Viktor FRANKL

AZ ÉRTELEMRE IRÁNYULÓ KÉRDÉSSEL SZEMBEN

Frankl Freud tanítványaként indult, majd az individuálpszichológia megalapítójához, Adlerhez pártolt, végül egészen önálló pszichoterápia kidolgozójává, az ún. logoterápia megalapítójává vált. Ez a könyve teljes áttekintést nyújt igen gazdag életművéből, nem elsősorban a speciális területeket és problémákat érintő írásainak, hanem inkább filozófiai antropológiájának keresztmetszetét adva. Frankl nemcsak szoros kapcsolatban állt századunk legnagyobb filozófusaival (Schelerrel, Jaspersszel és Heideggerrel), hanem valamiként maga is filozófus volt, logoterápiája, gyakorlati pszichoterápiai munkássága filozófiai koncepcióiból nőtt ki, annak "lefordítása" tulajdonképpen az orvosi-pszichiátriai gyakorlat nyelvére. Filozófiája, amely Scheller antropológiájának és Heidegger fundamentálontológiájának, valamint egzisztenciaanalízisének eredeti szintézise - szerint az ember az egyetlen lény, aki az élet (a lét, az egzisztencia, az ontologikum) értelmére vonatkozó kérdést felteszi,illetve teheti, és az e kérdésre adott válasz tulajdonképpen maga az ember, legalábbis ontológiai értelemben (miként Heideggernél az ember az "ittlét"-et jelenti).

A kötet tanulmányai - szóljanak akár a könyvről, az irodalomról, a sportról, akár a szexualitásról, a szerelemről, a félelemről, akár a háborúról,a közösségek viszonyrendszeréről, a koncentrációs táborokról (a műben részletek szerepelnek a szerző magyarul már megjelent és a Hangoskönyvtárból is kölcsönözhető ...mégis mondj igent az életedre! könyvéből) - tulajdonképpen mindvégig az élet értelmére vonatkozó kérdéseket teszik fel, járják körül: különösen nagy hangsúllyal az önmegvalósítás, az egyéni életnek való értelemadás módjait, "koncepcióit", "technikáit". Meglehetősen nehéz témáit igen vonzóan, közérthetően tudja előadni.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez