Georg Wilhelm Friedrich HEGEL

A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai:
A TERMÉSZETFILOZÓFIA

A kötet a hegeli filozófia összefoglalásának tekinthető háromkötetes Enciklopédia középső része. ( Az I. rész A logika, a III. kötet A szellem filozófiája.)
A természetfilozófia Hegel rendszerének igen fontos része: a háromlépcsős gondolatépítmény középső tagja. Az abszolut eszme a természetben - önmaga tagadásával - külsővé válik, "máslétté" lesz, s önmaga további szüntelen tagadása, önfejlődése egymásrakövetkező lépcsőfokain keresztül jut vissza önmagához. Mivel a természetfilozófia Hegelnél egy kész gondolatrendszer téglája, a mű, amely kora természettudományos ismereteit helyezi filozófiai megvilágításba, nem ragad a tudomány avuló részletmegállapításaihoz, hanem egy evoluciós folyamatot rajzol ki az anyagtól a személyig (tudatig). A magyar kiadás az eredeti hegeli szöveget a tanitványok által lejegyzett és publikált - a megértést megkönyítő - előadási magyarázatokkal kiegészítve teszi közzé.

A természet és a természetfilozófia fogalmát, s ez utóbbinak a természettudománytól való megkülönböztetését magyarázó bevezető fejezetek után a belsőleg is hármas tagolású mű első fejezete A mechanika. Itt a tér, az idő, a hely és a mozgás, valamint a nyugalomban lévő és mozgó anyag, végül a naprendszer, mint "abszolut mechanika" filozófiai jellemzőit taglalja. A fizika című rész tulajdonképpen többet tartalmaz, mint amit e szóval jelölni szoktunk: a fénytan, hőtan, a szilárd és cseppfolyós anyag ("általános és különös egyéniség fizikája") mellett itt foglalkozik a kémiai folyamatok természetével és jellemzőivel is. A harmadik részben, a Szerves fiziká-ban először a Föld története, a geológia kerül tárgyalásra, majd a szerző rátér az élő szervezetekre, melyekben az anyag szubjektív létet ölt, "önmagának tárgya, igazi magáértvaló középpont" lesz. A fejlődést - természetesen a szellemi önfejlődés folyamatát - kísérve előbb a növényi szervezetekről, majd az állatokról értekezik, ez utóbbinál bőséges teret szentelve a szervezet alakjának, funkcióinak, a széles értelemben vett asszimilációnak, valamint a faj- és egészségfenntartás ösztönének. A gondolatsor "Az egyénnek önmagából következő haláláig" ível, s egyben eljut a következő kötetben tárgyalt következő fokozat kezdőpontjáig, a szellem filozófiájára nyíló gondolatokig.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez