|
TAMÁSI Áron
A Vadrózsa ága Tamási Áron életének utolsó hónapjaiban íródott. A
tervezett kötetnek csak két fejezete készült el. Ebben 1926-tól
1934-ig követhetjük nyomon a szerző sorsát. A nyitó mondatok arról
tudósítanak, ahogy megérkezik Amerikából és energiával telve készül
belevetni magát Kolozsvárott az irodalmi életbe az Erdélyi Helikon
tagjaként. Az utolsó képek pedig a Centrál Kávéház népi íróit, illetve
a régi "harcostársakat" vetítik elénk, egy-egy találó jelzővel. E két
mozzanat közé esik az
Ábel-trilógia
megírása, a Baumgarten-díj;
küzdelmek, sikerek és kudarcok sora. Egymást váltva villannak föl a
pályatársak portréi. Vitája Nyirő Józseffel és kiállása az egységes
magyar irodalomért egyaránt mutatják igazságkereső szenvedélyét, a
néphez való hűségét. E vallomásai is bizonyítják nyelvi erejét,
líraiságát és érzékletes realizmusát, öniróniával gazdagítva a Tamási
portrét. A Domokos Mátyás Utószavával kiegészített kötet - a
legszélesebb körben kínál tartalmas időtöltést.
|
