FÜZI László
BALVÉGZETŰ ÉVTIZED?
Füzi László fő érdeklődési és kutatási területe a 20. századi
magyar irodalom, különös tekintettel a kortárs költészetre. A
Balvégzetű évtized? esszéi, tanulmányai is jószerivel ezt a
témát járják körül, ebbe természetesen a határon kívüli alkotók
is beletartoznak. Egy-egy külföldi szerzőről is szól (Ortega y
Gasset, Gabriel García Márquez és a horvát Nedjelko Fabrio);
egy hosszabb írás foglalkozik a neves vajdasági festővel, Benes
Józseffel, aki áttelepült Magyarországra, és ma Kecskeméten él.
A könyv magyar irodalmi vonatkozású tanulmányai, esszéi
tartalmilag négy csoportra oszthatók. Az egyik (Balvégzetű
évtized), amelyik visszanyúlik a múltba, egész pontosan a
harmincas évekkel foglalkozik, illetve Németh Lászlóval. A
másik csoportba (A mai magyar költészet és a társadalom) azok
az írások sorolhatók, melyek a ma alkotóiról szólnak, kiemelten
a költőkről. A harmadik csoport (Vita után - távlatok nélkül)
irodalmi vitaanyag; és végül a negyedik (A sajátosság
méltósága) tárgya az erdélyi irodalom, konkrétan a hetvenes
évek Korunkja. Füzi témalistája egyben személyes vonzódását is
dokumentálja. Nem véletlenül elemzi hosszasan
Petri György,
Baka István,
Kovács András Ferenc és
Kovács István
költészetét.
S az sem lehet véletlen, hogy kötetbe emelte Sándor Iván
Átváltozások kertje
regényéről és Vekerdi László
Tudás és tudomány című könyvéről írottakat. |