|
Jorge SEMPRUN
DE SZÉP VASÁRNAP!
A nagy utazás nemcsak a regénytörténetnek, de az eszme- és
politikatörténetnek is paradigmatikus értékű műve. Benne a teoretikusnak is
számottevő Semprun mintegy a nyugat-európai kommunista mozgalom korahatvanas
évekbeli mérlegét is megvonta. Az önéletrajzi elemekből (is) építkező
buchenwaldi lágertörténet a mozgalom desztalinizációjának, "a marxizmus
reneszánszának" is alapkönyve lett, szerzője joggal vélekedett hát úgy, hogy
a mozgalomtól való eltávolodásának, a mozgalomról kialakított új
értékelésének, másféle eszmei orientációjának képletét is ki kell dolgoznia,
szinte újra kell írnia A nagy utazást.
Ezt a munkát végezte el a De szép vasárnap!-ban. A francia eredetiben 1980-ban megjelent mű helyszíne ugyancsak
a buchenwaldi koncentrációs tábor, szereplői és főként narrátora is ugyanaz,
hasonló a mű poétikája, kompozíciója, szerkesztésmódja is. Vagyis minden
szempontból palinódiáról van szó. Persze Semprun nem beszéli el újra A nagy
utazást, sokkal inkább annak anyagát villantja fel még egyszer, más
hangsúlyokkal, más meglátásokkal, más "kontextusban". Az előre- és
visszautalások szerkezete ugyanaz, tartalmuk egészen más: ezúttal nem az
ellenállásról, nem a spanyol polgárháborúról stb. van szó, hanem a Gulagról,
a népi demokráciák koncepciós pereiről, Hruscsov bukásáról, a kínai
fejleményekről, a spanyol kommunista párt belső ügyeiről stb. A belső
monológok, az esszébetétek, a narráció és fabulálás nagymestere remekel a De
szép vasárnap!-ban is, a mű "proféciája" (a kommunista mozgalom felbomlása,
az eszme összeomlása) is megragadó, az újabb regény mégsem egyenértékű párja
A nagy utazásnak, önmagában nehezebben is állt meg. Ahhoz képest, annak
"erőterében" hat, azoknak ajánlanám, ám azoknak feltétlenül, akik A
nagy utazást olvasták.
|
