
Sören KIERKEGAARD
ÍRÁSAIBÓL
A dán író és filozófus életműve valamennyi 20. századi
egzisztenciál-filozófia ősforrása. Ateista gondolkodók:
Heidegger és
Sartre,
vallásos-egzisztencialisták:
Jaspers és Gabriel Marcell
gondolataik kiindulópontjának egyaránt Kierkegaard-ot tekintették.
Nemcsak a filozófiát forradalmasította - mint vallásos bölcselő új
utakra terelte a modern protestáns teológiát is. Közvetett és késői
hatása leginkább a szépirodalomban érezhető: a skandináv irodalom
modern alkotásai csak e tragikus filozófia ismeretében értelmezhetőek.
Áttételes filozófiai inspirációja azonban az egész huszadik századi
polgári irodalomban (elsősorban a francia egzisztencialista prózában
és drámában) megfigyelhető.
Műveinek - önálló kötetben megjelenő - válogatása az életmű hat
legfontosabb írásából közöl részleteket. A kiadvány bevezető
tanulnánya szinte nélkülözhetetlen a szövegek megértéséhez,
értelmezéséhez. A kierkegaardi gondolatrendszerről rajzol képet,
elhelyezi a filozófia történet egészében, valamint marxista bírálattal
kísérve elemzi és magyarázza e tragikus életszemléletet, filozófiai
alapfogalmait: a szorongást, az esztétikai-etikai-vallási
életstádiumokat, a paradoxon alapvető szerepét, a szubjektívitás
értelmét. Kimutatja, hogy szubjektív idealizmusa mellett a dán
gondolkodó számos értékes felismeréshez jutott, - s bizonyítja, hogy a
"paradox Kereszténység" tulajdonképpen a teológia önmegsemmisítése: az
abszurd isten bizonyíthatatlansága, érthetetlensége Kierkegaard
kiindulópontja - tulajdonképpen a feuerbachi ateizmussal rokon.
Kierkegaard a Hegel-ellenes polémia részeseként írta első
jelentősebb dolgozatát Az irónia fogalmáról, - itt Szokratész és
általában az értelmi szkepszis abszolut érvényességét, történelmi
szerepét bizonyítja. A
Vagy-vagy
című többrészes tanulmányt - a kötet
legterjedelmesebb részét - joggal tartják a dán irodalom egyik
klasszikus alkotásának is. A szerző tragikus szerelmének - egy
felbontott jegyesség egész életét végigkísérő élményének - áttételes
bemutatása a Csábító naplója, a mű leginkább irodalmias része. A
későbbiekben a két első életstádium: az esztétikai az etikai közötti
alapvető különbséget elemzi. A későbbi művekben
Félelem és rettegés,
a szorongás és démoniság fogalmait magyarázza, ezeken át jut el a
személyiség a vallási életstádiumhoz. Kierkegaard filozófiájának
betetőzése és összefoglalása a Lezáró tudománytalan utóirat. Központi
gondolatát a híres alaptétel sűríti: "A szubjektivitás az igazság, a
szubjektivitás a valóság". A tanulmányokat alapos bevezetők jegyzéke
kíséri, a sokszor homályos, irodalmi, történelmi,
bibliai allegóriák
mögé rejtőző mondanivalót segítik megérteni.
Vissza a
főoldalra * * * Vissza a kereséshez
|