
LENGYEL Balázs
KÉT SORSFORDULÓ Válogatott esszék
Lengyel Balázs, a mai kritikaírás és esszéisztika nesztorának
pályája még a Nyugat körében indult, majd pár év adatott
csak neki 1945 "sorsfordulója" után a legendássá vált
Újhold szerkesztésére. Tanulmánykötete e századi
irodalmunk nagy értékeinek kompendiumszerű áttekintésének
vehető: 1958 és 1997 között készült irodalmi esszéinek és
emlékezéseinek nagyszabású füzére, törzsében olyan irodalmi
portrékkal, elemzésekkel, melyeket - politikai tiltottságának
éveit követően - zömében 1972 után készített. Értékelő kritikai
prózájával érintkeznek a hiteles tanú szépírói vénával
megformált emlékei. Pályafutásának, személyes kapcsolatainak
megidézése sem csak emlékképek tartalmas, érzékletes sora.
Lengyel Balázs küzdelmes sorsú, nagyra törő, a zsarnoki
rendszerekben is alkotói épségét őrző írói nemzedékéről
pályatársként szólva is esztétikai tapasztalatait, erkölcsi és
szellemi értékrendjét összegzi. Ezért testamentumszerű e kötet,
a szerző hasonló könyveinél (pl. Visszatérés) is
fontosabbnak tekinthető.
Az első ciklus (Paradicsomkert) a költők és írók
nemzedéki kronológiáját követő tanulmányok és esszé-portrék
impozáns ívét a Nyugat és a költői modernség
klasszikusaival indítja
(Babits,
Kosztolányi,
Füst Milán,
Szép Ernő,
Kassák),
majd mindinkább közeledik a kortárs beavatottságával
méltatott, értelmezett alkotókhoz
(Szabó Lőrinc,
Dsida Jenő,
Jékely Zoltán,
Márai Sándor,
Weöres Sándor,
Rónay György,
Pilinszky János,
Szabó Magda,
Ottlik Géza,
Mándy Iván,
Nemes Nagy Ágnes,
Székely János,
Határ Győző).
Bár elbeszélők, regényírók ouvre-jét méltó gondolatfutamaiban
is markánsan fejezi ki a befogadó gondolatait, élményeit, e
tanulmánycsokor tükrében a 20. század derekának költészetéről
kapjuk mégis a legtöbbet, élén Pilinszky és Nemes Nagy Ágnes
lírájával. Kétségtelen, hogy az emlékek között pásztázó esszék
(Emlékezések) csúcsán a Két Róma villogóan
színes prózaműve áll, és e ciklus megragadó darabjai közé kell
sorolni Lengyelnek a szenvedések, betegségek, lábadozások
közben alkotott élet- és irodalombölcseleti meditációit is,
amelyeket két interjú (Kabdebó Lóránt és Fráter Zoltán munkája)
zár le.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a
kereséshez
|