Robert MUSIL

A TULAJDONSÁGOK NÉLKÜLI EMBER

A 20. század egyik legjelentősebb, legnagyobb szabású regényének színtere az Osztrák-Magyar Monarchia alapján megrajzolt Kákánia fővárosa. Jelképes cselekménye a körül forog, hogy egy eszme kerestetik, melynek fényében az osztrák császár uralkodásának 70. évfordulóját méltóan meg lehetne ünnepelni. Ezáltal szinte enciklopédikus kultúrkritikát kapunk.
A sok fő- és mellékszereplőt mozgató cselekmény egyetlen évet fog át: 1913 őszétől az első világháború kitöréséig terjedő időt. Az író a mű gondolati alapkérdését - a hagyományos európai értékek romjaiból a gondolkodó és érző ember milyen kincseket és kétségeket vihet magával a megtervezhető, megsejthető jövőbe - a főszereplő, a "tulajdonságok nélküli ember" szellemi életében összpontosítja. Musil hatalmas bölcseleti, természettudományos, lélektani, nyelvészeti tudásanyagára építkező és végsőkig sarkított gondolatsorai nem a hagyományos jellem- és eseményábrázolás, hanem az esszéregény formájában teljesednek ki. Századunk irodalmának e kivételes intenzitású gondolati regénye mély iróniával és nyugtalanságkeltő éleslátással hatol minden közkeletű igazság, felületes észlelet mögé. Musil ábrázolási módszerét gyakran összefüggésbe hozzák a Heisenberg-féle ökoegzisztáló lehetőségek tézisével, a relativitáselmélettel és a kvantumfizikával. Merev fogalmak helyett sokoldalúan megvilágított folyamatok, azonosságok helyett analógiák, az igazság helyett a valószínűség feltárására törekszik. A valóságot a lehetőségek egyik variánsaként értelmezi. Címadó hőse sem marad meg egyetlen lehetőség korlátai között - ő az összefüggések változása szerint változó ember. Musil szerint a valóság ábrázolása eszköz az érzelmi felismerések és a gondolkodási megrázkódtatások felfedezésére, ezért lényeges mozzanatokat megragadó megfigyeléseit több párhuzamos elemzés során bontja ki. Az egyértelmű és a sokértelmű így szinte egymásba olvad, és a hatalmas korkép egyben önmaga szellemes-ironikus kritikája is lesz.

- A nagyfokú szellemi odaadást kívánó mű olvasói feltehetően a modern regényirodalom hasonlóan "rendellenes" alapműveinek (Joyce, Proust stb.) kedvelői közül kerülnek majd ki.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez