TAMÁSI Áron

SZÍVBÉLI BARÁTOK

A mű 1946-ban jelent meg utoljára. Szívbéli barátok címmel ez volt az utolsó és talán az egyetlen kiadása, ám a regény valójában az író Szűzmáriás királyfi című regényének első része.
Tamási Áron ifjúsági regényének kicsi hőse, Csorja Boldizsár tizenkét esztendős, amikor édesapja szülőfalujából Udvarhelyre viszi, és beíratja a város papi gimnáziumába. A magára maradt büszke, "nyers erejű és nyakas gyermek" azonban már másnap összetűzésbe kerül gúnyolódó diáktársaival, és miután "megbicskázza" a hangadó vezért, megszökik az iskolából. Kódorlása közben akad rá a hasonló korú, mestere kizsákmányolása elől szökő sorstársára, Ferkére. Nyomorúságos helyzetükben, közös bánatukban nagy elhatározás fogan: Megtanítjuk mi az emberi nemet becsületre! - fogadják meg a barátok, és a Ferkén ért sérelmekért elégtételt vesznek a kegyetlen gazdán. A bujdosó gyerekek egy sziklaodúban keresnek menedéket. Itt talál rájuk Bódi bátyja, de csak az öccsét viszi magával, Ferke úgy dönt, "nem lévén helye a nagyvilágban", ott marad és építi tovább a sziklahajlékot, ahová barátját mindig hazavárhatja. Amikor legközelebb találkoznak a kisfiú lefogyva, nagy betegen fogadja: Bódi hátán cipelve barátját, a városba viszi, rókát árul, a pénzen ruhát, ételmet vesz számára, és kifizeti az otthona felé tartó szekér fuvardíját. Három év múlva kapja meg barátja búcsúlevelét. A halotti torra nem engedi el a gimnázium "falsíkú" igazgatója, ezért Boldizsár ismét elszökik. A diák, "aki szégyentelen konoksággal átlép szabályt és parancsot" nem talált megértésre és megbocsátásra, a kisfiút kicsapják az iskolából. De Bódika "nem látszott szomorúnak. Inkább a bizalom öröme ragyogott rajta. A szabadság aranyfénye, az eléje nyitott végtelen utak bűvölete, és mindenekfelett az egyedülvalóság királyi gőgje."

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez