|
Erich FROMM
"OLYANOK LESZTEK, MINT AZ ISTEN"
Erich Fromm munkásságában központi helyet foglal el a vallás és a
vallásos magatartás. A
Pszichoalanízis és vallás
című művéből már kóstolót
kaphatott a hazai olvasó arról, hogy Fromm a vallásban örök eszményeket és
értékeket talál, kultúrák átörökítéseként vizsgálja annak tanait, noha maga
nem hívő. E tanulmánya az Ótestamentum elemzése, kiindulópontja az a tétel,
mely szerint: "Az Ótestamentum forradalmi könyv - témája az ember
felszabadulásának az útja a vérhez és a földhöz fűződő incesztuózus
(vérfertőző) kötöttségek, a bálványoknak való kiszolgáltatottság, a
rabszolgaság és a nagyhatalmú urak alól az egyén, a nemzet és az egész
emberiség szabadságának megteremtéséig." Fromm úgy vélekedik, hogy az
Ótestamentum ma sokkal inkább megközelíthető, mint bármely korábbi időben.
Maga is "radikálisan humanista" filozófiát keres és talál a héber Bibliában.
Elemzésében a vallásos tapasztalást és annak fejlődési állomásait teszi
vizsgálat tárgyává az Ótestamentum első könyveitől kezdve a Talmudon és a
zsidó vallás egyéb "szóbeli tanain át egészen a hászid hagyományig". Az
Ószövetség Isten képétől indul el és a Zsoltárok könyvének elemzésével zárja
nagyívű tanulmányát - s közben kibontakozik az olvasó előtt az emberi
szabadság, a szeretet parancsa, a másik jobb megértésének vágya, az arra való
törekvés - sokszor vallási parancsoktól függetlenül. Az Isten-kép mellett,
azzal párhuzamosan az emberkép is kirajzolódik a műből. A kételkedő, hitét
vesztett vagy éppen az Istenhez forduló ember képe egyaránt jelen van e műben,
s nem is annyira rejtetten megjelenik a kérdés: "vajon halott-e Isten?" Fromm
ezt megtoldja a "vajon halott-e az ember?" inkább felkiáltójeles kérdésével.
Az ipari társadalom fejlődésének korában - a mű ugyanis 1966-ban született - a
humanizmus új reneszánszára számít, ahol a szabadság és függetlenség eszméje
lehet az uralkodó, ahol az Isten-képzet pusztán a "a Holdra mutató Ujj". Ez a
hold nem valami rajtunk kívül álló dolog, hanem a szavak mögött rejtőző emberi
valóság." S ezen a ponton a hívő és nem hívő ember ugyanazon cél felé
törekszik. A gazdag jegyzetapparátussal, irodalomjegyzékkel ellátott kötet
igazi szenzáció, melyet vallásos meggyőződéstől függetlenül - minden, a lét
kérdései iránt mélyebben érdeklődő, filozófiai alapműveltséggel rendelkező
olvasónak figyelmére érdemes.
|
