Forrásleírási keretrendszer (RDF) Modell és szintaxis"), készítette: O. Lassila, R. Swick, 1999. február 22. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1999/REC-rdf-syntax-19990222/.

     [RFC2616]

     "Hypertext Transfer Protocol — HTTP/1.1," ("Hypertext átadási protokoll" HTTP/1.1"), készítette: J. Gettys, J. Mogul, H. Frystyk, L. Masinter, P. Leach, T. Berners-Lee; 1999. június

     [RFC3023]

     "XML Media Types," ("XML Médiatípusok"), készítette: M. Murata, S. St. Laurent, D. Kohn; 2001. január.

     [SMIL]

     "Synchronized Multimedia Integration Language (SMIL) 1.0 Specification," ("Szinkronizált multimédia integrációs nyelv (SMIL)" 1.0), készítette: P. Hoschka; 1998. június 15. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/1998/REC-smil-19980615/.

     [SMIL20]

     "Synchronized Multimedia Integration Language (SMIL 2.0) Specification," ("Szinkronizált multimédia integrációs nyelv (SMIL 2.0)"), készítette: J. Ayars, et al.; 2001. augusztus 7. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2001/REC-smil20-20010807/.

     [SVG]

     "Scalable Vector Graphics (SVG) 1.0 Specification," ("Méretezhető vektorgrafika (SVG) 1.0"), készítette: J. Ferraiolo; 2001. szeptember 4. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2001/REC-SVG-20010904/.

     [UAAG10-CHECKLIST]

     Angol nyelvű függelék ehhez a dokumentumhoz, mely prioritási sorrendben listázza az ellenőrző pontokat. A függelék elérhető táblázatos formában vagy lista formájában.

     [UAAG10-ICONS]

     Tájékoztató az UAAG 1.0 megfelelési ikonokról és használatukról: http://www.w3.org/WAI/UAAG10-Conformance.

     [UAAG10-SUMMARY]

     Függelék ehhez a dokumentumhoz (angol nyelven), az összefoglaló a User Agent Accessibility Guidelines 1.0. főbb célkitűzésiről.

     [UAAG10-TECHS]

     "Techniques for User Agent Accessibility Guidelines 1.0," ("Felhasználói ágensek hozzáférhetőségi irányelvei 1.0 Módszertani dokumentum")készítette: I. Jacobs, J. Gunderson, E. Hansen. A Módszertani dokumentum legújabb tervezete elérhető: http://www.w3.org/TR/UAAG10-TECHS/.

     [UNICODE]

     "The Unicode Standard, Version 3.2." (A Unicode Sztenderd, 3.2 verzió). A Unicode Konzorcium technikai riportjának elérhetősége: http://www.unicode.org/unicode/reports/tr28/. (The Unicode Standard, 3.0 verzió. The Unicode Consortium, Addison-Wesley Developers Press, 2000. ISBN 0-201-61633-5.) További információ: http://www.unicode.org/unicode/standard/versions/. A karakter-kódolásról szóló dokumentum: Unicode Technical Report #17 "Character Encoding Model" (Unicode Technikai riport 17. Karakterkódolási modell).

     [VOICEBROWSER]

     "Introduction and Overview of W3C Speech Interface Framework," ("Bevezetés és áttekintés a W3C Hangzó felület kerettervhez"), készítette: J. Larson; 2000. december 4. A tervezet elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2000/WD-voice-intro-20001204/. A legújabb változat elérhetősége: http://www.w3.org/TR/voice-intro/. Ez a dokumentum további hivatkozásokat tartalmaz a hangos böngészőkkel foglalkozó W3C-szabályozásokra.

     [W3CPROCESS]

     "World Wide Web Consortium Process Document," ("World Wide Web Munkadokumentum"), készítette: I. Jacobs ed.; a 2001. július 19-i változat elérhetősége: http://www.w3.org/Consortium/Process-20010719/. A legújabb változat elérhetősége: at http://www.w3.org/Consortium/Process/.

     [WCAG10-TECHS]

     "Techniques for Web Content Accessibility Guidelines 1.0,"("Webtartalom hozzáférhetőségi irányelvei 1.0 Módszertani dokumentum"), készítette: W. Chisholm, G. Vanderheiden, és I. Jacobs; 2000. november 6. A W3C-tájékoztató elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2000/NOTE-WCAG10-TECHS-20001106/. A legújabb változat elérhetősége: http://www.w3.org/TR/WCAG10-TECHS/. További formátum-specifikus módszertani útmutatókra való hivatkozásokkal.

