ZEKE László

JELLEMRAJZOK

A könnyed szellemességéről ismert szerző ezúttal már könyve címében, de még inkább alcímében (Theophrasztosz: Jellemrajzok című művének folytatása) is tréfát űz az olvasóval: Theophrasztosznak, a Kr.e. 4-3. század fordulóján élt nagy görög filozófusnak, a peripatetikus iskola élén Arisztotelész utódjának művét, a klasszikussá vált Éthikoi kharaktéreszt ígéri folytatni, ám erről szó sincsen. A szerző - könnyen lehet - nem is látta ezt a munkát, de ha mégis, nem azt folytatja, sőt könyve még csak nem is hajazik rá.

Ellenben ad egy kitűnő, mulatságos, sokszor harsány kacagást kiváltó kislexikont a legfontosabb (?) vagy legrútabb (?), esetleg legelterjedtebb emberi gyöngeségekről, bűnökről, rossz tulajdonságokról, illetve azokról az emberekről, típusokról, karakterekről, akikre ezek a tulajdonságok kiváltképpen jellemzőek. Így szól az irigységről, a féltékenységről, a fontoskodásról, a habzsolásról, az alattomosságról, az élvhajhászásról, a restségről és még vagy huszonöt hasonló jellemhibáról, esendőségről. A katalógus a szerző szerint sem teljes, persze nem teljességre törekvők a fejezetek sem. Az olvasót azonban e mű nem is pedantériájával vonzza, hanem elsősorban fergeteges humorával, cinizmusnak álcázott frivolitásával, frivolitásnak látszó valóságtiszteletével és főként azzal, hogy e tulajdonságok leírásakor korántsem valamiféle időtlen éthoszokat kíván felmutatni, hanem nagyon is mai, modern - sőt posztmodern - gyarlóságokat. A kis kötetnek persze van filozófiája, erkölcs- és jogelmélete is (mulatságosan kifacsart mindegyik), ám első helyen egyszerűen csak vidám, szórakoztató olvasmány - mindenki számára.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez