|
KODOLÁNYI János
OJBARSZ FUTÁSA
Kodolányi a keresztény Európában keresi és jelöli meg a magyarság
helyét, történelmi hivatását, de a keleti rokonnépek lelkében és a
magyar népkultúrában megőrzött ősi hagyományokhoz is ragaszkodik a
"megmaradás" feltételeként. A ciklus elkészült részei a kalandozó
magyarság súlyos vereségei után, a későbbi Szent István apjának,
Gézának fejedelemmé választása esztendejében játszódik. Éppen Géza
hatalomra kerülésének szakrális pillanatában lesz vérbosszú áldozata a
legtekintélyesebb törzsfők egyike, a somogyi Tar Szerénd. Fia, Koppány
(a regény Ojbarsza) atavisztikus erőknek engedelmeskedve megöli apja
gyilkosát. Életre-halálra menő hatalmi vetélkedés veszi kezdetét a
harcias pogány törzsek között, előre vetítve a keresztény Nyugattal
kötendő béke politikáját elfogadó központi hatalom győzelmét. Ennek a
válságnak és történelmi fordulatnak baljós drámai nyítánya az Ojbarsz
futása. A regényciklusban a homéroszi-hésziódoszi életképek időtlen
nyugalmú epikája itt fordul át a jövő lehetőségeire nyitott izgalom
szakaszába. A néprajzi és szociográfiai, "hungarológiai" tudáshoz itt
zárkózik föl látványosan a modern lélektan, etnológia és teológia
kérdései iránti zaklatott érdeklődés, amely
Freud
és
Jung,
valamint a
keresztény egzisztencializmus szellemében világít be egy - időben
távoli - korszakforduló szellemi zűrzavarában élő, kivételes
képességekkel megáldott, sámánként és "politikusként" is elhivatott
kamaszhős tudatába és tudatalattijába,ésszel követhető motívumaiba és
"irracionális" látomásaiba, álmaiba. A rutinos történelmiregény-olvasó
a teljes előzmény ismeretében különleges örömre számíthat, ha kézbe
veszi az Ojbarsz értékes kiadását; aki most ismerkedik Kodolányi
látomásával, a 10. századról; jól jár, ha a
Pogány tüzek
második kötete ötödik fejezetét figyelmesen végigolvassa.
|
