Will DURANT
A GONDOLAT HŐSEI
A gondolat hősei nem filozófiatörténet, nem is mindig a kronológia
szerint halad. Durant maga "portréknak" nevezi írásait, s a portrék
alanyait filozófiatörténeti nagyságuk köti össze. Kalandozások ezek,
amelyeket a szerző megtett, s ott szerzett élményeit úgy kívánja
megosztani olvasóival, hogy híveket toboroz az eredeti művek
olvasásához. Éppen ezért részesíti előnyben az idézés módszerét,
szóljanak maguk a művek! Egy egész fejezetet szentel
Platónnak,
s még
így is csak a nevelésfilozófiai és társadalomfilozófiai tételekre
koncentrál, hiányzik belőle az ismeretelmélet, a természetfilozófia
elemzése. A görög tudomány gyújtópontjába
Arisztotelészt
helyezi. Az ő portréját
Baconé és
Spinozáé
követi. Nagy ívű és lendületes esszék
ezek, csaknem szépírói könnyedséggel rajzolta meg a filozófiatörténet
e jeles alakjait.
Voltaire,
"az öreg nevető filozófus" áll a francia felvilágosodás középpontjában
Durantnál.
Kant
- akinek életműve a filozófiatörténet fordulópontja -
ismeretelméletét a legnagyobb teljesítmények közül valónak tudja és
írja meg. "A filozófia soha többé nem lesz oly naiv, mint korábbi
egyszerűbb napjaiban; ezentúl mindig másfélének és mélyebbnek kell
lennie - mert élt egy Kant".
Schopenhauer,
Spencer és
Nietzsche
portréjával ér véget Durantnál a 13.
század. Ezután már 20. századi képek következnek:
Bergson,
Croce és
Bertrand Russel
Európából s az amerikai filozófusok közül Santayana, James és
Dewey. A kötetet filozófiatörténeti irodalom és a
szakkifejezések magyarázata zárja.
|