LENGYEL Balázs

KÉT SORSFORDULÓ
Válogatott esszék

Lengyel Balázs, a mai kritikaírás és esszéisztika nesztorának pályája még a Nyugat körében indult, majd pár év adatott csak neki 1945 "sorsfordulója" után a legendássá vált Újhold szerkesztésére. Tanulmánykötete e századi irodalmunk nagy értékeinek kompendiumszerű áttekintésének vehető: 1958 és 1997 között készült irodalmi esszéinek és emlékezéseinek nagyszabású füzére, törzsében olyan irodalmi portrékkal, elemzésekkel, melyeket - politikai tiltottságának éveit követően - zömében 1972 után készített. Értékelő kritikai prózájával érintkeznek a hiteles tanú szépírói vénával megformált emlékei. Pályafutásának, személyes kapcsolatainak megidézése sem csak emlékképek tartalmas, érzékletes sora. Lengyel Balázs küzdelmes sorsú, nagyra törő, a zsarnoki rendszerekben is alkotói épségét őrző írói nemzedékéről pályatársként szólva is esztétikai tapasztalatait, erkölcsi és szellemi értékrendjét összegzi. Ezért testamentumszerű e kötet, a szerző hasonló könyveinél (pl. Visszatérés) is fontosabbnak tekinthető. Az első ciklus (Paradicsomkert) a költők és írók nemzedéki kronológiáját követő tanulmányok és esszé-portrék impozáns ívét a Nyugat és a költői modernség klasszikusaival indítja (Babits, Kosztolányi, Füst Milán, Szép Ernő, Kassák), majd mindinkább közeledik a kortárs beavatottságával méltatott, értelmezett alkotókhoz (Szabó Lőrinc, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Márai Sándor, Weöres Sándor, Rónay György, Pilinszky János, Szabó Magda, Ottlik Géza, Mándy Iván, Nemes Nagy Ágnes, Székely János, Határ Győző). Bár elbeszélők, regényírók ouvre-jét méltó gondolatfutamaiban is markánsan fejezi ki a befogadó gondolatait, élményeit, e tanulmánycsokor tükrében a 20. század derekának költészetéről kapjuk mégis a legtöbbet, élén Pilinszky és Nemes Nagy Ágnes lírájával. Kétségtelen, hogy az emlékek között pásztázó esszék (Emlékezések) csúcsán a Két Róma villogóan színes prózaműve áll, és e ciklus megragadó darabjai közé kell sorolni Lengyelnek a szenvedések, betegségek, lábadozások közben alkotott élet- és irodalombölcseleti meditációit is, amelyeket két interjú (Kabdebó Lóránt és Fráter Zoltán munkája) zár le.

Vissza a főoldalra    * * *    Vissza a kereséshez