|
Friedrich NIETZSCHE
ZARATHUSTRA
Az Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint
szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé
tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő
Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus
Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb
olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények,
emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi
rájátszással a
Bibliára.
Cselekménye, története úgyszólván nincs. A
szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító,
Zarathustra
maszkjában - próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott
aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok,
hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj
világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák
értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb,
prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük
(Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti
meg bennük); mások a pozitivista értékválság, az ontológiaellenes,
afilozofikus polgári "józan ész" ellen meghirdetett legnagyobb
lázadás, az emberi integritás, nembeli szabadság irányába tett
"felkelés" halhatatlan dokumentumának tekintik.
|