     [WEBCHAR]

     "Web Characterization Terminology and Definitions Sheet," ("Web-karakterizációs terminológia és definícióslapok"), készítette: B. Lavoie, H. F. Nielsen; 1999. május 24. Ez a W3C-tervezet definíciókat tartalmaz, melyek megkönnyítik a webbel kapcsolatos fogalmak tisztázását. A tervezet elérhetősége: http://www.w3.org/1999/05/WCA-terms/01.

     [XAG10]

     "XML Accessibility Guidelines 1.0," ("XML Hozzáférhetőségi irányelvek 1.0"), készítette: D. Dardailler, S. Palmer, C. McCathieNevile; 2001. október 3. A tervezet elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/WD-xag-20021003. A legújabb változat elérhetősége: http://www.w3.org/TR/xag.

     [XHTML10]

     "XHTML[tm] 1.0: The Extensible HyperText Markup Language," ("XHTML[tm) 1.0: A bővíthető hypertext jelölőnyelv"), készítette: S. Pemberton, et al.; 2000. január 26. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2000/REC-xhtml1-20000126/.

     [XMLDSIG]

     "XML-Signature Syntax and Processing," ("XML Aláírás-szintaxis és feldolgozás"), készítette: D. Eastlake, J. Reagle, D. Solo; 2002. február 12. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/REC-xmldsig-core-20020212/.

     [XMLENC]

     "XML Encryption Syntax and Processing," ("XML Rejtjelezési szintaxis és feldolgozás"), készítette: D. Eastlake, J. Reagle; 2002. december 10. Az Ajánlás elérhetősége: http://www.w3.org/TR/2002/REC-xmlenc-core-20021210/.

     6. Köszönetnyilvánítás:

     A dokumentum készítésében részt vettek a User Agent Accessibility Guidelines Munkacsoport részéről: James Allan (Texas School for the Blind and Visually Impaired - Vakok és Látássérültek Iskolája, Texas), Denis Anson (College Misericordia), Harvey Bingham, Jon Gunderson (a Munkacsoport elnöke, University of Illinois, Urbana-Champaign), Eric Hansen (Educational Testing Service), Ian Jacobs (W3C), Tim Lacy (Microsoft), David Poehlman és Rich Schwerdtfeger (IBM).

     Köszönet a következőknek, akik véleményezés és korábbi közreműködés útján segítették a munkát: Paul Adelson, Jonny Axelsson, Kitch Barnicle, Olivier Borius, Judy Brewer, Dick Brown, Bryan Campbell, Kevin Carey, Tantek Çelik, Wendy Chisholm, David Clark, Chetz Colwell, Wilson Craig, Nir Dagan, Daniel Dardailler, B. K. Delong, Neal Ewers, Geoff Freed, John Gardner, Al Gilman, Larry Goldberg, Glen Gordon, John Grotting, Markku Hakkinen, Earle Harrison, Chris Hasser, Kathy Hewitt, Philipp Hoschka, Masayasu Ishikawa, Phill Jenkins, Earl Johnson, Jan Kärrman, Leonard Kasday, George Kerscher, Marja-Riitta Koivunen, Peter Korn, Josh Krieger, Catherine Laws, Aaron Leventhal, Greg Lowney, Susan Lesch, Scott Luebking, William Loughborough, Napoleon Maou, Matt May, Charles McCathieNevile (W3C), Peter Meijer, William Monaghan, Karen Moses, Dirk Mueller, Masafumi Nakane, Mark Novak, Charles Oppermann, Mike Paciello, David Pawson, Michael Pederson, Helen Petrie, Michael Pieper, Richard Premack, Mickey Quenzer, Jan Richards, Hans Riesebos, Joe Roeder, Lakespur L. Roca, Gregory Rosmaita, Madeleine Rothberg, Lloyd Rutledge, Liam Quinn, T.V. Raman, Robert Savellis, Constantine Stephanidis, Jim Thatcher, Jutta Treviranus, Claus Thogersen, Steve Tyler, Gregg Vanderheiden, Jaap van Lelieveld, Jon S. von Tetzchner, Willie Walker, Ben Weiss, Evan Wies, Chris Wilson, Henk Wittingen és Tom Wlodkowski.