Georg Wilhelm Friedrich HEGEL

IFJÚKORI ÍRÁSOK
(Válogatás)

A tübingeni egyetemen együtt tanult, jó barátságban élt a német klasszikus filozófia Kant után két legnagyobb képviselője, Schelling és Hegel. Míg azonban a Hegelnél öt évvel fiatalabb Schelling alapművek sokaságának, később sem felülmúlt filozófiai remekműveknek a szerzője, Hegel egyáltalán nem publikál, legfeljebb egy-két rövidebb írása, recenziója jelenik meg Schellinggel közösen szerkesztett folyóiratában. Az első nagy művet, A szellem fenomenológiájá-t csak harminchat éves korában írja és jelenteti meg. A filozófiatörténeti kutatás csak a század végén, Dilthey klasszikus monográfiája hatására látta be, hogy a fiatal, Szellem fenomenológiája előtti Hegel - túlnyomórészt kéziratban maradt - írásai alapvető fontosságúak. Ezekből a művekből ad közre a kötet bőséges válogatást, fundamentális fontosságú szemelvényeket. Bevezetőül néhány levél olvasható Hegeltől és Schellingtől, a közös célkitűzések megfogalmazásai, ezt követik Hegel teológiai írásai, A Keresztény vallás pozitivitása, valamint a Vázlatok a vallásról és a szeretetről. Korábban valódi teológiai írásnak tekintették ezeket a műveket, Lukács György Hegel-könyve óta (A fiatal Hegel) azonban tudható, hogy igazi lényegük szerint társadalom-, sőt gazdaságfilozófiai jelentőségűek, ilyen felismerésekben annyira gazdagok, hogy sok szempontból, számos gondolat erejéig még az érett műveknél is zseniálisabbak. Kis füzetben még annak idején is megjelent A Filozófia Fichtei és Schellingi rendszerének különbsége című írás, amely - egyelőre csak rejtetten - már a Schellingtől, a schellingi filozófiától való eloldozódás első jele, az érett Hegel felé tett első filozófiai lépés. A későbbi állam-, társadalom-, és jogfilozófiát előlegezi a Jénai reálfilozófia, Hegel rendszerének első "alapkőletétele".

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez