SZEPTEMBER | ||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
Ungvári Tamás író, mûfordító, kritikus (Budapest, 1930. szeptember 25.) | |||||||||||||||||||||||||||||||
Nem egészen értem,
hogyan jutottam el hetvenedik életévemig, mégis hálás vagyok érte a
sorsnak. Minden ellene szólt, hogy ezt a Magyarországon magasnak számító
kort elérjem. Serdülõkoromat tönkretette a második világháború,
ifjúkoromat egy másik diktatúra. A berlini fal leomlásával beköszöntõ
szabadság hatalmas esély, bár kulturális hozama egyelõre csekély.
Panaszáriát mégse várjon tõlem senki. Ha egyetlen mondatban kellene
megfogalmaznom, mi volt az életem, ennyit mondok: menekültem elõre. A
pályaváltoztatás- és igazítás a világon mindenütt elõny, nekem sokszor a
szememre vetették. Holott én sokszor igazítottam. Voltam szerkesztõ,
dramaturg, mûsorvezetõ a tévében, írtam tudományos könyveket s egy
Beatles-bibliát, szekérderékszámra fordítottam regényeket és
színdarabokat, vezettem számítógépes céget. A jégkorszakban, amelyikben
éltem, az elõremenekülés ígérte a túlélést. Így nem értek a nyomomba. Az
egyéniségemet a változási képesség
alakította.
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Az ELTE angol-magyar szakán végzett
1952-ben, a Csillag rovatvezetõje lett, 1957-tõl aspiráns, 1959-tõl a
Magyar Nemzet szerzõdéses munkatársa, 1960-tól fordító, dramaturg, a
Budapester Rundschan szerkesztõje. 1970-tõl a Magyar Színházi Intézet
fõmunkatársa, 1975-tõl a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztõje, 1980-81-ben
a Színház- és Filmmûvészeti Fõiskola docense, 1982-tõl tanára. Több
külföldi egyetem vendégprofesszora. Az irodalomtudomány kandidátusa
(1968), doktora (1989). Mûvei: Fielding (1955); Thackeray (1962); Modern tragikum - tragikus modernség (1966); Az eltûnt személyiség nyomában (1966); Poétika (1967); Beatles biblia (1969, 1993); Ikarusz fiai (1970); Találkozások a világhírrel (1972); Déry Tibor alkotásai és vallomásai tükrében (1973); A rock mesterei (1974); Rock... rock... rock; Világszínház (1974); A regény és az idő (1977); A torinói szemfödő (1978); Brecht színházi forradalma (1978); Avantgarde vagy realizmus? (1979); A harmadik csatorna (1984); A modern irodalom válaszútjain (1984); Nemcsak Babilonban (1984); Kaland és gondviselés (1985); Rekviem egy manekenért (1985); A titkos háború (1986); Az irodalomtörténet diszkrét bája (1988); A szépség születése (1988); Das Geständnis (1989); A védelem tanúja(1990); Ahasvérus és Shylock (1999). Díjak: A Mûvészeti Alap irodalmi díja (1984); József Attila-díj (1985). | ||||||||||||||||||||||||||||||||
SZEPTEMBER |